A magyar filmgyártás helyzetéről a 64. Cannes-i Filmfesztiválon készített körképet közölt a Le Monde című francia napilap.

Magyarországnak csökkentenie kell az állami kiadásokat, és Andrew Vajna elfogadja, hogy ez alól a filmművészet sem lehet kivétel - írta a francia liberális újság az írás bevezetőjében. Clarisse Fabre, a cikk szerzője emlékeztetett arra, hogy a Magyarországon született amerikai producert - aki Hollywoodban a Mario Kassarral közösen készített Rambo-sorozattal és a Terminátorral gazdagodott meg - nevezte ki Orbán Viktor kormányfő a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztossá. Vajna cégén, az Intercomon keresztül a nagy amerikai stúdiók (Warner, Fox) fő forgalmazója Magyarországon, és üzletemberként a Nobu japán világlánc budapesti éttermének társtulajdonosa, valamint két kaszinó tulajdonosa - tette hozzá a lap.

A filmművészetet érintő terveiként a Le Monde szerint - a filmgyártás biztos alapokról történő újjáépítésének reményében - a gyártás drasztikus csökkentését és a finanszírozás rendezését jelölte meg a kormánybiztos. Vajna a lapnak kifejtette, hogy korábban évente mintegy harminc magyar film készült, de miközben a filmgyártásra fordított támogatás egyre több kiadással járt, nem volt eléggé kielégítő: a megvalósult filmek egy részét nem nézték a mozikban, és nem is adták el külföldre.

Vajna arra is kitért, hogy 2011-ben megközelítőleg 2-4 film készülhet, 2012-ben 8 és 10 között várható a filmek száma. Hosszú távon pedig egy tucatnyi film várható évente, "de nem több". "Évi húsz film, az luxus" - hívta fel a figyelmet a kormánybiztos. Vajna ezzel párhuzamosan a forgatókönyvírásra és a nemzetközi forgalmazásra fordítandó támogatások megerősítését tervezi. Javaslatai jelenleg a kormány és a szakma képviselői előtt vannak - tette hozzá a lap.

A magyar film helyzete kapcsán a Le Monde megjegyezte, hogy pénz hiányában a 42. Magyar Filmszemle "elmaradt". "Helyette egy háromnapos minifesztivált rendeztek, pont a cannes-i fesztivál előtt. Amire nem jött el senki" - mondta egy neve elhallgatását kérő filmes szakember a lapnak. Pedig a filmszemle a magyar filmek exportjának egyik jelentős helyszíne volt korábban: évente mintegy száz külföldi szakembert hívtak meg, akik vásároltak is filmeket - tette hozzá a Le Monde. A magyar filmek piaci helyzete Magyarországon gyengült, s a hatalmas zuhanást követően jelenleg csak 3,9 százalék - idézi a lap az Unifrance, a francia filmek külföldi népszerűsítésével foglalkozó szervezet adatait, amely vizsgálja a filmek helyzetét a hazájukban is.

Kelet-Európában Magyarország önálló helyet harcolt ki magának. Oroszország után a régió legjelentősebb országává vált a Franciaországban bemutatott filmek szempontjából, s Magyarország volt a második legjelentősebb ország (a térségből) a Cannes-ba beválogatott filmek tekintetében is - mondta a lapnak a kelet-európai filmek egyik meg nem nevezett szakértője. A magyar filmesek számára a lap szerint romlanak a kilátások, hiszen kevesebb film kisebb vonzerőt jelent.

A cannes-i versenyprogramba három éve beválogatott, Delta című Mundruczó-film producere, Petrányi Viktória ugyanakkor úgy vélekedett a Le Monde-nak nyilatkozva, hogy "talán tényleg csökkenteni kellett a gyártást a szektor rendbetételéhez". Véleménye szerint inkább az a kérdés, hogy az elkövetkező két évben milyen típusú filmek kapnak majd támogatást.