A filmes beruházásokat is érintette a társaságiadó-törvény fejlesztési adókedvezményre vonatkozó, 2007-től hatályos módosítása. A kedvezményt - többek közt - az a vállalkozás igényelheti, amely jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- vagy videogyártást szolgáló beruházást vagy minimum hárommilliárd (kedvezményezett önkormányzat területén egymilliárd) forint értékű invesztíciót valósít meg.

A filmtörvény elfogadása után bevezetett filmes adó- és befektetési kedvezmények meghozták a cégek vállalkozási kedvét, azonban az elmúlt csaknem három évben magánberuházásban csak egy filmstúdió készült el a Pest megyei Pomázon. A kanadai-magyar üzletember Robert Szabados 1,5 milliárd forintos beruházásában két műterem épült, amelyek tavaly ősz óta fogadják a reklám- és játékfilmes stábokat. A budapesti Népszigeten, a Ganz Hajógyár területén épül - a korábbi értesülések szerint mintegy 12 milliárd forintból - az öt műtermes Origo filmstúdió.

Az Origo Filmstúdió Kft. egyik tulajdonosa Terták Ádám, aki korábban az Ernst & Young magyarországi irodáját és az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-t vezette. Fejér megyében - a 2007 nyarán nyitni tervezett, Demján Sándor érdekeltségébe tartozó etyeki stúdión kívül - Bicskére is álmodtak egy filmstúdiót, bár ennek megvalósítása a tervnél még nem jutott tovább. Erre Barbalics Péter, a Sorstalanság egyik producere másfél évvel ezelőtt alapította meg az Apolló Filmstúdió Kft.-t, többek közt az Alexandra könyvhálózatot működtető Pécsi Direkt Kft.-vel és a Balusztrád Property Kft.-vel.

Az a vállalkozás, amely filmalkotás elkészültét támogatja - továbbra sem - növeli a támogatással az adózás előtti eredményét, és annak összegével csökkentheti társasági adóját. A társasági adótörvény a kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépekre, berendezésekre 50 százalék, építményekre pedig 15 százalék értékcsökkenési leírást biztosít.

Magyarországon tavaly összesen 24,1 milliárd forintot költöttek el filmgyártásra, ami ugyan 1,8 milliárddal meghaladja az előző évit, de elmarad az előzetesen várt, 25 milliárdot jóval meghaladó költésnél. A fejlődés megtorpant, amit egyértelműen jelez, hogy tavaly 4 milliárd forinttal kevesebbet költöttek el bérmunkában a külföldi produkciók Magyarországon, és 1,6 milliárd forinttal kevesebbet koprodukcióban, mint 2005-ben. Ennek oka elsősorban a megfelelő kiszolgálást és infrastruktúrát nyújtó stúdiók hiánya.

A 2004-2005-ös kiugró növekedést akkor produkálhatná ismét a magyar filmipar, ha teljes gőzzel üzemelne a Pomázon tavaly elkészült Stern stúdió, és megnyílna az etyeki Korda stúdió - mondta lapunknak korábban Taba Miklós, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Filmiroda Igazgatóságának vezetője.

Tavaly egyértelműen a magyar filmek húzták a filmgyártást: az alkotók 13,7 milliárdot használtak fel 234 film forgatásához, ami nagyrészt az 1956-os emlékévhez kapcsolódó jelentős állami támogatásoknak volt köszönhető, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület által ismét felkarolt tévéjátékoknak, továbbá több rendező is befejezte a 3-4 éve készülő játékfilmjét és számos egyszerű technikájú, kisköltségvetésű filmet is gyártottak.