Az izraeli kormány és az Európai Bizottság (EB) ellen is kémkedhetett az informatikai hírszerzésre szakosodott brit titkosszolgálat (GCHQ) - írta a The New York Times, a The Guardian és a Der Spiegel.

Az amerikai és a brit lap, valamint a német hírmagazin online kiadásában egyszerre közölt beszámoló szerint a brit kormány elektronikus lehallgató ügynöksége jóval szélesebb kört figyelhetett meg, mint ahogy eddig a kívülállók gondolhatták. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárogtatott dokumentumok alapján 2008-2009-ben az NSA brit társszervezetének megfigyelési célpontjai között volt Ehud Olmert izraeli kormányfő és Ehud Barak védelmi miniszter e-mail fiókja, és a német kormányzat berlini telefonhálózata. Az úgynevezett céladatbázisban szerepel még Joaquin Almunia, az EB versenyügyi biztosa is, a francia Thales hadiipari konszern és a Total olajipari óriásvállalat, az ENSZ több szervezete, köztük a leszerelési ügyek hivatala (UNODA), továbbá nemzetközi civil szervezetek, mint például a Médecins du monde (MDM - Világ Orvosai) nevű segélyszervezet.

Az NSA egykori munkatársától, Edward Snowdentől származó dokumentumokból kibontakozó széles érdeklődési körrel kapcsolatban a GCHQ a három lappal csupán annyit közölt, hogy a szervezet nem lépi át a tevékenységét korlátozó jogi és politikai határokat, és nem végez gazdasági kémkedést. A Snowden-féle dokumentumok alapján a GCHQ az NSA-val együtt hajtott végre egyes megfigyelési műveleteket, és az is előfordult, hogy az NSA biztatásra hajtott végre akciókat - áll a beszámolóban. Edward Snowden májusban szivárogtatott ki szigorúan titkos adatokat az NSA-tól. A The Guardian főszerkesztője, Alan Rusbridger december elején a brit parlament belügyi bizottságának meghallgatásán azt mondta, hogy lapja eddig csupán egy százalékát tette közzé annak az információtömegnek, amelyet Edward Snowdentől kapott.