Berta Sándor
Feltörhető a Toyota Prius fedélzeti rendszere
A barkácsoló kedvű autótulajdonosok rájöttek, hogy - hasonlóan például a számítógépekbe épített vagy az asztali DVD-lejátszókhoz - a Prius rendszerei is módosíthatók.
A hackelés, valaminek a feltörése napjainkban szinte mindennapos dolognak számít. A hackerek azonban ma már nem csak a világhálón találhatók meg, hanem más területeken is, jó példa erre például a PC-kbe épített optikai meghajtók firmwarejeinek "buherálása". A cél egyértelmű, minél jobbá tenni az adott készüléket, megismerni a határait.
A hackelés azonban mostanra elérte a gépjárművek fedélzeti rendszereit is. A japán autógyártó cég modellje nem csak a kis fogyasztása miatt egyre népszerűbb világszerte, a Toyota Prius - a chiptuningot nem ideszámítva - az első feltörhető számítógéppel rendelkező személygépkocsi. Ezeknek a módosításoknak köszönhetően vezetés közben is bármikor bele lehet piszkálni a navigációs rendszerbe vagy beállítható, hogy az autó - kiiktatva a benzinmotort - csak árammal működjön.
A világhálón számos olyan részletes útmutató megtalálható, amelyek ezeket a lehetőségeket mutatják be. Az európai és a japán piacra szánt modellekben megvan az a gomb, ami a csak elektromos meghajtásra való átállást lehetővé teszi, de az amerikai piacra szállított autókból ezt a funkciót kihagyták. Az amerikai autósok azonban megoldották ezt a problémát.
A California Car Initiative (CalCar) önkéntesei a Priust úgy építik át, hogy az akár egy gallon (4,5 liter) benzinnel akár 100 mérföldre (161 kilométerre) vagy még nagyobb távolságra is el tudjon menni. Ezenkívül plusz akkumulátorokat építenek be, amelyeket éjjel a konnektorból fel lehet tölteni. Az egyik önkéntes például egy saját szoftvert írt és egy saját hardvert is készített, így bármikor lekérdezheti az akkumulátorok állapotát, telítettségi szintjét, hőmérsékletét és más fontos adatokat. Megoldotta azt is, hogy ha áramszünet van a házában, a Prius adja a szükséges áramot, afféle pótgenerátorként.
Vannak azonban másfajta próbálkozások is. Steve Lapp kanadai mérnök például napkollektorokat szerelt a gépkocsija tetejére, így 10 százalékos benzinmegtakarítást ért el. A legtöbben mégis a fedélzeti rendszerek buherálásán és tökéletesítésén dolgoznak.
A Toyota nem tiltja, de nem is támogatja az autók számítógépes rendszereinek módosítását. A vállalat szerint úgy is csak az nyúl ezekhez a rendszerekhez, aki ért valamit az elektronikához és tisztában van azzal, hogy a saját felelősségére teszi azt, ami tesz. A szakemberek szerint az autók moddolása már az 1950-es években is divat volt, most csak annyi a különbség, hogy több lett az elektronikai rendszer. A jövőben tehát már senki sem fog csodálkozni azon, hogy ha szabályos népsporttá válik az autók fedélzeti számítógépeinek meghackelése.
A hackelés, valaminek a feltörése napjainkban szinte mindennapos dolognak számít. A hackerek azonban ma már nem csak a világhálón találhatók meg, hanem más területeken is, jó példa erre például a PC-kbe épített optikai meghajtók firmwarejeinek "buherálása". A cél egyértelmű, minél jobbá tenni az adott készüléket, megismerni a határait.
A hackelés azonban mostanra elérte a gépjárművek fedélzeti rendszereit is. A japán autógyártó cég modellje nem csak a kis fogyasztása miatt egyre népszerűbb világszerte, a Toyota Prius - a chiptuningot nem ideszámítva - az első feltörhető számítógéppel rendelkező személygépkocsi. Ezeknek a módosításoknak köszönhetően vezetés közben is bármikor bele lehet piszkálni a navigációs rendszerbe vagy beállítható, hogy az autó - kiiktatva a benzinmotort - csak árammal működjön.
A világhálón számos olyan részletes útmutató megtalálható, amelyek ezeket a lehetőségeket mutatják be. Az európai és a japán piacra szánt modellekben megvan az a gomb, ami a csak elektromos meghajtásra való átállást lehetővé teszi, de az amerikai piacra szállított autókból ezt a funkciót kihagyták. Az amerikai autósok azonban megoldották ezt a problémát.
A California Car Initiative (CalCar) önkéntesei a Priust úgy építik át, hogy az akár egy gallon (4,5 liter) benzinnel akár 100 mérföldre (161 kilométerre) vagy még nagyobb távolságra is el tudjon menni. Ezenkívül plusz akkumulátorokat építenek be, amelyeket éjjel a konnektorból fel lehet tölteni. Az egyik önkéntes például egy saját szoftvert írt és egy saját hardvert is készített, így bármikor lekérdezheti az akkumulátorok állapotát, telítettségi szintjét, hőmérsékletét és más fontos adatokat. Megoldotta azt is, hogy ha áramszünet van a házában, a Prius adja a szükséges áramot, afféle pótgenerátorként.
Vannak azonban másfajta próbálkozások is. Steve Lapp kanadai mérnök például napkollektorokat szerelt a gépkocsija tetejére, így 10 százalékos benzinmegtakarítást ért el. A legtöbben mégis a fedélzeti rendszerek buherálásán és tökéletesítésén dolgoznak.
A Toyota nem tiltja, de nem is támogatja az autók számítógépes rendszereinek módosítását. A vállalat szerint úgy is csak az nyúl ezekhez a rendszerekhez, aki ért valamit az elektronikához és tisztában van azzal, hogy a saját felelősségére teszi azt, ami tesz. A szakemberek szerint az autók moddolása már az 1950-es években is divat volt, most csak annyi a különbség, hogy több lett az elektronikai rendszer. A jövőben tehát már senki sem fog csodálkozni azon, hogy ha szabályos népsporttá válik az autók fedélzeti számítógépeinek meghackelése.
