Szekeres Viktor
Sziklák szeme - Jobb horrorfeldolgozás nem is kell
A feldolgozások már a könyökünkön jönnek ki, a horrorfeldolgozások meg pláne, de végre elért hozzánk egy olyan film is, amely valóban jól sikerült és elérte az eredeti színvonalát.
Hihetetlen feldolgozás hullám szabadul mostanában a hazai nézőkre, mert bár Amerikában szépen elosztották fél évre a három horror-remake-et, de idehaza egy hónapon belül találkozhatunk a Sziklák szemével, az Ómennel és az Ismeretlen hívással. Az első áldozat Wes Craven régi szemi-klasszikusa, a Hills Have Eyes, mely a horrorrendező második filmje volt és 1977-re datálható a keletkezése. A 2006-os verziót már csak producerként felügyelte a mester és a rendezést az új generáció egyik tehetséges tagjára, a 27 éves, francia Alexandre Aja-ra bízta, akit főleg a Magasfeszültség című francia horror rendezőjeként tartunk számon.
A film sztorija pofonegyszerű. Adva van egy népes család, kemény három generáció, egy Új-Mexikói helyszín (sivatag, köpünk-nyelünk a portól) és egy rövidebbnek hitt út, ami pedig soha nem jelent jót - mi már csak tudjuk. A film szereplői azonban nem, így kisvártatva magukra maradtan megtapasztalják, hogy milyen érzés is, ha az ember jó pár vigyázó szempártól kísérve kénytelen a sivatagban tölteni az éjszakát.
A Sziklák szeme műfajilag a Texasi láncfűrészes vonalat képviseli, s bár az eredeti igazából csak kvázi kópia, utánérzés volt, mégis idővel klasszikussá vált a videokazetta-forgalmazásnak köszönhetően. Mostanában a műfaj (mármint az előbb említett Texasi láncfűrészes) inkább csak a béfilmekre korlátozódik, évente maximum egy, ha mozikba kerül - emlékezhetünk épp a Texasi láncfűrészes nem rossz remake-jére, a Halálos kitérőre vagy Rob Zombie, nálunk DVD-re szoruló agymenéseire a House of 1000 Corpses-re, vagy annak folytatására a The Devil's Rejects-re. A Sziklák szeme egyértelműen a műfaj rajongóinak készült, tehát azoknak, akiket halántéktáji bizsergéssel tölt el az elhagyott területen bóklászó kis embercsoport, valamint a rájuk leső titokzatos "ember"-horda története. Aki annyira nem bukik a mutánsokra, azok inkább várjanak valami szoftosabb mulatságra.
A sztori - mivel a profiknak készült - nem fog senkinek meglepetést okozni, ráadásul már az első másodpercben értesülünk arról, hogy az USA hány kísérleti atomrobbanást hajtott végre a film helyszínéül szolgáló sivatagban, szóval nem nehéz bizonyos dolgokat kikövetkeztetni. No de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a Marokkóban forgatott filmben milyen módon és miféle eszközökkel próbálják megkurtítatni lumpen elemek a stáblistát. Bizony itt a készítők előhúznak egy régen látott és lehetőségek tárházát kínáló kézi szerszámot, a csákányt, melyről ismét bebizonyosodik, hogy méltatlanul porosodik a horrorfilmek kellékeseinek raktárában. Persze mivel a műfajban a bodycount (a hullák száma) kötelezően nem egy számjegyű, ezért más, fantáziátlanabb módozatok is előkerülnek (sajnos), de próbálunk csak a jóra emlékezni.
És jóból akad bőven, ugyanis a film a műfajhoz illően kifejezetten erőszakos, vagyis nem a Motel-szintű alibi "nem mutatom, csak sejtetem" a dolgokat módszerhez folyamodik, hanem itt mindent láthatunk. Vagyis majdnem mindent, hiszen az MPAA kedvéért elég durván hangzó 8 perccel kellett megkurtítani a filmet a tervezetthez képest (DVD-sek majd előnyben), de szerencsére így sem érheti szó a ház elejét. Kifejezetten nem Disney-filmről van szó, hanem egy elég véres és erőszakos aratásról.
Egyébként a szereplők között pár ismerős hullajelöltet is üdvözölhetünk, leginkább az X-Men 3 Pyro-ja és a Lost-ban Claire-t alakító Emilie de Ravin lesz ismerős, de Stottlemeyer kapitány a Monk - A flúgos nyomozóból is tiszteletét teszi a filmben. Ugyancsak Moteles példa, hogy ezúttal a készítőknek sikerült elérniük, hogy a kötelező bemutatás, karakterizáció után a néző nem érzi unszimpatikusnak a szereplőket, legalábbis a hét főhősből ha másnak nem, akkor a csecsemőnek szurkolni fogunk. Vagy nem, mert a horrorrajongó már csak olyan mocskos fajta, hogy nem mindig a jó oldalnak szurkol.
A Sziklák szeme nagyon piszkos, koszos, gonosz és erőszakos film, műfajában egyértelműen az utóbbi idők legjobbja, egy kifejezetten jó feldolgozás, amit büszkén lehet mutogatni az eredeti mellett. Mivel csekély 15 milliós költségvetéséből Amerikában majdnem 50 millió dollárt fialt, ezért természetesen jön a folytatás is, amire ezúttal talán szükség is lesz, mert az első rész lezárása - bármennyire is jó a felvezetése és a kibontása a történetnek - valahol mégiscsak csalódást okoz.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Hihetetlen feldolgozás hullám szabadul mostanában a hazai nézőkre, mert bár Amerikában szépen elosztották fél évre a három horror-remake-et, de idehaza egy hónapon belül találkozhatunk a Sziklák szemével, az Ómennel és az Ismeretlen hívással. Az első áldozat Wes Craven régi szemi-klasszikusa, a Hills Have Eyes, mely a horrorrendező második filmje volt és 1977-re datálható a keletkezése. A 2006-os verziót már csak producerként felügyelte a mester és a rendezést az új generáció egyik tehetséges tagjára, a 27 éves, francia Alexandre Aja-ra bízta, akit főleg a Magasfeszültség című francia horror rendezőjeként tartunk számon.
