Szekeres Viktor
Végre egy kiváló magyar film - Cannes-ban nagydíjat nyert a Saul fia
Ismét magyarokról beszél a filmes világ, a Saul fiához hasonló bravúrt az elmúlt 60 évben mindössze egy hazai alkotás ért csak el.
Megnézed a filmet?
Már a hét elején tudtuk, hogy a Saul fia esélyes lehet valamelyik kiemelt elismerésre a Cannes-ben megrendezésre került filmfesztiválon, a premierjét követően sokan az Arany Pálma megszerzésére is képesnek tartották a nemzetközi filmes világban és sajtóban. Később azonban érkezett Todd Haynes, az 50-es évek New Yorkjában játszódó Carolja Cate Blanchett és Rooney Mara főszereplésével, valamint a 9. században játszódó kínai wuxia, a Nie yin niang (The Assassin) és máris háromesélyessé vált a verseny a fődíjért, amit végül a nevető negyedik, a francia Dheepan nyert el, mely egy Srí Lankából emigráló tamil harcosról szó a Rozsda és csont rendezőjétől.
Mint a fenti táblázatból is kitűnik, a Saul fiával ellentétben a kritikusok nem zengtek róla ódákat, azonban a filmnek a zsűrit kell meggyőznie és a jelek szerint az Ethan és Joel Coen álta vezetett grémiumot, melynek tagjai Rossy de Palma, Sophie Marceau, Sienna Miller, Jake Gyllenhaal, Rokia Traoré, Guillermo del Toro és Xavier Dolan voltak, meggyőzte. A kínai Tha Assassin végül a legjobb rendező díjával vigasztalódhatott, míg a Carol a legjobb női főszereplőjével.
Szerencsére a Saul fiának sem kellett szégyenkeznie, ugyanis megkapta a zsűri nagydíját, ami afféle ezüstéremnek számít, az Arany Pálma után ez a második legrangosabb elismerés. Tavaly az olasz Csodák nyer, előtte pedig épp a Coen-testvérektől a Llewyn Davis világa. Arról nem is beszélve, hogy Nemes Jeles László filmjének díjazása már szombaton elkezdődött, ugyanis megkapta a külföldi kritikusok Fipresci-díját. Korábban a versenyprogramos magyar filmek közül a Delta, az Egymásra nézve és a Mephisto is kapott Fipresci-díjat, az elmúlt két évben pedig az Arany Pálmás alkotás, az Adéle élete, valamint a Téli álom nyerte ezt az elismerést. (Emellett még a Francois Chalais francia újságíróról elnevezett díjat is megkapta a film, amit olyan alkotásoknak szoktak adni, amelyek valamilyen társadalmilag fontos témával foglalkoznak. Illetve a a filmek technikai megvalósításáért járó Vulcan-díjat is a Saul fiának adták, Zányi Tamás tényleg hangmérnöki munkáját dicsérendő.)
Aki követi a filmes sajtót, annak persze nem volt meglepetés a Saul fia szereplése. Illetve nem volt akkora meglepetés, mert már az is nagy szó, hogy beválogatták a cannes-i versenyprogramba, elsőfilmes rendezőként ezt különleges bravúr elérni, és minden bizonnyal az ottani filmek zöméről is elég jó véleménnyel vannak hazájukban. Az Origónak még márciusban nyilatkozta azt Andy Vajna, filmügyi kormánybiztos, hogy idén Magyarország szerinte a Saul fiát vagy a Hajnali láz című filmet fogja jelölni itthonról Oscarra, majd ezt követően abbéli reményének adott hangot, hogy mindkét film bekerül a cannes-i programba. Tudtuk tehát, hogy itthon van respektje a Saul fiának.
Cannes-ból rengeteg kritikus és filmkedvelő írt, illetve nyilvánult meg a közösségi oldalakon, s a Saul fiáról szinte csak pozitívumot lehetett olvasni, ismert lapok dicsérték a filmet (a a Variety és a The Guardian is), neves színészek is elismerően nyilatkoztak róla. Így akár papírformának is mondhattuk, hogy az elmúlt időszakban rengeteg Oscar-jelöltet bemutató Sony Pictures Classics megvásárolta a film amerikai és ausztrál forgalmazási jogait, majd nem sokkal később más országokba is sikerült eladni a filmet, többek között Angliába, Spanyolországba, Olaszországba, Lengyelországba, a Benelux-államokba, a legtöbb ázsiai országba, s úgy tűnik, hogy Japánba is. Németország érdekes módon az utolsók között érdeklődött a film iránt.
