MTI
Uniós átlag felett van a szellemitulajdon-intenzív ágazatok gazdasági súlya
Magyarországon a szellemitulajdon-intenzív ágazatok gazdasági súlya és foglalkoztatottsága jóval az uniós átlagon felüli: a GDP 45,1 százalékát biztosítják és a foglalkoztatottság 27,2 százalékát adják - mondta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke.
Bendzsel Miklós ismertette, hogy 2013 végén először készítette el a brüsszeli Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és az Európai Szabadalmi Hivatal azt a nemzetközi összehasonlító tanulmányt, amely az iparjogvédelmi ágazatoknak a GDP-hez és a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulását vizsgálta tagállamonként és az Európai Unió egészében. Az átlagos európai iparjogvédelmi aktivitást mintegy 600 gazdasági alágazatban vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy Magyarország az EU-tagállamok között első helyen áll a szabadalom- és a design-intenzív ágazatok GDP-hez való hozzájárulását tekintve - előbbi 20, utóbbi a GDP 17,9 százalékát biztosítja, miközben az uniós átlag mindkét oltalomfajta esetében 13-14 százalék körüli értéket mutat.
A 2010-2012-es adatok alapján elkészült tanulmány megállapítja, hogy a magyarországi telephelyű cégekben foglalkoztatott alkotópotenciál teljesítménye csaknem minden kategóriában az első 10 közé tartozik az unión belül az öt legfontosabb oltalomkategóriában, amelyek a szellemi tulajdon, a szerzői jog, a dizájn, a védjegy, és a szabadalom. Kiemelte: ezt az összehasonlítást eddig a cégek központja vagy a tulajdonviszonyok szerint végezték, ezért az iparjogvédelmileg is oltalmazott hazai kutatás-fejlesztési tevékenység közel háromnegyedét nem a magyar, hanem a jelentős külföldi - így például az amerikai vagy a skandináv tulajdonban álló - feldolgozóipari vagy szolgáltató cégek okán azok anyaországához kalkulálták.
A hivatal elnöke rámutatott arra is: Brüsszel felismerte, hogy az adott tagállamban kiképzett és dolgozó szakemberek munkáját a működési telephelyek szerint is összesíteni kell a reális kép kialakításához. Magyarországon a működőtőke betelepítése kiválóan sikerült: húzóágazatok működnek magyar szellemi tőkére építve - értékelte. "Ehhez kell a külföldi tulajdonos tőkéje, munkakultúrája, üzletpolitikája, de mindez csak az itt kiképzett műszaki alkotó értelmiséggel és menedzsmenttel szimbiózisban válhatott sikeressé" - fogalmazott az elnök.
Bendzsel Miklós szerint az elemzés magyarázatot ad arra is, hogy miért választotta Magyarországot az egészségiparban, az autóiparban, vagy az infokommunikációs ágazatokban tevékenykedő multinacionális vállalatok jelentős része a termelésen kívül a fejlesztő tevékenysége helyeként is. Magyarország ezzel jó eséllyel tartósan felkerült Európa innovációs térképére. Nem túlzás azt állítani, hogy - olyan saját kiváló alapkutatási és fejlesztési potenciáljával is, mint például a Richter Gedeon Zrt. - a közepes méretű nemzetgazdaságok között járműipari, gyógyszeripari vagy biotechnológiai nagyhatalom vagyunk - emelte ki.
Bendzsel Miklós ismertette, hogy 2013 végén először készítette el a brüsszeli Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és az Európai Szabadalmi Hivatal azt a nemzetközi összehasonlító tanulmányt, amely az iparjogvédelmi ágazatoknak a GDP-hez és a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulását vizsgálta tagállamonként és az Európai Unió egészében. Az átlagos európai iparjogvédelmi aktivitást mintegy 600 gazdasági alágazatban vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy Magyarország az EU-tagállamok között első helyen áll a szabadalom- és a design-intenzív ágazatok GDP-hez való hozzájárulását tekintve - előbbi 20, utóbbi a GDP 17,9 százalékát biztosítja, miközben az uniós átlag mindkét oltalomfajta esetében 13-14 százalék körüli értéket mutat.
A 2010-2012-es adatok alapján elkészült tanulmány megállapítja, hogy a magyarországi telephelyű cégekben foglalkoztatott alkotópotenciál teljesítménye csaknem minden kategóriában az első 10 közé tartozik az unión belül az öt legfontosabb oltalomkategóriában, amelyek a szellemi tulajdon, a szerzői jog, a dizájn, a védjegy, és a szabadalom. Kiemelte: ezt az összehasonlítást eddig a cégek központja vagy a tulajdonviszonyok szerint végezték, ezért az iparjogvédelmileg is oltalmazott hazai kutatás-fejlesztési tevékenység közel háromnegyedét nem a magyar, hanem a jelentős külföldi - így például az amerikai vagy a skandináv tulajdonban álló - feldolgozóipari vagy szolgáltató cégek okán azok anyaországához kalkulálták.
A hivatal elnöke rámutatott arra is: Brüsszel felismerte, hogy az adott tagállamban kiképzett és dolgozó szakemberek munkáját a működési telephelyek szerint is összesíteni kell a reális kép kialakításához. Magyarországon a működőtőke betelepítése kiválóan sikerült: húzóágazatok működnek magyar szellemi tőkére építve - értékelte. "Ehhez kell a külföldi tulajdonos tőkéje, munkakultúrája, üzletpolitikája, de mindez csak az itt kiképzett műszaki alkotó értelmiséggel és menedzsmenttel szimbiózisban válhatott sikeressé" - fogalmazott az elnök.
Bendzsel Miklós szerint az elemzés magyarázatot ad arra is, hogy miért választotta Magyarországot az egészségiparban, az autóiparban, vagy az infokommunikációs ágazatokban tevékenykedő multinacionális vállalatok jelentős része a termelésen kívül a fejlesztő tevékenysége helyeként is. Magyarország ezzel jó eséllyel tartósan felkerült Európa innovációs térképére. Nem túlzás azt állítani, hogy - olyan saját kiváló alapkutatási és fejlesztési potenciáljával is, mint például a Richter Gedeon Zrt. - a közepes méretű nemzetgazdaságok között járműipari, gyógyszeripari vagy biotechnológiai nagyhatalom vagyunk - emelte ki.