Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Nem zöldebbek az e-autók

Ez pedig elsősorban az akkumulátor és annak előállítási módja miatt van így.

Az elektromos autók fokozatos elterjedése napjaink egyik legfontosabb kérdése, ezzel kapcsolatban pedig (érthető módon) komoly vita zajlik a szakértők és a laikusok között egyaránt. A napokban egy friss tanulmány látott napvilágot, amelyben kétségbe vonják a szénlábnyom terén várható előrelépést, az alkotók szerint ugyanis ez minimálisnak mondható.

A nyersanyag-befektetésekre koncentráló, hangzatos nevű Goehring & Rozencwajg három évtizedre tekinthet vissza ezen a területen, ők elsősorban az úgynevezett contrarian, vagyis a mainstream sodrattal szembemenő, azzal ellentétes befektetői szemléletre helyezik a hangsúlyt. A napokban egy részletes anyagot tettek közzé, amely saját kutatásra épül, ebben pedig azt szögezik le, hogy az új elektromos autók alig észrevehető különbséget hoznak magukkal a szénlábnyom terén, mivel a méretes akkumulátorok előállítása, azok jellemzői, valamint elöregedése miatt (nem beszélve a felhasznált energia összetételéről és származásáról) nem lépünk előre a környezetvédelem terén. Ezzel együtt kétségbe vonják egy korábbi, a Wall Street Journal által közzétett elemzés következtetéseit, mivel szerintük az túlságosan optimista.

Utóbbi anyagban annak idején arra alapozták a kedvező számokat, hogy az akkumulátorok előállítása csaknem teljes mértékben megújuló energiával történik, ami ma még szinte soha nem így van. Ennek megléte esetén mindössze 32 ezer km megtételét követően állnánk ugyanott, mint egy belsőégésű motorral felszerelt autóval (a nagyobb súly és az akkumulátor előállítása miatt egy e-autóval eleve rosszabb szintről indulunk), viszont a G&R kutatói szerint ez valójában inkább 220 ezer km lehet, legalábbis a nagyobb hatótávval rendelkező Tesla Model 3 esetében, már amennyiben annak 82 kWh-s akkumulátorát ciklusonként 95 százalékos hatékonysággal tudjuk használni. Az egység komolyabb degradálódása nagyjából 500 ciklus után érzékelhető, ez pedig azt jelenti, hogy 220 ezer km után jelentkezik igazán a probléma, nem véletlen, hogy a gyártó 8 évig vagy 195 ezer km megtételéig vállal jótállást arra, viszont a mostani anyag szerint éppen itt jutnánk el a paritásig, vagyis mire kiegyenlítjük a karbonlábnyomot, az akkumulátort máris cserélni kell.

A lítium-akkumulátorok előállítása és cseréje tehát gyakorlatilag negligálja a remélt előnyöket, kérdés, hogy a területen fontos szerepet játszó gyártók miként reagálnak majd ezen állításra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • M2 #44
    "Nem zöldebbek az e-autók"

    Erre mondom én azt, hogy kit érdekel? Eddig is leszartuk, hogy a globális és valós hatásában mi mennyire "zöld". A sok tévedésről és zsákutcáról nem is beszélve.

    Nem füstöl az orrunk alá, jelenleg ennyi a lényeg! Pár évtized alatt meg ráér egyre jobban kizöldülni a technológia.
  • vazul001 #43
    Mondjuk a linkelt cikkedből nekem épp az jön le, hogy lehetséges az újrahasznosítás, csak épp gazdaságilag nem kifizetődő, mint sok más hulladéké sem. Ezen könnyen lehetne segíteni megfelelő jogszabályokkal.
  • MerlinW #42
    A jelenlegi tudomány.
    Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.06.26. 16:24:59
  • asgh #41
    Ki mondta neked, hogy az aksik újrahasznosíthatatlanok?
  • kvp #40
    A motor-generatorok kerdeserol csak annyit, hogy a villanymotorok gyorsitaskor motorkent, lassitaskor generatorkent mukodnek, igy ha gyorsitani akar az auto, akkor energiat tesz az aksikbol a hajtasba, ha lassitani akkor energiat vesz ki a hajtasbol es visszateszi az aksikba. Ha egyik sem, akkor az auto a surlodas es a legellenallas miatt magatol lassul szep lassan amig meg nem all. Az osszes modern elektromos auto ugy van megtervezve, hogy amikor van barmennyi folos energia a hajtasban, azt azonnal ki is veszik es teszik vissza az aksikba, hogy nojon a hatotav. Egy rendes elektromos auto a hagyomanyos mechanikus fekeket csak a parkolaskor hasznalja, minden mas elerheto energiat visszatolt az aksikba.

