Szekeres Viktor
Fűrész 4. - Amit a Korhatár Bizottság tiltott
A film nagyon durva, mert vannak benne durva részek!!! Csak kevés benne a gyilkosság, de azok is durvák!!!
A fenti idézet olvastán nyilván plágiumot rivall a filmes fórumokon jártas olvasó, hiszen ezt bizony a Fűrész-sorozat egy diehard-rajongója írta, majd pedig a Pesti Est idézte a filmajánlójába. Én pedig nem átallottam más tollával ékeskedni, mert a fenti sorok nagyjából jellemzőek a filmek hazai célközönségének egy részére - és ebben semmi dehonesztáló nincs, nem is csoda, hogy egy Fűrész-szerű filmre (és hasonszőrű, ám értéktelen társaira) mindig is lesz kereslet, ha nem is az amerikai, de a magyar filmes piacon. (Talán nem is baj, hogy a 18 éven aluliak idehaza moziban elvileg nem nézhetik meg a filmet érettség hiányában. Akinek nem inge, persze.)
A Fűrész első részét nagy divat volt szeretni, hiszen az átlagnézőnek - Hetedik előtt való tisztelgés ide vagy oda - mégis csak nagy újdonság volt a téma és a megközelítése. Persze azok a horrorrajongók, akik laoszi és üzbég-tadzsik koprodukcióban készült horrorokat adagolnak maguknak intravénásan, fújtak a kommersz sikerre. De ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a Fűrész sosem állította magáról, hogy horrorfilm. Érdekes módon a divat a folytatásokra megváltozott, a Fűrész 2-3-at már nagyobb divat volt utálni: akadtak akik büszkén hangoztatták, hogy "ők lejöttek a szerről", és magasan felette állnak a népnek, azoknak, akik a második és a harmadik részért is képesek voltak rajongani.
A Fűrész negyedik részéhez úgy álltam hozzá, hogy ha hozza azt a minimális minőségi csökkenést az előző részhez képest, ahogy azt a harmadik és a második is tette, akkor nem lesz gond. Mint ahogy abban is biztosak lehettünk, hogy a Fűrész 4. minden bizonnyal a legszínvonalasabb, illetve élvezhetőbb negyedik rész lehet a horrorfolytatások történetében - amivel persze, ismerve a sok-sok negyedik részt, nem mondtunk különösebben velőset.
A Fűrész 4, akárcsak az előző részek, ott folytatódik, ahol a harmadik abbamaradt. Jigsaw halott, éppen boncolják (durván grafikus képsorok kíséretében) és a testéből előkerül egy kis kazetta, melyen újabb játékszabályok hallhatóak. Talán emlékszik más is, hogy a harmadik részben lenyelt valami furát a játékmester. Újabb célpontok, újabb végrehajtandó feladatok, újabb csapdák. Muszáj, mondhatnánk, hiszen még mindig akad egy szereplő az előző részekből, aki nem nézett lelke sötét bugyrai mélyére
Bár a Fűrész 4 is kellőképpen durva lett, fura, hogy idehaza pont ezt az epizódot sorolták az X-kategóriába, hiszen a 3. rész megoldhatatlan csapdái sokkal inkább voltak öncélúak, és köpték szembe a Fűrész-filmek filozófiáját. Az persze más kérdés, hogy mindezt a készítők megindokolták korrekt módon. Itt bár továbbra is jelen van a premier plánban történő kínzás aspektusa, mégis sokkal jobban dominál a Fűrészre oly jellemező rejtély, a titok, aminek a nyitját a nézők zöme szokás szerint nem fogja kitalálni, hogy a film végén az állát keresse a földön. Azonban ahogy az törvényszerű, páran rá fognak jönni a csavar(ok)ra, és büszkén verhetik a mellüket, hogy milyen egyértelmű volt, ahelyett, hogy maguknak hízelegve azt mondanák, hogy nagyon nehéz volt kitalálni, de ők mégis képesek voltak erre.
A film végig leköti a vértől meg nem rettenő moziba járót, és nagy pozitívuma, hogy sok apró ténnyel bővíti az eddig mitológiát. A nézőknek azt tanácsolnám, hogy - miképp e sorok írója is - a 4. rész előtt tekintsék meg az első hármat még egyszer, hiszen rengeteg visszautalás és kapcsolódási pont található a részek között, ami többek között a Project Greenlight filmes-forgatókönyvírós vetélkedőt megnyerő Patrick Meltonnak és Marcus Dunstannak köszönhetünk. (Ehelyütt is fura visszagondolni arra, hogy a Fűrész 2. a rendező, Darren Lynn Bousman egy már meglévő, de a Fűrészhez nem kapcsolódó szkriptjét simította bele a Fűrész-univerzumba, és teremtette meg a további folytatások lehetőségét.)
Végkövetkeztetésnek annyit merek biztosra írni, hogy a Fűrész 4. hozza az elvárásokat. Aki rühellte a Fűrész-filmeket és beteg jelzőkkel dobálózik nézői felé, az messze kerülje el a 4. részt, aki szerette, nézze meg; aztán úgyis mindenki másképp fogja sorrendbe állítani a négy epizódot. Szerintünk például az egyébként teljesen korrekt harmadik résznél jobban sikerült, és a kínzások csapdajellegének visszaállítása is jót tett a filmnek. Az pedig hogy visszatekintésekkel bővült a Fűrész-mitológia, minden valószínűséggel a valódi rajongóknak fog kellemes perceket szerezni. A film végén pedig lehet is újranézni az egészet, hogy minden apró mozaik a helyére kerülhessen - ez pedig a jó filmek ismérve.
