Hunter

Egy új akku hatékonyabbá teheti a nap- és szélenergiát

Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának SLAC Nemzeti Gyorsító Laboratóriumában egy olcsó, hosszú életű akkumulátort fejlesztettek ki, ami a nap- és a szélenergiát az elektromos hálózatok egyik legnagyobb ellátójává teheti.

"A nap- és szélenergia hatékony felhasználásához egy gazdaságos anyagokból készült akkumulátorra van szükség, ami könnyen méretezhető" - mondta Yi Cui a laboratóriumnak otthont adó Stanford Egyetem anyagtudományi és mérnöki karának docense. "Meggyőződésünk, hogy az említett alternatív energiák természetes ingadozásainak szabályzására új akkunk lehet az eddig tervezettek közül a legjobb"

Jelenleg az elektromos hálózat nem képes tolerálni a napfény és a szél természetéből adódó nagy és hirtelen energiaingadozásokat, pedig a két energiaforrás együttesen 20 százalékkal járulhat hozzá energiaszükségleteink fedezéséhez, ehhez azonban olyan energiatároló rendszerekre van szükség, amik elsimítják a "szakaszos-energia" csúcsai és völgyei közötti egyenetlenségeket, tárolva a többletet, és kisüthetőek, amikor az energiabeérkezés visszaesik.


A szakaszos hálózati tárolás számára legígéretesebb akkumulátorok ma a "folyadék-akkuk", mivel tartályaik, pumpái és csövei viszonylag egyszerűen méretezhetők a szükséges kapacitás függvényében. A Cui csoportja által kifejlesztett folyadék-akku egy egyszerűbb, olcsóbb kivitel, ami életképes megoldást jelenthet a tömeggyártás számára.

A jelenlegi folyadék-akkumulátorok két különböző folyadékot pumpálnak egy reakciókamrán keresztül, ahol a feloldott molekulák energiatároló vagy felszabadító kémiai reakciókon mennek át. A kamra magába foglal egy membránt, ami csak a reakcióból kimaradó ionokat engedik át a folyadékok között, míg az aktív ionokat fizikailag is elkülönítik. Ennek az akkumulátornak két jelentős hátulütője van, a ritka anyagokat - például vanádiumot tartalmazó folyadékok magas költsége, valamint a membrán, ami ugyancsak rendkívül drága és folyamatos karbantartást igényel.


Az új Stanford/SLAC akku csak egy molekulaáramlást alkalmaz és egyáltalán nincs szükség hozzá membránra. Molekulái főként viszonylag olcsó elemekből, lítiumból és kénből tevődnek össze, melyek egy lítium fémdarabbal lépnek kölcsönhatásba, amit védőbevonattal láttak el, hogy az áthaladó elektronok ne károsítsák a fémet.

Kisütéskor a molekulák, a lítium-poliszulfidok lítium ionokat nyelnek el, töltéskor pedig kibocsátják azokat, vissza a folyadékba. Az egész molekulaáramlás egy szerves oldatban oldódik, aminél nem jelentkeznek a vízalapú folyadék-akkuk korróziós problémái. "A laboratóriumi tesztek során az új akkumulátor kiváló energiatárolási teljesítményt mutatott, több mint 2000 alkalommal töltöttük fel és sütöttük ki, ami több mint 5,5 év napi ciklusának felel meg" - mondta Cui.


Koncepciójuk demonstrálásához a kutatók megalkottak egy miniatűr rendszert egyszerű üvegedények alkalmazásával, melyhez lítium-poliszulfid oldatot adva azonnal elektromossághoz jutottak, ellátva egy LED-et energiával. A végcél egy sok megawatt-óra energia tárolására alkalmas akku előállítása, amihez fel kell nagyítani a technikát.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Steel #73
    A cseh probléma sajnos létező botrány. Itt is arról írnak (az EPIA szakértője), hogy ezzel az adóval megölik a cseh PV-piacot. Az azért belátható, hogy ez a napenergia-buborék a rossz energiapolitika következménye. A kötelező átvétel marad. Viszont 2011-től az ERU 30,5 cnt/kWh általános díjat állapított meg Európában, ami Csehországra is érvényes... (nyilván alapos felülvizsgálat után döntenek arról, hogy ki kerülhet bele ebbe az általános díjba, a napenergiára alkalmatlan térségeket pedig kiszűrik)
    Jah fontos: a cseh adó (egyébként 26%-os) nem vezethető tovább a végfelhasználóra, tehát az első sorban az alvállalkozókat sújtja, nem a lakosságot. Az ebből befolyó pénzt viszont a cseh kormány a disztribútorok támogatására költi, ez szintén ott van a hírben. Ez pedig egy olyan fórum, ahol szintén hasonló párbeszéd folyik, mint itt.

    Szóval ez egy jó példa, hogy hova vezet, ha hozzá nem értők, túl gyorsan akarnak meggazdagodni...
    Remélhetőleg Svájc majd megmutatja, hogy kell repülni.

  • Molnibalage #72
    http://e-gepesz.hu/nyomtat.php?id=13998

    A válságnak a megújuló energiaforrásokra gyakorolt hatása országonként másképp jelentkezett. Csehországban például egy úgynevezett napenergia „buborék” jött létre a túl magas átvételi ár miatt (kb. 50 cent/kWh). Ez azt okozta, hogy 2010-re a világ 6. legnagyobb kapacitással rendelkező napelem hálózatát építették ki. E folyamat megállításának érdekében csökkentették az átvételi árat, maximalizálták a támogatott teljesítményt (100 kW) és szabályozták a telepítésüket (csak házfalra vagy tetőre telepíthetőek).