    Az aksik ujrahasznositasarol annyit, hogy alapvetoen a modern akkumulatorok burkolata rozsdamentes acelbol van, az elektrodak rezbol, az elektrolit meg litium ionos lotty vagy zsele, muanyag szigetelo filmekkel elvalasztva. Amikor tonkremennek ezek az aksik, akkor az elektrolit szepen kikristalyosodik, de elbontando aksik eseten ez a folyamat meggyorsithato. Ez a sokristaly pedig kozvetlenul ujrahasznosithato, ugyanis a termeszteben a banyaszat soran is hasonlo formaban all elo. A rozsdamentes acel es rez ujrahasznositasat remelem nem kell elmagyaraznom. Gyakorlatilag az autos aksik szinte 100%-ban ujrahasnosithatoak a kemiai alkotoreszeikre szedes utan, tehat egyaltalan nem szamit milyen szabvany szerint epultek.

    Az olcso telefon es laptop aksiknal az acel burkolat helyett muanyag zacsko, jobb esetben muanyag doboz van, de a belso kemia ugyanugy elektrolit es elektrodak, muanyag szigetelo foliak kozt. A legnehezebben ujrahasznosithato komponens minden esetben a muanyag szigetelofolia.

    ps: A reaktorokban keletkezo radioaktiv hulladek szinte teljes mertekben ujrahasznosithato, felteve, hogy atombomakat akarunk kesziteni. Az egyetlen amiert nem hasznositjak oket ujra az, hogy a legtobb orszag alairta, hogy nem allit elo atomfegyvert, akiknek meg van, azok megigertek, hogy nem allitanak elo tobbet. Viszont amint fegyverminosegu koncentraciora suritettek a hulladek sugarzo reszet, ami marad az mar nem radioaktiv hulladek. Ezt a fegyverminosegu hasadoanyagot egyebkent fel lehet hasznalni atombombak mellett gyorsreaktorokban is, ahol teljes mertekben el lehet hasitani oket amig a vegen sima olom marad csak beloluk. Az ilyen jellegu kutatasokat joreszt az atomfegyverektol valo felelem miatt nem engedelyezik. Tipikus teljesen elhasito reaktor technologia a kanadai candu ami dusistatlan urannal megy (ahogy kijon a foldbol) es csak kis radioaktivitasu hulladek, plusz nemi fuzios uzemanyag (tricium) jon ki belole az energian kivul. Azert nem terjedt el, mert nem lehet a hulladekabol atombombat gyartani. (igen, most meg azert nem dolgozzak fel a hagyomanyos reaktorok hulladekat, mert atombombat lehet belole gyartani, remelem latszik mennyire agyhalal a politikai alapu hozzaalas)
  • Ender Wiggin #39
    A Föld tele lesz legalább olyan bunkerekkel, amik fej-fej mellett tárolják a radioaktív maradékot, meg az újrahasznosíthatatlan akksikat. Éljen. Megmenekült az emberiség, mindenki vezessen elektromos tyúkólat!
    Kelly Sue Deconnick Heather Anthos Gail Simone Anita Sarkeesian Vita Ayala Sana Amanat Sam Maggs
    Kathleen Kennedy Leslye Headland Lauren Hissrich Lindsey Weber Alex Kurtzman JJ Abrams
  • Csaba161 #38
    Az elektromos autók elhasznált akkumulátorai nehezen bonthatóak, nem gazdaságos az újrahasznosításuk, és a folyamatos fejlesztés miatt nem szabványosak
  • kgpro #37
    Hát ne haragudj, de tényleg összevissza zagyválsz mindent!