A film sztorija pofonegyszerű. Adva van egy népes család, kemény három generáció, egy Új-Mexikói helyszín (sivatag, köpünk-nyelünk a portól) és egy rövidebbnek hitt út, ami pedig soha nem jelent jót - mi már csak tudjuk. A film szereplői azonban nem, így kisvártatva magukra maradtan megtapasztalják, hogy milyen érzés is, ha az ember jó pár vigyázó szempártól kísérve kénytelen a sivatagban tölteni az éjszakát.
A Sziklák szeme műfajilag a Texasi láncfűrészes vonalat képviseli, s bár az eredeti igazából csak kvázi kópia, utánérzés volt, mégis idővel klasszikussá vált a videokazetta-forgalmazásnak köszönhetően. Mostanában a műfaj (mármint az előbb említett Texasi láncfűrészes) inkább csak a béfilmekre korlátozódik, évente maximum egy, ha mozikba kerül - emlékezhetünk épp a Texasi láncfűrészes nem rossz remake-jére, a Halálos kitérőre vagy Rob Zombie, nálunk DVD-re szoruló agymenéseire a House of 1000 Corpses-re, vagy annak folytatására a The Devil's Rejects-re. A Sziklák szeme egyértelműen a műfaj rajongóinak készült, tehát azoknak, akiket halántéktáji bizsergéssel tölt el az elhagyott területen bóklászó kis embercsoport, valamint a rájuk leső titokzatos "ember"-horda története. Aki annyira nem bukik a mutánsokra, azok inkább várjanak valami szoftosabb mulatságra.
A sztori - mivel a profiknak készült - nem fog senkinek meglepetést okozni, ráadásul már az első másodpercben értesülünk arról, hogy az USA hány kísérleti atomrobbanást hajtott végre a film helyszínéül szolgáló sivatagban, szóval nem nehéz bizonyos dolgokat kikövetkeztetni. No de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a Marokkóban forgatott filmben milyen módon és miféle eszközökkel próbálják megkurtítatni lumpen elemek a stáblistát. Bizony itt a készítők előhúznak egy régen látott és lehetőségek tárházát kínáló kézi szerszámot, a csákányt, melyről ismét bebizonyosodik, hogy méltatlanul porosodik a horrorfilmek kellékeseinek raktárában. Persze mivel a műfajban a bodycount (a hullák száma) kötelezően nem egy számjegyű, ezért más, fantáziátlanabb módozatok is előkerülnek (sajnos), de próbálunk csak a jóra emlékezni.
És jóból akad bőven, ugyanis a film a műfajhoz illően kifejezetten erőszakos, vagyis nem a Motel-szintű alibi "nem mutatom, csak sejtetem" a dolgokat módszerhez folyamodik, hanem itt mindent láthatunk. Vagyis majdnem mindent, hiszen az MPAA kedvéért elég durván hangzó 8 perccel kellett megkurtítani a filmet a tervezetthez képest (DVD-sek majd előnyben), de szerencsére így sem érheti szó a ház elejét. Kifejezetten nem Disney-filmről van szó, hanem egy elég véres és erőszakos aratásról.
Egyébként a szereplők között pár ismerős hullajelöltet is üdvözölhetünk, leginkább az X-Men 3 Pyro-ja és a Lost-ban Claire-t alakító Emilie de Ravin lesz ismerős, de Stottlemeyer kapitány a Monk - A flúgos nyomozóból is tiszteletét teszi a filmben. Ugyancsak Moteles példa, hogy ezúttal a készítőknek sikerült elérniük, hogy a kötelező bemutatás, karakterizáció után a néző nem érzi unszimpatikusnak a szereplőket, legalábbis a hét főhősből ha másnak nem, akkor a csecsemőnek szurkolni fogunk. Vagy nem, mert a horrorrajongó már csak olyan mocskos fajta, hogy nem mindig a jó oldalnak szurkol.
A Sziklák szeme nagyon piszkos, koszos, gonosz és erőszakos film, műfajában egyértelműen az utóbbi idők legjobbja, egy kifejezetten jó feldolgozás, amit büszkén lehet mutogatni az eredeti mellett. Mivel csekély 15 milliós költségvetéséből Amerikában majdnem 50 millió dollárt fialt, ezért természetesen jön a folytatás is, amire ezúttal talán szükség is lesz, mert az első rész lezárása - bármennyire is jó a felvezetése és a kibontása a történetnek - valahol mégiscsak csalódást okoz.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Sziklák szeme (Hills Have Eyes) feliratos amerikai horror, 107 perc, 2006 Rendező: Alexandre Aja Forgatókönyvíró: Alexandre Aja, Wes Craven Operatőr: Maxime Alexandre Jelmeztervező: Danny Glicker Zene: tomandandy Látványtervező: Joseph C. Nemec III Aaron Stanford (Doug Bukowski) Emilie de Ravin (Brenda Carter) Ted Levine (Bob Carter) Kathleen Quinlan (Ethel Carter) Vinessa Shaw (Lynne Bukowski) Dan Byrd (Bobby Carter) Robert Joy (Lizard) Forgalmazza az InterCom |
