SG.hu·
Előremenekül a Volkswagen
A német autógyártó próbál magára találni a tavalyi botrány után, és 3D nyomtatással, VR-szemüvegekkel és új elektromos járművekkel próbálja digitális úttörőnek beállítani magát.
Az óriáscég a tavalyi évben a története legnagyobb, 4,1 milliárd eurós veszteségét könyvelte el, ami elsősorban a dízelbotránynak és annak utóhatásainak volt köszönhető. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást, az ügy világszerte a cég mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.
A ma kezdődött hannoveri kereskedelmi kiállításon Werner Schreiber, a vállalat kutatási részlegének vezetője közölte, hogy az idén a digitalizálásra és az elektromos meghajtásra összpontosítanak. Az okosszemüvegek segítségével az új alkalmazottak játékosan tanulhatják majd meg az egyes üzemekben a munkafolyamatokat. "Mielőtt egy dolgozó elkezdi a munkáját, lehetővé tesszük a számára, hogy virtuálisan egy teljesen más világban merüljön el" - jelentette ki a menedzser.
RFID-karkötő segíti az alkatrészek kiválasztását
Egy pilotprojekt keretében okosórákkal is kisérleteznek, a rajta lévő kamerával olvasnák be a vonalkódokat. Ezt vezetéknélküli kapcsolaton át egy szerverre továbbítják, majd az órán leolvasható hol van az adott részegység. RFID-karkotőkkel is kisérleteznek, ez hanggal jelzi, hogy a megfelelő alkatrész lett-e kiválasztva. Tévedés esetén dupla sípolás figyelmeztet. A rendelések ellenőrzésére tableteket használnak, de ezekkel segítik a helyes tárolást is.
A cégnél három éven belül a legkisebb sorozatoknál elterjedhet a 3D-nyomtatók alkalmazása. A prototípusok esetében már most is készítenek műanyag- és fémelemeket ilyen módon. Emellett 2020-ig a gyártó összesen 20 további elektromos modellt akar piacra dobni, ezt helyezik a holding stratégiájának középpontjába. A termékkínálatban a hibrid és tisztán akkumulátoros üzemű gépkocsik aránya 2018-ra elérheti a 3 százalékot - ez 10 millió eladott jármű esetén körülbelül 300 000 autót jelentene.
Magyarországon mintegy 35 ezer autó érintett a dízelbotrányban: az 1,2, 1,6 és az 2 literes motorokkal szerelt járművek. Egy részüket szoftverfrissítéssel, míg a többit "egy apró technikai átalakítással" javítják majd, a beavatkozás költségeit a gyártó állja. Ezzel szemben az Egyesült Államokban kötelezettségeket vállalnak az ügy lezárásáért cserébe, de nem ismerik el, hogy hibáztak volna. A tervezett megállapodás alapján az autógyártó a tulajdonos igénye szerint vagy megjavítja, vagy visszavásárolja a dízelbotrányban érintett autókat, és számottevő kártérítést ad a tulajdonosnak. A VW továbbá a csalás révén keletkezett környezeti károk ellensúlyozására befizet majd egy környezetvédelmi alapba.
Azt még nem tudni, hogy a megállapodás mennyi pénzbe kerül majd a VW-nak. A Die Welt szerint autónként 5 ezer dollárt fizetnek a tulajdonosoknak, de más összegekről is hallani. Egyelőre az sem világos, hogy az Amerikában kidolgozandó megállapodás alkalmazható-e majd máshol, mindenesetre a német fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (VZBV) az elvi egyezség hírére reagálva közölte, hogy nem lenne elfogadható, ha a VW nagyvonalúbb lenne az amerikai vásárlókkal, mint a németekkel.
Az óriáscég a tavalyi évben a története legnagyobb, 4,1 milliárd eurós veszteségét könyvelte el, ami elsősorban a dízelbotránynak és annak utóhatásainak volt köszönhető. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást, az ügy világszerte a cég mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.
A ma kezdődött hannoveri kereskedelmi kiállításon Werner Schreiber, a vállalat kutatási részlegének vezetője közölte, hogy az idén a digitalizálásra és az elektromos meghajtásra összpontosítanak. Az okosszemüvegek segítségével az új alkalmazottak játékosan tanulhatják majd meg az egyes üzemekben a munkafolyamatokat. "Mielőtt egy dolgozó elkezdi a munkáját, lehetővé tesszük a számára, hogy virtuálisan egy teljesen más világban merüljön el" - jelentette ki a menedzser.
RFID-karkötő segíti az alkatrészek kiválasztását
Egy pilotprojekt keretében okosórákkal is kisérleteznek, a rajta lévő kamerával olvasnák be a vonalkódokat. Ezt vezetéknélküli kapcsolaton át egy szerverre továbbítják, majd az órán leolvasható hol van az adott részegység. RFID-karkotőkkel is kisérleteznek, ez hanggal jelzi, hogy a megfelelő alkatrész lett-e kiválasztva. Tévedés esetén dupla sípolás figyelmeztet. A rendelések ellenőrzésére tableteket használnak, de ezekkel segítik a helyes tárolást is.
A cégnél három éven belül a legkisebb sorozatoknál elterjedhet a 3D-nyomtatók alkalmazása. A prototípusok esetében már most is készítenek műanyag- és fémelemeket ilyen módon. Emellett 2020-ig a gyártó összesen 20 további elektromos modellt akar piacra dobni, ezt helyezik a holding stratégiájának középpontjába. A termékkínálatban a hibrid és tisztán akkumulátoros üzemű gépkocsik aránya 2018-ra elérheti a 3 százalékot - ez 10 millió eladott jármű esetén körülbelül 300 000 autót jelentene.
Magyarországon mintegy 35 ezer autó érintett a dízelbotrányban: az 1,2, 1,6 és az 2 literes motorokkal szerelt járművek. Egy részüket szoftverfrissítéssel, míg a többit "egy apró technikai átalakítással" javítják majd, a beavatkozás költségeit a gyártó állja. Ezzel szemben az Egyesült Államokban kötelezettségeket vállalnak az ügy lezárásáért cserébe, de nem ismerik el, hogy hibáztak volna. A tervezett megállapodás alapján az autógyártó a tulajdonos igénye szerint vagy megjavítja, vagy visszavásárolja a dízelbotrányban érintett autókat, és számottevő kártérítést ad a tulajdonosnak. A VW továbbá a csalás révén keletkezett környezeti károk ellensúlyozására befizet majd egy környezetvédelmi alapba.
Azt még nem tudni, hogy a megállapodás mennyi pénzbe kerül majd a VW-nak. A Die Welt szerint autónként 5 ezer dollárt fizetnek a tulajdonosoknak, de más összegekről is hallani. Egyelőre az sem világos, hogy az Amerikában kidolgozandó megállapodás alkalmazható-e majd máshol, mindenesetre a német fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (VZBV) az elvi egyezség hírére reagálva közölte, hogy nem lenne elfogadható, ha a VW nagyvonalúbb lenne az amerikai vásárlókkal, mint a németekkel.