Az Oscar-verseny sok millió dolláros szerencsejáték a hollywoodi stúdiók számára. A jelöltek és a győztesek természetesen sokat profitálhatnak belőle, ugyanakkor az Oscar köré olyan "pénzügyi ökoszisztéma" épült, amelynek hatása messze túlnyúlik a verseny résztvevőin és az Amerikai Filmakadémián.

A Sony stúdió számára, amely a minap adta ki DVD-n A közösségi hálót, dollármilliókban mérhető a film nyolc jelölése. A 12 jelölést kapott A király beszéde már szűk körű forgalmazásával is háromszor behozta 15 milliós (3 milliárd forintos) költségvetését a jegypénztáraknál. A Fox Searchlight is okosan sakkozott, amikor csak a múlt héten engedte ki a nemzetközi piacra a Fekete hattyút. Ha Natalie Portman az Amerikai Filmakadémia február 27-iki díjátadó ceremóniáján megkapja alakításáért az Oscart, az akár 100-150 millió dolláros jegyeladást jelenthet a film számára Észak-Amerikán kívül.

Az Oscar-biznisz azonban nem csak a győztesek hasznából áll: mióta tavaly ismét tízre nőtt a legjobb film kategóriába jelölhető produkciók száma, jócskán megváltoztak a korábbi pénzügyi arányok. Egy jelentés szerint önmagában a díjjal kapcsolatos hirdetési oldalak száma is 20 százalékkal nőtt. Az Oscar-verseny körül szerveződött "pénzügyi ökoszisztéma" a mozisoktól a hirdetéseket fogadó lapokon át az Oscar-jelöltek mögött álló pr-cégeken át a stúdiók számára a díjakért kampányoló ügynökökig sok szereplőt felölel.

A The New York Times közel százezer dollárt (húszmillió forintot) kap egy egész oldalas színes Oscar-hirdetésért, egy pr-kampányért pedig havi 10-15 ezer dollárt (2-3 millió forintot) számláznak az erre szakosodott komolyabb cégek. Egy-egy nagy stúdió Oscar-kampányolói akár százezer dolláros prémiumot is kaphatnak, ha a stúdió egyik filmje több jelölést kap. De maguk a hirdetések alkotói is jól járnak az Oscar-szezonnal. A közösségi háló Oscar-jelölés után újravágott tévés reklámklipje egy bennfentes szerint 10-40 ezer dollárjába (2-8 millió forintjába) kerülhetett a stúdiónak.

A stúdiók kiadásait olyan látszólag apró tételek is hizlalják, mint a színészek fotózása, ami napi ezertől tízezer dolláros költséget jelenthet. A sztárok utaztatása szintén nem olcsó mulatság. Tavaly két BAFTA-díjra jelölt első vonalbeli hollywoodi sztár londoni útja összesen több mint félmillió dollárba került, és a színészek végül üres kézzel tértek haza. Tony Angelotti, a Universal játékfilmek és Disney animációk tapasztalt kampányszakembere szerint egy kampány 2-5 millió dollárjába (400-990 millió forintjába) kerülhet egy stúdiónak, de az utóbbi években volt rá példa, hogy egy nagy esélyesbe ennek többszörösét ölték. A csúcsot állítólag a Paramount Benjamin Button különös élete című filmje tartja, amelynek befuttatására 15 milliót (3 milliárd forintot) költöttek, bár végül 13 Oscar-jelölése dacára mindössze három technikai kategória díját szerezte meg.

Legalább hosszútávon megtérül a befektetés? Oscar-díjuk ellenére F. Murray Abraham (Amadeus), Cuba Gooding jr. (Jerry Maguire - A nagy hátraarc), Forest Whitaker (Az utolsó skót király) vagy Adrien Brody (A zongorista) nem váltak szupersztárrá, és mindent összevetve számos olyan produkció akad, amelyeken nem segített az Amerikai Filmakadémia nagy presztízsű díja. Egy forrás szerint a két Oscart kiérdemlő Milk például pénzügyileg még mindig mínuszban van.