SG.hu
Gyorsabban tölthető akkumulátorral kísérletezik a Volvo
A Volvo elektromos hajtásláncai egy kicsit okosabbak lesznek a Breathe új, valós idejű akkumulátor-kezelő rendszerével.
Ki ne szeretne egy olyan elektromos járművet, amely akár 30 százalékkal gyorsabban töltődik, mint a jelenlegi fajták? A Volvo Cars szerint is ez a kívánatos eredmény, ezért az autógyártó tőkét pumpált a Breathe Battery Technologies nevű brit startupba, és partnerségre lépett vele. Következésképpen a Volvo lesz az első autógyártó, amely a Breathe új akkumulátor-kezelési technológiáját beépíti elektromos járműveibe, bár nemsokára a Breathe technológiája más elektromos járművekben, valamint fogyasztói technológiai eszközökben is megjelenik.
A Breathe a londoni Imperial College által alapított cég, amely az akkumulátor-menedzsmentet kívánja némi tudással megreformálni. Az autógyártók számára komoly kihívást jelent, hogy bár a töltők nagy teljesítménnyel képesek áramot szolgáltatni az elektromos járműveknek, az autókban lévő szoftverek korlátozzák az áramfelvételt, hogy megvédjék az akkumulátort a túlmelegedéstől vagy a károsodástól. Ian Campbell, a Breathe vezérigazgatója szerint a cég algoritmus-alapú töltőszoftvere nagyobb rálátást biztosít az egyes cellák egészségi állapotára az akkumulátorcsomagon belül, lehetővé téve a járművek számára, hogy a biztonság fenntartása mellett és az akkumulátor kémiájának megváltoztatása nélkül teljes teljesítményen töltsön.
"Frusztráló, hogy az akkumulátorgyártók nyers erővel próbálják megoldani a kapacitásproblémákat" - magyarázta Ian Campbell. "Ezek mellé az akkumulátorok mellé egy adatlapot is mellékelnek, amelybe be van sütve néhány szám, amely azt mondja, hogy "szabályozd ennek az A4-es papírlapnak megfelelően". Emiatt egyáltalán nincsenek kihasználva a gyártók által épített és szállított rendszer komplex elektrokémiája és anyaga."
Tehát a Breathe nem előre elkészített töltési adatokat használ, amelyek egész élettartama alatt irányítják az akkumulátorcsomagot, hanem egy olyan dinamikus akkumulátorkezelő rendszert fejlesztett ki, amely sokkal részletesebb ellenőrzést biztosít az akkucsomagok töltése során. Ennek következtében a jelenlegi megoldásokhoz képest 15-30 százalékkal javíthatja a töltési időt. Tehát ahelyett, hogy az akkumulátorokat a cellák kezdeti adatai alapján értékelnék, folyamatosan figyelik a csomag állapotát, hogy pontosan tudják mennyi töltést képes befogadni.
"Egy akkumulátor-modell bonyolult matematikai és elektrokémiai modellezés után jön létre. Ezt őrülten nehéz egy beágyazott alkalmazásprocesszorba átvinni, például egy Volvo autóban vagy a világ bármely autójában, laptopban vagy okostelefonban lévő integrált áramkörbe" - mondta Campbell. "Alapvetően arról van szó, hogy a fizikát, az egyenleteket, algoritmusokat, matematikát és elektrokémiát a hagyományosan nagy teljesítményű számítógépes környezetekből integrált áramkörökbe visszük. A valós idejű futtatással olyan vezérléssel rendelkezünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a végfelhasználóknak azt a felhasználói élményt nyújtsuk, amit valóban szeretnénk" - mondta.
Érthető, hogy egy olyan autógyártó, mint a Volvo, miért találhatja ezt vonzónak: a Breathe technológiája nem igényel hardveres változtatásokat a cég elektromos járművein és nem függ a cellák kémiájától. És mivel kis fogyasztású beágyazott processzorokon futhat, várhatóan előbb-utóbb az autóknál kisebb eszközökön is megjelenik majd. De a Volvo lesz az első. "Számunkra nem fontos, hogy kizárólagos jogaink legyenek, de fontos volt számunkra, hogy elsők legyünk, méghozzá volumenben. Mert ez egy olyan technológia, amely megoldja az ügyfelek számára fájdalmas pontok egy részét a mai elektromos autókkal kapcsolatban" - mondta Ann-Sofie Ekberg, a Volvo Cars Tech Fund vezérigazgatója.
A Volvo nem árulta el, hogy pontosan melyik új elektromos jármű lesz az első, amely a Breathe szoftverét használja és nem hozta nyilvánosságra a Volvo Cars Tech Fund, a svéd cég vállalati kockázati tőke részlege által eszközölt befektetés nagyságát sem.
