MTI
Az NSA a kínai vezetést is megfigyeli
A pekingi vezetés ellen is kémkedik és kínai informatikai óriáscégeket is megfigyel az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - írta vasárnap a Der Spiegel.
A német hírmagazin szerint az informatikai hírszerzéssel foglalkozó ügynökség kínai vonatkozású tevékenysége igen kiterjedt. Az előző kínai államfő, Hu Csin-tao 2011-es amerikai látogatásával kapcsolatban készült dokumentumok között például van egy lista, amelynek alapján a kínai delegáció tagjainak összesen 219 mobiltelefonját jelölték ki megfigyelésre. Az NSA volt munkatársától, Edward Snowdentől származó titkos minősítésű ügynökségi anyagok között a Der Spiegel munkatársai találtak egyebek között egy feljegyzést, amely szerint az NSA egy külön egységet juttatott el Pekingbe azzal a feladattal, hogy keressék meg a városban a kínai pártvezetés megfigyelésére leginkább alkalmas pontokat.
Az ügynökség a politikai vezetés mellett katonai, oktatási és gazdasági célpontok megfigyelésén is dolgozik. Betörtek egyebek között a kínai néphadsereg kommunikációs hálózatába, több hongkongi és más kínai egyetem informatikai rendszerébe, és hozzáfértek két telekomszolgáltató rendszeréhez is, amelyekről sokáig azt gondolták, hogy feltörhetetlen belső hálózatot építettek ki.
A Der Spiegel szerint az NSA kínai tevékenységét leginkább a Huawei konszern elleni támadások szemléltetik. A hálózati eszközöket gyártó amerikai Cisco egyik legnagyobb versenytársát legalább 2006 óta figyelik nagy erőkkel. 2009-ben Shotgiant fedőnévvel indítottak műveletet, amelyről tudott a Fehér Ház és a gazdasági minisztérium is. A cég belső hálózatába nagyjából 100 ponton keresztül sikerült behatolni. Megszerezték egyebek között több Huawei-termék forráskódját és hozzáfértek a vállalat teljes e-mailforgalmához. "Annyi adatunk van, hogy nem is tudunk velük mit kezdeni" - áll egy 2010-es keltezésű ügynökségi dokumentumban.
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) támogatásával végrehajtott művelet során arra a megállapításra jutottak, hogy a Huawei "a maga nemében páratlan" fenyegetést jelent, mert a cég valójában "gazdasági, titkosszolgálati és katonai befolyások ötvözete", legfőbb célja pedig az, hogy a nyugati versenytársak háttérbe szorításával fellazítsa az internet döntő részben amerikai fejlesztésű technikai szabványrendszerét, aminek révén Kína lassanként ellenőrzést szerezhet az interneten áramló valamennyi információ felett.
A Der Spiegel szerint igaz lehet az NSA állítása, hogy nem folytatnak ipari kémkedést. Ugyanakkor az amerikai hírszerző szolgálatok minden vállalkozást megfigyelnek, amelyről feltételezik, hogy az Egyesült Államok gazdasági befolyását veszélyetető technológiát fejleszt. Az így szerzett ismerteket, technológiai tudást - például szoftverek forráskódját - azonban nem adják tovább amerikai vállalatoknak - írta a német hetilap, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok így végeredményben "a hatalmi politika által meghatározott, metaszintű ipari kémkedést végez", amire a legjobb példa a Huawei elleni támadássorozat.
Az NSA egy szóvivője a Der Spiegellel közölte, hogy a szolgálat nem külföldi vállalatok üzleti titkainak kifürkészésére használja erőforrásait. A Fehér Ház szóvivője a beszámolóval kapcsolatban azt közölte, hogy külföldi cégekről szerzett titkosszolgálati adatokat nem adnak át amerikai vállalkozásoknak. A Huawei szóvivője azt mondta: amennyiben a Snowden-iratokban leírt műveleteket valóban végrehajtották, az érintettek számára kiderülhetett, hogy a cég független és egy kormányhoz sem fűzi rendkívüli kapcsolat.
