Gyurkity Péter

PC-ken és táblákon is hódítana az Intel

Az Intel saját rendezvényén ismertette negyedik generációs Core processzorait, az azok által kínál új funkciókat és előnyöket, amelyek révén véleményük szerint nemcsak az asztali és mobil PC-ken, de akár a táblákon is sikereket arathatnak. A növekvő teljesítményhez ezúttal komoly mértékben visszaeső fogyasztás társul, amely nyilván elsősorban a mobil eszközökbe szánt chipeken érvényesül majd, míg egyesek a fent említett előnyök, valamint az integrált grafikus vezérlő láttán máris az nVidia és az AMD pozícióit vélik veszélyben látni. Az új gyártástechnológia, a számos új funkció, illetve az ultrabook népszerűsége alapozhatja meg a terjeszkedést.

A múlt héten zajlott le az Intel Developer Forum San Franciscoban, ahol a háromnapos rendezvényen szóba kerültek a cég új fejlesztései, a vezetés szélesebb körű elképzelései, valamint olyan új technológiák is, mint amilyen a vezeték nélküli jövő lehetősége. Az elképzeléseket itt most nem tárgyaljuk részletesen, ám a gyártó által kínált hardveres újdonságokon érdemes végigfutni, hiszen ebből láthatjuk, hogy mire számíthatunk az elkövetkező években az asztali és a mobil szegmensben.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Az első napon tartott beszédében David Perlmutter, az Intel Architecture Group első embere, a Windows 8-ra való felkészülést ecsetelte, kiemelve, hogy számos fejlesztésük működtet majd ilyen eszközöket. Ők többek között az átalakítható, valamint a billentyűzet lecsatolását lehetővé tévő ultrabook megoldásokban látnak fantáziát, amelyek egyszerre kínálnak nagyobb hordozhatóságot, illetve a noteszgépeknél megszokott funkcionalitást - nem véletlen, hogy a területben immár több nagyobb gyártó (Lenovo, Asus, HP) is érdekelt.

Ami saját fejlesztéseiket illeti, itt a következő generációs Atom chipek nyitják meg a sort, amelyek ugyan még a mostani 32 nanométeres csíkszélességen készülnek, ám már kifejezetten a Windows 8 által hajtott táblákban és az úgynevezett convertible ultrabook készülékekben kapnak majd helyet. A Clover Trail az ikermagos felépítés, az 1,8 GHz-es órajel, valamint a javított grafikus vezérlő révén kínál előrelépést a Medfield sorozat példányaihoz képest, ezekhez alacsony fogyasztás, a méret révén pedig vékony külső társul majd. Jövőre jelenik meg a 2 GHz-en futó Atom Z2460 "Medfield", míg az ugyanekkor befutó Atom Z2580 "Clover Trail+" már okostelefonokban, elsősorban a csúcskategóriás szuperfonokban teljesíthet majd szolgálatot. A 2013 végén felbukkanó Bay Trail végül az Atom chipeknél is meghonosítja a 22 nanométeres gyártástechnológiát, egyéb újdonságok mellett.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A főszerepet a bemutatón természetesen a Haswell mikroarchitektúra kapta, ez jelenti ugyanis a következő generációt az asztali és mobil vonalon egyaránt jelentős szerepet betöltő Core családon belül. A sorrendben negyedik generáció már 22 nanométeren készül, ennek megjelenése valamikor jövőre várható. Az Intel növeli az L1 és L2 gyorsítótárakat, optimalizálja a chipeket, javítja a fogyasztást, amely ráadásul a teljesítmény csökkenése nélkül mérséklődik, emellett pedig hardveres biztonsági funkciókat és egyéb technológiákat mellékel az új példányokhoz, amely szerintük legalább akkora jelentőségű változás, mint a processzormagok előtérbe helyezése volt a kétezres évek elején.

Az üresjáratban mért fogyasztás hússzor kisebb lesz a Sandy Bridge esetében megszokottnál, ezzel egy időben javul a sebesség és a processzor válaszideje. A mobil szegmensben 10 wattra szorítják le a chipek étvágyát, ahol eddig az Ivy Bridge 17 wattos mutatója volt az alsó határ, valamint jelentős mértékben kitolják a különböző eszközök üzemidejét. A most kapható példányokhoz képest nagyjából kétszeres gyorsulást ígérnek az integrált grafikus vezérlőnél, elérhető lesz a DirectX 11.1 és OpenGL 3.2+ támogatás, marad a kétcsatornás DDR3/DDR3L memóriavezérlő (itt a power gating révén csökken a fogyasztás), míg a bufferméretek növekednek, három PCI Express 3.0 vezérlő, valamint a jól ismert Turbo Boost technológia jelenléte mellett. A belső struktúrát átalakítják, hogy optimalizálják a processzor működését, itt többek között új utasítások jelennek meg a sebesség javítása, valamint a titkosítási és a hardveres biztonsági funkciók megfelelő kezelése érdekében.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Egyes vélemények szerint a gyorsuló, ám a két- és négymagos felépítést megtartó Haswell az nVidia és az AMD pozícióira is veszélyt jelent, hiszen például a lebegőpontos számításoknál a Turbo Boost által elérhető 4 GHz-es órajelen már bizonyos gyorsabb grafikus chipek is kikezdhetők. A gyártó 10, 20, illetve 40 shader egységgel is kínálja majd az új példányokat, ez utóbbi esetében ígérik a kétszeres növekedést a HD 4000 vezérlőhöz képest, ez pedig lemoshatja a pályáról az AMD hasonló megoldásait (Trinity). Jóllehet a mobil Haswell a maga 10 wattos étvágyával nem jelent majd közvetlen veszélyt a Tegra 4 chipekre, a sorban következő Bay Trail már itt is eséllyel szállhat harcba, így igencsak érdekes frontvonalak rajzolódnak majd ki jövőre a különböző gyártók között.