A fenti idézet olvastán nyilván plágiumot rivall a filmes fórumokon jártas olvasó, hiszen ezt bizony a Fűrész-sorozat egy diehard-rajongója írta, majd pedig a Pesti Est idézte a filmajánlójába. Én pedig nem átallottam más tollával ékeskedni, mert a fenti sorok nagyjából jellemzőek a filmek hazai célközönségének egy részére - és ebben semmi dehonesztáló nincs, nem is csoda, hogy egy Fűrész-szerű filmre (és hasonszőrű, ám értéktelen társaira) mindig is lesz kereslet, ha nem is az amerikai, de a magyar filmes piacon. (Talán nem is baj, hogy a 18 éven aluliak idehaza moziban elvileg nem nézhetik meg a filmet érettség hiányában. Akinek nem inge, persze.)
A Fűrész első részét nagy divat volt szeretni, hiszen az átlagnézőnek - Hetedik előtt való tisztelgés ide vagy oda - mégis csak nagy újdonság volt a téma és a megközelítése. Persze azok a horrorrajongók, akik laoszi és üzbég-tadzsik koprodukcióban készült horrorokat adagolnak maguknak intravénásan, fújtak a kommersz sikerre. De ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a Fűrész sosem állította magáról, hogy horrorfilm. Érdekes módon a divat a folytatásokra megváltozott, a Fűrész 2-3-at már nagyobb divat volt utálni: akadtak akik büszkén hangoztatták, hogy "ők lejöttek a szerről", és magasan felette állnak a népnek, azoknak, akik a második és a harmadik részért is képesek voltak rajongani.
A Fűrész negyedik részéhez úgy álltam hozzá, hogy ha hozza azt a minimális minőségi csökkenést az előző részhez képest, ahogy azt a harmadik és a második is tette, akkor nem lesz gond. Mint ahogy abban is biztosak lehettünk, hogy a Fűrész 4. minden bizonnyal a legszínvonalasabb, illetve élvezhetőbb negyedik rész lehet a horrorfolytatások történetében - amivel persze, ismerve a sok-sok negyedik részt, nem mondtunk különösebben velőset.
A Fűrész 4, akárcsak az előző részek, ott folytatódik, ahol a harmadik abbamaradt. Jigsaw halott, éppen boncolják (durván grafikus képsorok kíséretében) és a testéből előkerül egy kis kazetta, melyen újabb játékszabályok hallhatóak. Talán emlékszik más is, hogy a harmadik részben lenyelt valami furát a játékmester. Újabb célpontok, újabb végrehajtandó feladatok, újabb csapdák. Muszáj, mondhatnánk, hiszen még mindig akad egy szereplő az előző részekből, aki nem nézett lelke sötét bugyrai mélyére
Bár a Fűrész 4 is kellőképpen durva lett, fura, hogy idehaza pont ezt az epizódot sorolták az X-kategóriába, hiszen a 3. rész megoldhatatlan csapdái sokkal inkább voltak öncélúak, és köpték szembe a Fűrész-filmek filozófiáját. Az persze más kérdés, hogy mindezt a készítők megindokolták korrekt módon. Itt bár továbbra is jelen van a premier plánban történő kínzás aspektusa, mégis sokkal jobban dominál a Fűrészre oly jellemező rejtély, a titok, aminek a nyitját a nézők zöme szokás szerint nem fogja kitalálni, hogy a film végén az állát keresse a földön. Azonban ahogy az törvényszerű, páran rá fognak jönni a csavar(ok)ra, és büszkén verhetik a mellüket, hogy milyen egyértelmű volt, ahelyett, hogy maguknak hízelegve azt mondanák, hogy nagyon nehéz volt kitalálni, de ők mégis képesek voltak erre.
A film végig leköti a vértől meg nem rettenő moziba járót, és nagy pozitívuma, hogy sok apró ténnyel bővíti az eddig mitológiát. A nézőknek azt tanácsolnám, hogy - miképp e sorok írója is - a 4. rész előtt tekintsék meg az első hármat még egyszer, hiszen rengeteg visszautalás és kapcsolódási pont található a részek között, ami többek között a Project Greenlight filmes-forgatókönyvírós vetélkedőt megnyerő Patrick Meltonnak és Marcus Dunstannak köszönhetünk. (Ehelyütt is fura visszagondolni arra, hogy a Fűrész 2. a rendező, Darren Lynn Bousman egy már meglévő, de a Fűrészhez nem kapcsolódó szkriptjét simította bele a Fűrész-univerzumba, és teremtette meg a további folytatások lehetőségét.)
Végkövetkeztetésnek annyit merek biztosra írni, hogy a Fűrész 4. hozza az elvárásokat. Aki rühellte a Fűrész-filmeket és beteg jelzőkkel dobálózik nézői felé, az messze kerülje el a 4. részt, aki szerette, nézze meg; aztán úgyis mindenki másképp fogja sorrendbe állítani a négy epizódot. Szerintünk például az egyébként teljesen korrekt harmadik résznél jobban sikerült, és a kínzások csapdajellegének visszaállítása is jót tett a filmnek. Az pedig hogy visszatekintésekkel bővült a Fűrész-mitológia, minden valószínűséggel a valódi rajongóknak fog kellemes perceket szerezni. A film végén pedig lehet is újranézni az egészet, hogy minden apró mozaik a helyére kerülhessen - ez pedig a jó filmek ismérve.