Ki ne szeretne egy olyan elektromos járművet, amely akár 30 százalékkal gyorsabban töltődik, mint a jelenlegi fajták? A Volvo Cars szerint is ez a kívánatos eredmény, ezért az autógyártó tőkét pumpált a Breathe Battery Technologies nevű brit startupba, és partnerségre lépett vele. Következésképpen a Volvo lesz az első autógyártó, amely a Breathe új akkumulátor-kezelési technológiáját beépíti elektromos járműveibe, bár nemsokára a Breathe technológiája más elektromos járművekben, valamint fogyasztói technológiai eszközökben is megjelenik.
A Breathe a londoni Imperial College által alapított cég, amely az akkumulátor-menedzsmentet kívánja némi tudással megreformálni. Az autógyártók számára komoly kihívást jelent, hogy bár a töltők nagy teljesítménnyel képesek áramot szolgáltatni az elektromos járműveknek, az autókban lévő szoftverek korlátozzák az áramfelvételt, hogy megvédjék az akkumulátort a túlmelegedéstől vagy a károsodástól. Ian Campbell, a Breathe vezérigazgatója szerint a cég algoritmus-alapú töltőszoftvere nagyobb rálátást biztosít az egyes cellák egészségi állapotára az akkumulátorcsomagon belül, lehetővé téve a járművek számára, hogy a biztonság fenntartása mellett és az akkumulátor kémiájának megváltoztatása nélkül teljes teljesítményen töltsön.
"Frusztráló, hogy az akkumulátorgyártók nyers erővel próbálják megoldani a kapacitásproblémákat" - magyarázta Ian Campbell. "Ezek mellé az akkumulátorok mellé egy adatlapot is mellékelnek, amelybe be van sütve néhány szám, amely azt mondja, hogy "szabályozd ennek az A4-es papírlapnak megfelelően". Emiatt egyáltalán nincsenek kihasználva a gyártók által épített és szállított rendszer komplex elektrokémiája és anyaga."
Tehát a Breathe nem előre elkészített töltési adatokat használ, amelyek egész élettartama alatt irányítják az akkumulátorcsomagot, hanem egy olyan dinamikus akkumulátorkezelő rendszert fejlesztett ki, amely sokkal részletesebb ellenőrzést biztosít az akkucsomagok töltése során. Ennek következtében a jelenlegi megoldásokhoz képest 15-30 százalékkal javíthatja a töltési időt. Tehát ahelyett, hogy az akkumulátorokat a cellák kezdeti adatai alapján értékelnék, folyamatosan figyelik a csomag állapotát, hogy pontosan tudják mennyi töltést képes befogadni.
"Egy akkumulátor-modell bonyolult matematikai és elektrokémiai modellezés után jön létre. Ezt őrülten nehéz egy beágyazott alkalmazásprocesszorba átvinni, például egy Volvo autóban vagy a világ bármely autójában, laptopban vagy okostelefonban lévő integrált áramkörbe" - mondta Campbell. "Alapvetően arról van szó, hogy a fizikát, az egyenleteket, algoritmusokat, matematikát és elektrokémiát a hagyományosan nagy teljesítményű számítógépes környezetekből integrált áramkörökbe visszük. A valós idejű futtatással olyan vezérléssel rendelkezünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a végfelhasználóknak azt a felhasználói élményt nyújtsuk, amit valóban szeretnénk" - mondta.
Érthető, hogy egy olyan autógyártó, mint a Volvo, miért találhatja ezt vonzónak: a Breathe technológiája nem igényel hardveres változtatásokat a cég elektromos járművein és nem függ a cellák kémiájától. És mivel kis fogyasztású beágyazott processzorokon futhat, várhatóan előbb-utóbb az autóknál kisebb eszközökön is megjelenik majd. De a Volvo lesz az első. "Számunkra nem fontos, hogy kizárólagos jogaink legyenek, de fontos volt számunkra, hogy elsők legyünk, méghozzá volumenben. Mert ez egy olyan technológia, amely megoldja az ügyfelek számára fájdalmas pontok egy részét a mai elektromos autókkal kapcsolatban" - mondta Ann-Sofie Ekberg, a Volvo Cars Tech Fund vezérigazgatója.
A Volvo nem árulta el, hogy pontosan melyik új elektromos jármű lesz az első, amely a Breathe szoftverét használja és nem hozta nyilvánosságra a Volvo Cars Tech Fund, a svéd cég vállalati kockázati tőke részlege által eszközölt befektetés nagyságát sem.