Itthon a Saul fia június 11-én kerül bemutatásra a mozikban a Mozinet forgalmazásában. A filmet Nemes Jeles László rendezte (a szkriptet is ő írta Clara Royerrel), ki kell emelnünk az erős vizualitása miatt, hogy az operatőrje Erdély Mátyás volt, főbb szereplői pedig Röhrig Géza, Molnár Levente, Urs Rechn, Todd Charmont, Zsótér Sándor, Marcin Czarnik, Jerzy Zalczak, Uwe Lauer és Christian Harting. A történet egy auschwitzi fogolyról szól, aki a munkatáborban dolgozik, s társaival együtt többek között az a feladata, hogy a gázkamrákból összeszedjék, majd elégessék a többi rab holttestét. A film teljes egészében magyar finanszírozás segítségével készült.
Mint a fenti táblázatból is kitűnik, a Saul fiával ellentétben a kritikusok nem zengtek róla ódákat, azonban a filmnek a zsűrit kell meggyőznie és a jelek szerint az Ethan és Joel Coen álta vezetett grémiumot, melynek tagjai Rossy de Palma, Sophie Marceau, Sienna Miller, Jake Gyllenhaal, Rokia Traoré, Guillermo del Toro és Xavier Dolan voltak, meggyőzte. A kínai Tha Assassin végül a legjobb rendező díjával vigasztalódhatott, míg a Carol a legjobb női főszereplőjével.
Szerencsére a Saul fiának sem kellett szégyenkeznie, ugyanis megkapta a zsűri nagydíját, ami afféle ezüstéremnek számít, az Arany Pálma után ez a második legrangosabb elismerés. Tavaly az olasz Csodák nyer, előtte pedig épp a Coen-testvérektől a Llewyn Davis világa. Arról nem is beszélve, hogy Nemes Jeles László filmjének díjazása már szombaton elkezdődött, ugyanis megkapta a külföldi kritikusok Fipresci-díját. Korábban a versenyprogramos magyar filmek közül a Delta, az Egymásra nézve és a Mephisto is kapott Fipresci-díjat, az elmúlt két évben pedig az Arany Pálmás alkotás, az Adéle élete, valamint a Téli álom nyerte ezt az elismerést. (Emellett még a Francois Chalais francia újságíróról elnevezett díjat is megkapta a film, amit olyan alkotásoknak szoktak adni, amelyek valamilyen társadalmilag fontos témával foglalkoznak. Illetve a a filmek technikai megvalósításáért járó Vulcan-díjat is a Saul fiának adták, Zányi Tamás tényleg hangmérnöki munkáját dicsérendő.)
Aki követi a filmes sajtót, annak persze nem volt meglepetés a Saul fia szereplése. Illetve nem volt akkora meglepetés, mert már az is nagy szó, hogy beválogatták a cannes-i versenyprogramba, elsőfilmes rendezőként ezt különleges bravúr elérni, és minden bizonnyal az ottani filmek zöméről is elég jó véleménnyel vannak hazájukban. Az Origónak még márciusban nyilatkozta azt Andy Vajna, filmügyi kormánybiztos, hogy idén Magyarország szerinte a Saul fiát vagy a Hajnali láz című filmet fogja jelölni itthonról Oscarra, majd ezt követően abbéli reményének adott hangot, hogy mindkét film bekerül a cannes-i programba. Tudtuk tehát, hogy itthon van respektje a Saul fiának.
Cannes-ból rengeteg kritikus és filmkedvelő írt, illetve nyilvánult meg a közösségi oldalakon, s a Saul fiáról szinte csak pozitívumot lehetett olvasni, ismert lapok dicsérték a filmet (a a Variety és a The Guardian is), neves színészek is elismerően nyilatkoztak róla. Így akár papírformának is mondhattuk, hogy az elmúlt időszakban rengeteg Oscar-jelöltet bemutató Sony Pictures Classics megvásárolta a film amerikai és ausztrál forgalmazási jogait, majd nem sokkal később más országokba is sikerült eladni a filmet, többek között Angliába, Spanyolországba, Olaszországba, Lengyelországba, a Benelux-államokba, a legtöbb ázsiai országba, s úgy tűnik, hogy Japánba is. Németország érdekes módon az utolsók között érdeklődött a film iránt.
Itthon a Saul fia június 11-én kerül bemutatásra a mozikban a Mozinet forgalmazásában. A filmet Nemes Jeles László rendezte (a szkriptet is ő írta Clara Royerrel), ki kell emelnünk az erős vizualitása miatt, hogy az operatőrje Erdély Mátyás volt, főbb szereplői pedig Röhrig Géza, Molnár Levente, Urs Rechn, Todd Charmont, Zsótér Sándor, Marcin Czarnik, Jerzy Zalczak, Uwe Lauer és Christian Harting. A történet egy auschwitzi fogolyról szól, aki a munkatáborban dolgozik, s társaival együtt többek között az a feladata, hogy a gázkamrákból összeszedjék, majd elégessék a többi rab holttestét. A film teljes egészében magyar finanszírozás segítségével készült.