Napi Online
Nem tetszik az uniónak a magyar filmtámogatás
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) jelenleg is egyeztet az EU-val a 2008-2009-es időszakra vonatkozó magyar filmtámogatási rendszerről. Az unió elsősorban a támogatások intenzitásával és a közvetett támogatások kulturális megalapozottságával kapcsolatban fogalmazott meg ellenvetéseket.
Ugyanakkor a szabályok finomításán kívül jelentős változás nem várható a magyar támogatási rendszerben, hiszen az Európai Bizottság ez év júniusában döntött arról, hogy a tagállamok legalább 2009-ig fenntarthatják filmgyártásuk támogatását. (Elsősorban azért, hogy lépést tudjanak tartani a hollywoodi dömpinggel.) Az unió a film költségvetésének 50 százalékáig engedélyezi az állami támogatást, ami a "kis költségvetésű" és a "nehéz filmek" (a művészileg értékes vagy korlátozott nyelvi területtel rendelkező országokból származó filmek) esetében ennél magasabb is lehet.
Magyarország ezt kihasználva eddig 50 millió forint alatt 100 százalékban, 500 millió forintos büdzsé alatt, illetve művészi vagy finanszírozási okokból akár legfeljebb 90 százalékban is támogathatta az alkotásokat. Hazánk közvetlenül és közvetve - azaz adó- és befektetési kedvezmények, valamint kamattámogatás útján - támogatja a filmeket.
A filmkészítők szerint a magyar és a magyar részvételű koprodukciók esetében a kulturális tartalomra hivatkozva fenntartható lehet a következő két évben is az ilyen mértékű magyar állami támogatás, viszont a bérmunkákra is érvényesíthető közvetett, adó-visszatérítéssel nyújtott támogatás esetében már nehezen. Az unió az adókedvezményt - aminek 20 százalékos mértéke ellen amúgy nincs kifogása - az európai értékeket nem hordozó bérmunkák esetében indokolatlannak tartja.
Magyarország viszont érthető okokból nem kíván lemondani az idén várhatóan több mint 13 milliárd forintos itteni gyártást hozó - a stábtagok fogyasztásából egyéb más bevételeket termelő - és az egész magyar filmipart húzó bérmunkákról, ezért az OKM illetékes főosztályának most az a feladata, hogy megfelelő indokokat találjon ennek fenntartásához.
A támogatási szabályok áttekintése némileg elbizonytalanította az etyeki Korda stúdió beruházóit is, amely nem titkoltan elsősorban az amerikai produkciók itteni bérmunkái számára épül: a már átadott négy műterem után a következő, második ütem megvalósítása lelassult, nem készül el a tervezett év végi időpontra. A szabályok áttekintése után várhatóan bővül majd a közvetett és közvetlen támogatásból kizárt művek köre jelenleg a kiskorúak számára veszélyes, úgynevezett csak felnőtteknek szóló kategóriába tartozó alkotások készítésére és terjesztésére, valamint a televíziós szappanoperák és valóságshow-k gyártására nem használható ilyen dotáció.
Ugyanakkor a szabályok finomításán kívül jelentős változás nem várható a magyar támogatási rendszerben, hiszen az Európai Bizottság ez év júniusában döntött arról, hogy a tagállamok legalább 2009-ig fenntarthatják filmgyártásuk támogatását. (Elsősorban azért, hogy lépést tudjanak tartani a hollywoodi dömpinggel.) Az unió a film költségvetésének 50 százalékáig engedélyezi az állami támogatást, ami a "kis költségvetésű" és a "nehéz filmek" (a művészileg értékes vagy korlátozott nyelvi területtel rendelkező országokból származó filmek) esetében ennél magasabb is lehet.
Magyarország ezt kihasználva eddig 50 millió forint alatt 100 százalékban, 500 millió forintos büdzsé alatt, illetve művészi vagy finanszírozási okokból akár legfeljebb 90 százalékban is támogathatta az alkotásokat. Hazánk közvetlenül és közvetve - azaz adó- és befektetési kedvezmények, valamint kamattámogatás útján - támogatja a filmeket.
A filmkészítők szerint a magyar és a magyar részvételű koprodukciók esetében a kulturális tartalomra hivatkozva fenntartható lehet a következő két évben is az ilyen mértékű magyar állami támogatás, viszont a bérmunkákra is érvényesíthető közvetett, adó-visszatérítéssel nyújtott támogatás esetében már nehezen. Az unió az adókedvezményt - aminek 20 százalékos mértéke ellen amúgy nincs kifogása - az európai értékeket nem hordozó bérmunkák esetében indokolatlannak tartja.
Magyarország viszont érthető okokból nem kíván lemondani az idén várhatóan több mint 13 milliárd forintos itteni gyártást hozó - a stábtagok fogyasztásából egyéb más bevételeket termelő - és az egész magyar filmipart húzó bérmunkákról, ezért az OKM illetékes főosztályának most az a feladata, hogy megfelelő indokokat találjon ennek fenntartásához.
A támogatási szabályok áttekintése némileg elbizonytalanította az etyeki Korda stúdió beruházóit is, amely nem titkoltan elsősorban az amerikai produkciók itteni bérmunkái számára épül: a már átadott négy műterem után a következő, második ütem megvalósítása lelassult, nem készül el a tervezett év végi időpontra. A szabályok áttekintése után várhatóan bővül majd a közvetett és közvetlen támogatásból kizárt művek köre jelenleg a kiskorúak számára veszélyes, úgynevezett csak felnőtteknek szóló kategóriába tartozó alkotások készítésére és terjesztésére, valamint a televíziós szappanoperák és valóságshow-k gyártására nem használható ilyen dotáció.