A német hírmagazin szerint az informatikai hírszerzéssel foglalkozó ügynökség kínai vonatkozású tevékenysége igen kiterjedt. Az előző kínai államfő, Hu Csin-tao 2011-es amerikai látogatásával kapcsolatban készült dokumentumok között például van egy lista, amelynek alapján a kínai delegáció tagjainak összesen 219 mobiltelefonját jelölték ki megfigyelésre. Az NSA volt munkatársától, Edward Snowdentől származó titkos minősítésű ügynökségi anyagok között a Der Spiegel munkatársai találtak egyebek között egy feljegyzést, amely szerint az NSA egy külön egységet juttatott el Pekingbe azzal a feladattal, hogy keressék meg a városban a kínai pártvezetés megfigyelésére leginkább alkalmas pontokat.
Az ügynökség a politikai vezetés mellett katonai, oktatási és gazdasági célpontok megfigyelésén is dolgozik. Betörtek egyebek között a kínai néphadsereg kommunikációs hálózatába, több hongkongi és más kínai egyetem informatikai rendszerébe, és hozzáfértek két telekomszolgáltató rendszeréhez is, amelyekről sokáig azt gondolták, hogy feltörhetetlen belső hálózatot építettek ki.
A Der Spiegel szerint az NSA kínai tevékenységét leginkább a Huawei konszern elleni támadások szemléltetik. A hálózati eszközöket gyártó amerikai Cisco egyik legnagyobb versenytársát legalább 2006 óta figyelik nagy erőkkel. 2009-ben Shotgiant fedőnévvel indítottak műveletet, amelyről tudott a Fehér Ház és a gazdasági minisztérium is. A cég belső hálózatába nagyjából 100 ponton keresztül sikerült behatolni. Megszerezték egyebek között több Huawei-termék forráskódját és hozzáfértek a vállalat teljes e-mailforgalmához. "Annyi adatunk van, hogy nem is tudunk velük mit kezdeni" - áll egy 2010-es keltezésű ügynökségi dokumentumban.
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) támogatásával végrehajtott művelet során arra a megállapításra jutottak, hogy a Huawei "a maga nemében páratlan" fenyegetést jelent, mert a cég valójában "gazdasági, titkosszolgálati és katonai befolyások ötvözete", legfőbb célja pedig az, hogy a nyugati versenytársak háttérbe szorításával fellazítsa az internet döntő részben amerikai fejlesztésű technikai szabványrendszerét, aminek révén Kína lassanként ellenőrzést szerezhet az interneten áramló valamennyi információ felett.
A Der Spiegel szerint igaz lehet az NSA állítása, hogy nem folytatnak ipari kémkedést. Ugyanakkor az amerikai hírszerző szolgálatok minden vállalkozást megfigyelnek, amelyről feltételezik, hogy az Egyesült Államok gazdasági befolyását veszélyetető technológiát fejleszt. Az így szerzett ismerteket, technológiai tudást - például szoftverek forráskódját - azonban nem adják tovább amerikai vállalatoknak - írta a német hetilap, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok így végeredményben "a hatalmi politika által meghatározott, metaszintű ipari kémkedést végez", amire a legjobb példa a Huawei elleni támadássorozat.
Az NSA egy szóvivője a Der Spiegellel közölte, hogy a szolgálat nem külföldi vállalatok üzleti titkainak kifürkészésére használja erőforrásait. A Fehér Ház szóvivője a beszámolóval kapcsolatban azt közölte, hogy külföldi cégekről szerzett titkosszolgálati adatokat nem adnak át amerikai vállalkozásoknak. A Huawei szóvivője azt mondta: amennyiben a Snowden-iratokban leírt műveleteket valóban végrehajtották, az érintettek számára kiderülhetett, hogy a cég független és egy kormányhoz sem fűzi rendkívüli kapcsolat.