MTI
Miniszterek a tömeges elektronikus megfigyelés ellen
Az Európa Tanács 47 tagállamának médiáért és információs társadalomért felelős miniszterei kétnapos belgrádi konferenciájuk végén megállapították, hogy hatékony garanciákra van szükség annak érdekében, hogy megakadályozzák a tömeges elektronikus megfigyelésekkel való visszaélést a növekvő technológiai lehetőségek idején, mert ez a visszaélés "alááshatja, de akár meg is semmisítheti a demokráciát".
A konferencia végén elfogadott Szólásszabadság és demokrácia a digitális korban - lehetőség, jog, felelősség elnevezésű politikai nyilatkozatban a miniszterek emlékeztettek arra, hogy minden olyan adatgyűjtésnek és megfigyelésnek, amelyet az állam biztonsága érdekében kell elvégezni, tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. A miniszterek három határozatot fogadtak el, amelyek az Európa Tanács jövőbeli munkáját körvonalazzák a szólásszabadság tekintetében. "A miniszterek rámutattak arra, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága manapság Európa különböző részein is veszélyben van, és arra szólították fel az államokat, hogy mutassanak nagyobb politikai elhivatottságot, és tegyenek nagyobb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ezeket a szabadságjogokat megvédjék" - áll a tanácskozás végén kiadott közleményben.
A konferencián az is elhangzott, hogy Európában egyre többször lehet gyűlöletbeszéddel találkozni, ez ellen pedig nemzeti és nemzetközi szinten is fel kell lépni. "A miniszterek határozottan elítélték az újságírók elleni fizikai támadásokat és a megfélemlítést, valamint a kormányok hatalommal való visszaélését, beleértve a tájékoztatás felügyeletét, illetve az újságírók és más médiaszereplők üldözését. A hatalom azon kudarca, hogy ezeket az eseteket hatékonyan felgöngyölítsék és az elkövetőket az igazságszolgáltatás elé állítsák, a büntethetetlenség légkörét teremti meg, és további támadásokat eredményez" - állapították meg a médiaszakemberek. Az internet szabadságát illetően a miniszterek arra jutottak, hogy nem engedhetik meg annak veszélyeztetését, és a világhálót univerzális, egységes és szabad térként kell megőrizni.
Ivan Tasovac szerb kulturális és tájékoztatási miniszter szerint az Európa Tanács kétnapos médiáról szóló belgrádi konferenciája megmutatta, hogy Szerbia jól látható szerepet tölt be Európa médiatérképén, vagyis fontos médiatényezővé vált. A szabadságot és a demokráciát a médiában újra és újra meg kell szerezni - hangsúlyozta Tasovac. "Nagyon fontos, hogy a beszélgetésekben nem adtuk át magunkat kritikátlanul a digitális éra romantikus áldásainak. Ehelyett sikerült rámutatnunk a digitális anarchia veszélyeire" - mondta a tárcavezető. A konferencián - amelyen az Európa Tanács 47 tagállamának a médiáért és az információs társadalomért felelős miniszterei, illetve szakértői vettek részt - elhangzott az is, hogy tavaly a világon 45 újságírót öltek meg, és további 28 olyan embert, aki a közösségi oldalakon tájékoztatott az eseményekről. A tanácskozás témái között szerepelt az újságírók biztonsága és védelme mellett az internetszabadság kérdése, az etikus újságírás, valamint az internetes gyűlöletbeszéd kérdése és szabályozása. A magyar delegációt Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke vezette.
A konferencia végén elfogadott Szólásszabadság és demokrácia a digitális korban - lehetőség, jog, felelősség elnevezésű politikai nyilatkozatban a miniszterek emlékeztettek arra, hogy minden olyan adatgyűjtésnek és megfigyelésnek, amelyet az állam biztonsága érdekében kell elvégezni, tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. A miniszterek három határozatot fogadtak el, amelyek az Európa Tanács jövőbeli munkáját körvonalazzák a szólásszabadság tekintetében. "A miniszterek rámutattak arra, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága manapság Európa különböző részein is veszélyben van, és arra szólították fel az államokat, hogy mutassanak nagyobb politikai elhivatottságot, és tegyenek nagyobb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ezeket a szabadságjogokat megvédjék" - áll a tanácskozás végén kiadott közleményben.
A konferencián az is elhangzott, hogy Európában egyre többször lehet gyűlöletbeszéddel találkozni, ez ellen pedig nemzeti és nemzetközi szinten is fel kell lépni. "A miniszterek határozottan elítélték az újságírók elleni fizikai támadásokat és a megfélemlítést, valamint a kormányok hatalommal való visszaélését, beleértve a tájékoztatás felügyeletét, illetve az újságírók és más médiaszereplők üldözését. A hatalom azon kudarca, hogy ezeket az eseteket hatékonyan felgöngyölítsék és az elkövetőket az igazságszolgáltatás elé állítsák, a büntethetetlenség légkörét teremti meg, és további támadásokat eredményez" - állapították meg a médiaszakemberek. Az internet szabadságát illetően a miniszterek arra jutottak, hogy nem engedhetik meg annak veszélyeztetését, és a világhálót univerzális, egységes és szabad térként kell megőrizni.
Ivan Tasovac szerb kulturális és tájékoztatási miniszter szerint az Európa Tanács kétnapos médiáról szóló belgrádi konferenciája megmutatta, hogy Szerbia jól látható szerepet tölt be Európa médiatérképén, vagyis fontos médiatényezővé vált. A szabadságot és a demokráciát a médiában újra és újra meg kell szerezni - hangsúlyozta Tasovac. "Nagyon fontos, hogy a beszélgetésekben nem adtuk át magunkat kritikátlanul a digitális éra romantikus áldásainak. Ehelyett sikerült rámutatnunk a digitális anarchia veszélyeire" - mondta a tárcavezető. A konferencián - amelyen az Európa Tanács 47 tagállamának a médiáért és az információs társadalomért felelős miniszterei, illetve szakértői vettek részt - elhangzott az is, hogy tavaly a világon 45 újságírót öltek meg, és további 28 olyan embert, aki a közösségi oldalakon tájékoztatott az eseményekről. A tanácskozás témái között szerepelt az újságírók biztonsága és védelme mellett az internetszabadság kérdése, az etikus újságírás, valamint az internetes gyűlöletbeszéd kérdése és szabályozása. A magyar delegációt Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke vezette.