SG.hu
A mozi születése
1895. december 28-án tartották Párizsban, az első belépőjegyes mozi előadást.
A Lumiére-fivérek nevéhez kapcsolható előadás történelmi jelentőséggel bírt. Ugyan már a francia testvérpár találmánya előtt is létezett mozgókép vetítésére alkalmas eszköz, a Cinématographe mégis úttörőnek bizonyult, hiszen alkalmas volt film felvételére, vetítésére és tárolására is. A testvérpár műszaki érdeklődésű családból származott. Édesapjuk, Claude-Antoine Lumière fényképészettel foglalkozott, s ebben a vállalkozásban vállalt részt a két testvér, Auguste és Louis is. A két fiú különböző beállítottsága, Auguste inkább a technológia, Louis pedig a gazdasági területen volt tehetséges, hozzájárult a vállalkozás sikeréhez.
Az igazi megmérettetés édesapjuk nyugdíjba vonulása után (1892) kezdődött számukra. Az állóképek világa helyett a mozgóképek felé orientálódtak. Több, kamerához kapcsolódó találmányt szabadalmaztattak, például a film szélén található perforációt, ami a filmtekercs kamerán és projektoron belüli mozgatásához volt szükséges. A fivérek által eszközölt fejlesztések aztán 1894-ben új értelmet nyertek, részt vettek ugyanis egy párizsi kiállításon, ahol Thomas Edison bemutatta a kinetográf nevű találmányát. A kinetográf továbbfejlesztéseként épült meg a saját találmányuk, a Cynématographe (kinematográf).
A Lumiére-fivérek 1895. február 13-án szabadalmaztatták mozgófénykép-találmányukat Lyonban, és az első filmvetítést is itt tartották március 22-én, a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt. Első, egyperces filmjük címe: A munkaidő vége.
Kezdetben a vetítések zártkörűek voltak, de a testvérek hamar ráeszméltek, hogy az embereket érdekli ez a fajta újdonság. Ezért megszervezték az első nyilvános vetítést is, amelyért már 1 frankos belépőt szedtek. 1895. december 28-án a párizsi Boulevard des Capucines-i Grand Caféban mutattak be 10, egyenként 50 másodperces filmet a fizető közönségnek. Ezzel elkezdődött a mozi története. A vetítésnek Párizsban hatalmas sikere volt, s a siker hatására a fivérek bejárták az egész világot a kinematográffal, és megismertették a világot az új szórakoztató eszközzel.
Lumiére-ék később azonban mégsem maradtak meg a mozgókép világában. Visszatértek a fényképészethez, mert a mozit haszontalan és értéktelen szórakozásnak tartották. A Lumiére fivérek nevének hallatán ma mindenki a filmjátszásra és a mozira gondol, a két francia feltaláló „kalandozása” a mozgókép világában csak rövid kitérőnek bizonyult, a testvérpár a 20. század legnépszerűbb médiumává váló szerkezet későbbi diadalútját már kívülről szemlélte.
A Lumiére-fivérek nevéhez kapcsolható előadás történelmi jelentőséggel bírt. Ugyan már a francia testvérpár találmánya előtt is létezett mozgókép vetítésére alkalmas eszköz, a Cinématographe mégis úttörőnek bizonyult, hiszen alkalmas volt film felvételére, vetítésére és tárolására is. A testvérpár műszaki érdeklődésű családból származott. Édesapjuk, Claude-Antoine Lumière fényképészettel foglalkozott, s ebben a vállalkozásban vállalt részt a két testvér, Auguste és Louis is. A két fiú különböző beállítottsága, Auguste inkább a technológia, Louis pedig a gazdasági területen volt tehetséges, hozzájárult a vállalkozás sikeréhez.
Az igazi megmérettetés édesapjuk nyugdíjba vonulása után (1892) kezdődött számukra. Az állóképek világa helyett a mozgóképek felé orientálódtak. Több, kamerához kapcsolódó találmányt szabadalmaztattak, például a film szélén található perforációt, ami a filmtekercs kamerán és projektoron belüli mozgatásához volt szükséges. A fivérek által eszközölt fejlesztések aztán 1894-ben új értelmet nyertek, részt vettek ugyanis egy párizsi kiállításon, ahol Thomas Edison bemutatta a kinetográf nevű találmányát. A kinetográf továbbfejlesztéseként épült meg a saját találmányuk, a Cynématographe (kinematográf).
A Lumiére-fivérek 1895. február 13-án szabadalmaztatták mozgófénykép-találmányukat Lyonban, és az első filmvetítést is itt tartották március 22-én, a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt. Első, egyperces filmjük címe: A munkaidő vége.
Kezdetben a vetítések zártkörűek voltak, de a testvérek hamar ráeszméltek, hogy az embereket érdekli ez a fajta újdonság. Ezért megszervezték az első nyilvános vetítést is, amelyért már 1 frankos belépőt szedtek. 1895. december 28-án a párizsi Boulevard des Capucines-i Grand Caféban mutattak be 10, egyenként 50 másodperces filmet a fizető közönségnek. Ezzel elkezdődött a mozi története. A vetítésnek Párizsban hatalmas sikere volt, s a siker hatására a fivérek bejárták az egész világot a kinematográffal, és megismertették a világot az új szórakoztató eszközzel.
Lumiére-ék később azonban mégsem maradtak meg a mozgókép világában. Visszatértek a fényképészethez, mert a mozit haszontalan és értéktelen szórakozásnak tartották. A Lumiére fivérek nevének hallatán ma mindenki a filmjátszásra és a mozira gondol, a két francia feltaláló „kalandozása” a mozgókép világában csak rövid kitérőnek bizonyult, a testvérpár a 20. század legnépszerűbb médiumává váló szerkezet későbbi diadalútját már kívülről szemlélte.