Az Intel esetében tehát 2013 során válik minden területen alapértelmezetté a 22 nanométeres gyártástechnológia, ám természetesen már dolgoznak ennek utódain. A tervek szerint éppen jövő év végére indulhat el a 14 nanométeres csíkszélesség alkalmazása, 2015-től kezdődően pedig elstartol a 10, 7, valamint 5 nanométeres technológiák kutatása, azok részleteinek kidolgozása. Három üzem vesz majd részt ezen modern utódok fejlesztésében és gyártásában, amely meghatározhatják az évtized közepének folyamatait.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A cégnél úgy vélik, hogy mivel a jövőben gyakorlatilag minden eszköz az internetre csatlakozik majd, ezzel egy időben pedig a mobilitás kerül egyre inkább előtérbe, a különböző asztali és hordozható eszközöknél egyaránt a vezeték nélküli állandó kapcsolat lehetősége jelenthet megújulást. Ennek érdekében minden termékükbe integrálnák az ehhez szükséges rádiót, mégpedig a 32 nanométeres csíkszélességtől kezdve. Természetesen a táblák és az okostelefonok jelentik itt is a kiindulási pontot, az integrálás és az újabb gyártástechnológiák segítségével azonban a hagyományos noteszgépek és asztali számítógépek esetében is elterjedhet a megoldás. Az iparágban ma meglévő számos eltérő elképzelést WiGig néven foglalnák egybe, amely szövetség a 60 GHz-es tartományban, 5 Gb/s feletti átviteli sebességet kínáló szabvány létrehozására jött létre - szerintük ez megfelelő alapot adhat az integrálás megkezdésére. Ezzel feleslegessé válnának a dock csatlakozók, és a gyors átvitelt a számítógépek és hordozható kütyük mellett akár a különböző kijelzők is kihasználhatnák.

Legalább ilyen fontos szerep jut majd a Perceptual Computing műfajának, amelynek keretében a különböző eszközöket az emberek által használt érzékszervekhez hasonló szenzorokkal egészítenék ki, hogy azok felismerjék az egyes arckifejezéseket és mozdulatokat. Az első fejlesztői kit az év vége előtt nyerheti el végső formáját, ez az arc és a mozdulatok mellett a hangfelismerést is támogatja, feladata pedig megkönnyíteni a megfelelő szoftveres alkalmazások elkészítését az ultrabook megoldásokon és asztali PC-ken. A Dragon Assistant Beta már a rendezvényen bemutatkozott, ez elsősorban a hangvezérlés megbízhatóságát tette egyértelművé, de a jövőben számos egyéb funkció is szélesebb körben elérhetővé válik majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • whisper #6
    Szerintem a Cím a legtalálóbb válasz az egészre 8) "C-ken és táblákon is hódítana az Intel" és ebből is kiemelném a Hódítana , ha TUDNA 8)
  • Vers #5
    ne almodozz :)

    minden normalis szamitogepben intel proci van
  • sanyicks #4
    hát táblás hódításhoz először egy olyan procit kéne összehozni ami nem fogyasz 25%-al többet ugyan akkora teljesítménnyel mint az arm :D

    "ez utóbbi esetében ígérik a kétszeres növekedést a HD 4000 vezérlőhöz képest, ez pedig lemoshatja a pályáról az AMD hasonló megoldásait (Trinity)"

    kicsit benézték, 2x sebességgel még a llano-t sem érnék utól, tekintve hogy a hd4000 jelenleg egy llano gpu 33-50%-át tudja... Trinity meg ugye még gyorsabb :D
  • Bounti #3
    Amúgy nagyon jó, hogy ennyi mindent fejlesztenek!
  • Bounti #2
    "ez utóbbi esetében ígérik a kétszeres növekedést a HD 4000 vezérlőhöz képest, ez pedig lemoshatja a pályáról az AMD hasonló megoldásait (Trinity)"

    Aha...persze...

    Egy dolgot említenék csak meg: nem minden a sebesség! Az AMD APU-i legnagyobb erőssége nem az, hogy xzy játékot 5000000x100000 felbontásban 1000x AA mellett 200 FPS-el futtatja, hanem az integrált szolgáltatások sokasága,amelyek egy része már ma is használatos, jó részük pedig nemsokára szintén elterjed.
  • Vers #1
    az armnak vege van