    Ez 145 Ft/kWh körüli átvételi ár Euro árfolyamtól függően... A megújulók másként blogon kérdezel bármikor adnak több linket is.

    Házi feladat azon hírek megkeresése, ahol azt látod, hogy utólag kivetnek asszem 25% adót meg más nyalánkságok.
  • Vol Jin #71
    "Nagyon szarul próbálod terelni a témát. Ha már személyeskedünk: mindig mások érveit ismétled, vagy van önálló gondolatod is? "

    Szerinted az egy korszakalkotó gondolat, egy briliáns érv, hogy Ausztria földrajza nem azonos hazánkéval, és ezt csak mástól vehettem... vagy esetleg ez egy teljesen triviális megállapítás, és ciki, hogy te elsiklottál felette?

    Csak kérdezem, hogy te tényleg azt gondolod, hogy sajnos neked ilyenek nem jutnak eszedbe, mert ha standard lenne nálad egy-egy ilyen zseniális gondolat, akkor már rég jelölt lennél a nobel-díjra?
  • Steel #70
    Nagyon szarul próbálod terelni a témát. Ha már személyeskedünk: mindig mások érveit ismétled, vagy van önálló gondolatod is?

    Ám a lényeg: hülyeséget írtál? Kurva nagyot, margit. 174 Ft-ot honnan szedted, forrást meg tudsz nevezni? Lófaszt sem írtál mellé, kinek a mije ez a 174. Érdemi vitára való képességed nagy nulla. Majd gyere vissza, ha kicsit össze szedted magad. tschüss
  • Vol Jin #69
    "Ott van a pdf, csak el kéne olvasni: például hozzánk legközelebb eső Ausztriában került a szélenergia 0.038 USD-be pro kWh! Erre számold ki a 174 Ft-ot margit."

    Aha, Ausztria... Csak szólok, hogy hazánk földrajza egy csöppet eltérő. Te tényleg segghülye vagy.
  • Molnibalage #68
    Az az apróság is valahogy kimaradt, hogy egy szélkerék élettartama jó esetben 20-25 év, de ennyit tudtommal még egyetlen MW-os teljesítménytartományban levő sem ment... Egy atomerőmű vagy más erőmű meg 40-60 évig elketyeg jelen állás szerint. Tehát azonos időkeret alatt a szélerőművet 2-3-szor fel kell húzni...
  • Molnibalage #67
    Azért a világ legjobb körülményeival bíró osztrák szélpark adataiból extrapolálni elég vicces megközelítés.

    1. Ausztria gyakorlatialg egy szélcsatornában fekszik.

    2. Nyakrafőre telepíthették a szélkereket és így fajlagosan olcsóbb lett, mert 12 GWe (!) vízierőmű kapacitás van a rendszerben. Ha valamiért picit kevésbé fúj a szél, akkor meg a vízierőmé és gondolom tározós erőművük is van.

    A világ 98%-a viszont nem Ausztria földrajzi adottságaival bír...

    0.038 USD árat gőzöm nincs, hogy hogyan számolták ki, mert ellenmond egy apróságnak. Miért van akkor az, hogy magától senki nem telepít szélturbinát csak támogatásért...? Ha kb. 9 Ft/kWh árat mond be valaki, akkor itthon pl. miért 28-30 Ft táján veszik át...? Valami nagyon nem kerek...
  • Steel #66
    Bár hozzászólásod nem nekem szólt, de te tényleg lófaszt nem értettél meg abból, amit írtam, belinkeltem.

    Ott van a pdf, csak el kéne olvasni: például hozzánk legközelebb eső Ausztriában került a szélenergia 0.038 USD-be pro kWh! Erre számold ki a 174 Ft-ot margit. Komolyan valami zöld-fóbiában szenvedsz. Az, hogy egy áron emlegeted a szélenergiát meg a napenergiát az a hab a tortán. Még Molnibalage is tudja, hogy különböző kihasználtságú energiaforrás büdös életben nem lesz egy áron.

    Aztán jössz a fosszilis szarokkal megint, már rég nem az a téma. Tényleg nem vágom mit keresel itt...
  • Molnibalage #65
    might possibly exceed

    A migth szó jelentésének értelmezése láhatólag nem megy. Ennyi erővel bármmit fel lehet tenni. A valóságban 3 ezer USD / kWe áron épülgetnek konvencionális nyomottvizes raktorok.

    @Vol Jin

    Szélenergia, napenergia ára 174 ft/KWh

    Ez nem igaz, a széláram ára még a magyarországi pocsék viszonyok között is sokkal olcsóbb. A fotovoltatikus az, ami gyak. annyira hatékony, hogy a Dunába is lehetne önteni a pénzt....
  • Vol Jin #64
    Akkor rövid tőmondatokban minden biozöld balfasznak:

    Paksi áram ára 11 ft/KWh egy fosszilisé 20. Átlagban 15 Ft.

    Szélenergia, napenergia ára 174 ft/KWh. Azaz tízszer drágább. Ráadásul vagy fúj a szél vagy nem, vagy süt a nap vagy nem, és a teljesítmény ingadozó.

    Oké, fasza, cseréljünk le mindent biozöld szarra. Eredmény tízszeres villanyszámla napi öt áramszünettel. Akinek ez hiányzik, az egy barom.