    Ha az 50 KW-al tölt vissza, helyett azt mondod, hogy csak 5 KWh-val, akkor pont kevered a két mértékegységet.

    Utána azt írod, hogy ha megnézem a kocsi teszteket, akkor ott simán 50-200KWh visszatöltések vannak a fékezés idejére.
    Nos, ha így lenne, egy fékezés is elég lenne ahhoz, hogy az aksit teljesen feltöltse, hisz a Teslában pl. 100 KWh-s aksi van, te meg azt írtad, hogy egy fékezéssel 200KWh megy bele. Megint összekevered a két mértékegységet, és sajnos a fogalommal sem vagy tisztában.

    Utána azt írod, hogy de mivel csak minimális ideig, ezért nem jelentős (én így fogalmaznék) energiát tölt az aksiba. Igen a rövid ideig tartó nagy teljesítményű (200 KW-os) fékezés aránylag kevés energiát tölt vissza. Ha mondjuk 5 másodpercig tart, akkor mindössze 277 Wh energiát tölt vissza.
    200KW x 5 sec = 1000KWsec (KW szekundum) ami KWh-ban ennek a 3600-ad része, 0,2777 KWh = 277 Wh

    Na amit ezután írsz, az mutatja, hogy nem érted, hogy mi a különbség a teljesítmény és az energia között.
    "DE ha ez folyamtosan az egész utazás alatt teszi az mer érzékelhető lenne"
    Értsd meg kérlek, hogy a generátor energiát vesz ki az autó lendületéből (mozgási energiájából), azaz LASSÍTJA. ...és ezért hamarabb merül le az akku, mintha nem tennél bele semmit.

    Ezután már végleg összekeversz mindent.
    Szerinted az a baj a meglátásommal, hogy leragadtam az energiamegmaradás törvényénél, és nem veszek mást figyelembe.
    Tényleg leragadtam, de bocsáss meg, ez az egész csak erről szól!
    Minden újabb mondatoddal azt bizonyítod, hogy ezt nem érted!

    Ezen a mondatodon látszik a legjobban:
    "Ahogy jótékonyan elfelejtkezted ,hogy az egyenlet két oldalán van 2 összesen 400kw teljesítményű motor a másik oldalon meg van egy 6x kisebb generátor.
    ÉS azt mondod, hogy a kocsi mindenképp meg fog állni mert a generátor lassítja a kocsit. "
    Igen, azt mondom! Sőt, azt mondom, hogy hamarabb fog megállni, mintha nem teszel bele egy folyamatosan működő generátort.
    Kérlek, olvasd el többször ezt az alábbi részt, nem piszkálni akarlak, szeretném, ha megértenéd ennek a lényegét, mert nagyon tévúton jársz.
    Tehát:
    Az akkuból vesszük ki az energiát annak a 2 (és itt jól írtad, 400KW teljesítményű) motornak, ami hajtja az autót. Addig megy az autó, amíg le nem merül az akku.
    Na most te utána kötsz egy utánfutót, és azt is húznia kell.
    Remélem elhiszed, hogy nem fog olyan messzire menni, mint utánfutó nélkül, ha ugyanolyan gyorsan megy az utánfutóval is mint nélküle. (azért, mert nagyobb tömeget kell cipelnie, és az utánfutó kerekeinek a súrlódásához, az utánfutó menetszeléhez energia kell, amit jobb híján az autó lendületéből vesz el.) A bazi erős motorok természetesen simán legyőzik az utánfutó által elvett energiának a hatását, de ehhez PLUSZ ENERGIÁT FOGNAK KIVENNI AZ AKKUBÓL! ..ezért csökkenni fog a hatótáv.

