Napi Online
Két bezárt mozi is újranyit
Két bezárt, többtermes mozi is újranyit, miután egy magyar tulajdonú kft. fantáziát lát azok "átfazonírozott" üzemeltetésében. A június végén Csepelen bezárt multiplex mozit, valamint a tavaly márciusban megürült nagykanizsai filmszínházat is újranyitja a nyár végéig az Artmoszféra Kft.
Mindkét hely kevesebb teremmel, de a helyi nézői igényekhez jobban alkalmazkodva működik majd - mondta lapunknak Czira Tamás, aki a nagykanizsai mozit az Artmoszféra megbízásából irányítja. A Csepel Plazában működő mozi korábban a Cinema City hálózathoz tartozott, míg a Kanizsa Plazában lévőt a Palace Cinemas bérelte, ám az eredmény elmaradt a cégek által várttól, ezért mondtak le a folytatásról. Az új üzemeltető ötéves bérleti szerződést kötött a tulajdonosokkal. A csepeli mozi az eddigi hét helyett három teremmel üzemel majd, ez igény szerint egy további teremmel növelhető, míg a nagykanizsai négy terme helyett a 210 fős nagyteremben kezdődnek meg a vetítések, de hamarosan az egyik kistermet is birtokba veszi a szolgáltató. Mindkét helyen naponta legalább egyszer művészfilmet is vetítenek majd.
A kft. tulajdonosai szerint kevesebb teremmel, a költségeket racionalizálva, a kínálatot pedig a helyi közönségigényhez igazítva eredményesen lehet működni. Csepelen a korábbi 1366 helyett körülbelül 700 személyes lesz a mozi, míg Nagykanizsán a 634 szék helyett mintegy 300 lesz. Czira szerint egy-két év múlva derül ki, hogy koncepciójuk mennyire eredményes a gyakorlatban. A kft. egyelőre nem gondolkodik újabb mozik átvételében.
A hagyományos mozi lassú haldoklása a kilencvenes években kezdődött és még ma is tart. A multiplexeken kívül leginkább a nagyvárosi - gyakran jól felszerelt, kényelmes - filmszínházaknak vannak túlélési esélyei, míg a kisvárosi és falusi termeket legfeljebb a helyi lelkesedés tartja még életben ideig-óráig - mondta lapunknak Petróczy Sándor, a Mozisok Országos Szövetségének elnöke.
Véleménye szerint a hagyományos vetítőtermek látogatottsága több okból csökkent. A forgalmazók nem szívesen adnak új filmeket a nem multiplexeknek, mondván: azoknál kicsi a nézettség. Ráadásul az utóbbi években újra emelkedett egy-egy sikerfilmnél a kópiaszám, ám azokat nem a vidéki kisebb vetítőhelyek, hanem a soktermes mozik kapják. Az is közrejátszott, hogy az előző két év stagnálása után idén jelentősen, 20-30 százalékkal mérséklődött az artmozik látogatottsága - ezek is egyre kevesebb támogatást kapnak, valamint a népszerűbb művészfilmeket is inkább a multiplexekben "futtatják" a forgalmazók - mondja az elnök, aki szerint emellett az alkotások besorolásánál (melyik számít művészfilmnek) is meglehetősen szigorú a bizottság.
Harmadrészt komoly versenyt jelent az internetes letöltések népszerűsége, amelyne komoly "mellékhatása", hogy egyre többen leszoknak a moziba járásról - mondta az elnök. Véleménye szerint nem lehetetlen vállalkozás multiplexek helyett más formában üzemeltetni a magyarországi mozikat, ám ma csak akkor életképes egy-egy vetítő, ha a bevételeit más forrásokkal - többek közt önkormányzati támogatással, pályázati pénzekkel - is ki tudja egészíteni.
Mindkét hely kevesebb teremmel, de a helyi nézői igényekhez jobban alkalmazkodva működik majd - mondta lapunknak Czira Tamás, aki a nagykanizsai mozit az Artmoszféra megbízásából irányítja. A Csepel Plazában működő mozi korábban a Cinema City hálózathoz tartozott, míg a Kanizsa Plazában lévőt a Palace Cinemas bérelte, ám az eredmény elmaradt a cégek által várttól, ezért mondtak le a folytatásról. Az új üzemeltető ötéves bérleti szerződést kötött a tulajdonosokkal. A csepeli mozi az eddigi hét helyett három teremmel üzemel majd, ez igény szerint egy további teremmel növelhető, míg a nagykanizsai négy terme helyett a 210 fős nagyteremben kezdődnek meg a vetítések, de hamarosan az egyik kistermet is birtokba veszi a szolgáltató. Mindkét helyen naponta legalább egyszer művészfilmet is vetítenek majd.
A kft. tulajdonosai szerint kevesebb teremmel, a költségeket racionalizálva, a kínálatot pedig a helyi közönségigényhez igazítva eredményesen lehet működni. Csepelen a korábbi 1366 helyett körülbelül 700 személyes lesz a mozi, míg Nagykanizsán a 634 szék helyett mintegy 300 lesz. Czira szerint egy-két év múlva derül ki, hogy koncepciójuk mennyire eredményes a gyakorlatban. A kft. egyelőre nem gondolkodik újabb mozik átvételében.
A hagyományos mozi lassú haldoklása a kilencvenes években kezdődött és még ma is tart. A multiplexeken kívül leginkább a nagyvárosi - gyakran jól felszerelt, kényelmes - filmszínházaknak vannak túlélési esélyei, míg a kisvárosi és falusi termeket legfeljebb a helyi lelkesedés tartja még életben ideig-óráig - mondta lapunknak Petróczy Sándor, a Mozisok Országos Szövetségének elnöke.
Véleménye szerint a hagyományos vetítőtermek látogatottsága több okból csökkent. A forgalmazók nem szívesen adnak új filmeket a nem multiplexeknek, mondván: azoknál kicsi a nézettség. Ráadásul az utóbbi években újra emelkedett egy-egy sikerfilmnél a kópiaszám, ám azokat nem a vidéki kisebb vetítőhelyek, hanem a soktermes mozik kapják. Az is közrejátszott, hogy az előző két év stagnálása után idén jelentősen, 20-30 százalékkal mérséklődött az artmozik látogatottsága - ezek is egyre kevesebb támogatást kapnak, valamint a népszerűbb művészfilmeket is inkább a multiplexekben "futtatják" a forgalmazók - mondja az elnök, aki szerint emellett az alkotások besorolásánál (melyik számít művészfilmnek) is meglehetősen szigorú a bizottság.
Harmadrészt komoly versenyt jelent az internetes letöltések népszerűsége, amelyne komoly "mellékhatása", hogy egyre többen leszoknak a moziba járásról - mondta az elnök. Véleménye szerint nem lehetetlen vállalkozás multiplexek helyett más formában üzemeltetni a magyarországi mozikat, ám ma csak akkor életképes egy-egy vetítő, ha a bevételeit más forrásokkal - többek közt önkormányzati támogatással, pályázati pénzekkel - is ki tudja egészíteni.