    Na, ha ezt elfogadod, akkor lépjünk tovább.
    Most beleteszel egy generátort az autóba, és az a kérdés, hogy honnan veszi a generátor azt az energiát, amit beletölt az akkuba?
    Már hallom is, hogy azt mondod, hogy az autó lendületéből! Ok, rendben, van, és már lassítja is a kocsit! Ahhoz, hogy ettől ne lassuljon az autó, a motorok nagyobb teljesítménnyel fognak forogni, azaz nagyobb energiát fognak kivenni az aksiból, hogy pótolják azt az energiát, amit a generátor elvett az autó lendületéből.

    És végül!
    Egy generátor sem tud többet energiát előállítani, mint amennyit az autó lendületéből elvett, sőt még annyit sem, csak kevesebbet!
    Ez azt jelenti, hogy a generátor ebben a rendszerben fogyaszt!!!!

    Tényleg szeretném, ha ezt az egészet megértenéd, mert az energiamegmaradás az egész világunk működésének az egyik alapja...
    Ha nem érted valamelyik részt, kérdezz bátran.
  • repvez #35
    Valóban rosszul irtam a mértékegységeket, de nem is tettek egyenlöséget a kettő között ha megnézed nem vettem egy kalap alá , hogy a generátor 50kw al tölt vissza csak 5kwh-val.
    Ami elégé alul becsültem direckt a veszteségek miatt, de ha megnézel egy kocsi tesztet, ott simán 50-200kwh visszatöltések vannak a fékezés idejére, de mivel csak erre a minimális időszakra van ezért nem jelentős az aksi távolság értékére.
    DE ha ez folyamtosan az egész utazás alatt teszi az mer érzékelhető lenne.

    És a baj a te meglátásoddal, hogy leragadsz az energia megmaradás törvénye problémánál és kizársz minden más tényezőt.
    Ahogy jótékonyan elfelejtkezted ,hogy az egyenlet két oldalán van 2 összesen 400kw teljesítményű motor a másik oldalon meg van egy 6x kisebb generátor.
    ÉS azt mondod, hogy a kocsi mindenképp meg fog állni mert a generátor lassítja a kocsit.
    Mintha azt mondanád, hogy egy kocsi után kötött utánfutóval nem lehetne haladni mert visszafogja a motort.
    Vagy ha egy lendkerekes autót bármekkora erővel is próbálsz meglökni nem fogod tudni megmozdítani, mert csak kisebb energiát tudsz belöle kivenni mint amit beleteszel.

    Csak ezzel szemben ha az egyik oldal túlméretezett akkor marad plusz energia a többi dologra , hogy gyorsítsd a kocsit vagy meghajtsd a generátort és áramot termelj vele.
    És ha csak 5kwh-t is tud egész utón tölteni az mind hasznosul a plusz távolság megtételére.

    és igen lassabb lesz a kocsi , igen nem 3mp alatt gyorsul majd 100ra hanem 6-7 és a hétköznapi használatban van értelme neki nincs.
  • kgpro #34
    Kedves repvez!
    Még annyit, hagy jegyezzek meg, és tényleg ne vedd sértésnek.
    A KW az a teljesítmény mértékegysége, az energiáé pedig a KWh.
    Amikor azt írod, hogy "Vegyuk mondjuk a tesla 3 motoros kialakitását, hogy 100kw os akksival 600kw os teljesitménynel 20kw/100km a fogyaszts és ezzel mondjuk 500km-t tud megtenni."
    Ezek helyesen úgy néznek ki, hogy az akku kapacitása, vagyis az az energiamennyiség amit tárol, az 100KWh, a fogyasztás pedig 20KWh/100Km, azaz 20KWh energiát fogyaszt 100 Km-en.
    Hidd el, ezek lényegesek, és fontosak, azért különböztetjük meg őket, mert nagyon is különböznek!
    Na hagylak, nem nyaggatlak!
    Utoljára szerkesztette: kgpro, 2021.06.19. 16:01:34
További bejegyzések a fórumban...