Szekeres Viktor
Förtelmes főnökök - akartad már kinyírni a főnöködet?
Három jóbarát, három elviselhetetlen főnök, egy emberölési tanácsadó, és máris kész a Förtelmes főnökök alaptörténete. Kár, hogy erre alig jut idő.
Hogy tetszett a Förtelmes főnökök?
A nyári korhatáros komédiák sikert sikerre halmoztak Amerikában, s végre hozzánk is elértek, és folytatva jó sorozatukat, itthon is sikeresek maradtak: mind a Rossz tanárt, mind a Förtelmes főnököket több mint 20 ezren nézték meg premierjük első napjaiban. A két film között a különbség csak annyi, hogy míg a Rossz tanár gyenge film, egy Hollywood melléfogásaitól bűzlő tipikus komédia, addig a Förtelmes főnökök helyenként kifejezetten élvezetes - más kérdés, hogy a magyar szinkron számításaink alapján legalább 56,7%-kal csökkenti a műélvezetet, azaz ismét csak az angolosok jártak jól.
Ezzel persze nem azt mondjuk, hogy a Förtelmes főnökök magyarul rossz lenne, de eredeti nyelven mindenképpen sokszorosa az élmény. Egyrészről a magyar hangok között hiába van pár nagyon jó választás (a Jennifer Anistonnal összenőtt Kökényessy Ági vagy Kálid Artúr, mint Jamie Foxx), ha a szinkronrendezőnek még mindig nem sikerült állandó hangot találnia Jason Batemannek. A filmben Nicket alakító színészt ezúttal az első blikkre merész választásnak tűnő, de később totális félreértésnek bizonyuló Gyabronka József szinkronizálja, aki nem tudja felvenni a film tempóját.
Érdekesség, hogy Batemannek két nem is olyan régi filmjében éppen az a Rajkai Zoltán volt a magyar hangja, aki itt Charlie Day karakterét, Dale-t szinkronizálja. Jól, tehetnénk hozzá, a gond Rajkaival mindössze annyi, hogy (az ISzDb szerint) idén ez a 14. mozis szinkronszerepe, nála túlreprezentáltabb hangot keresve is nehéz lenne találni, ráadásul szerepeinek zöme főszerep, így gyakran van előtérbe tolva: ő volt Bradley Cooper a Másnaposok 2-ben, csütörtöktől a Cowboyok és űrlények egyik főszereplőjének (Sam Rockwell) lesz a magyar hangja, de Paul Walker (Halálos iramban: Ötödik sebesség) és Timothy Olyphant (A negyedik) is az ő hangján szólalt meg. Innentől kezdve szerepeltetése mindenképpen szinkronrendezői fantáziahiányról van szó. (A rendezők mentségére persze fel lehet hozni azt, hogy nem egy valaki ragaszkodik hozzá, hanem mindenki szeret vele dolgozni.)
De a Förtelmes főnökök nem egy-két magyar hang minősége miatt nem működik olyan jól szinkronosan, hanem mert a fordítást végző Heltai Olga képtelen megbirkózni a szinte emberfeletti feladattal, a jó és gördülékeny magyar szöveg megírásával. (Itthon talán 2-3 profi dramaturg lett volna erre képes...) A Förtelmes főnökök főszereplőit alakító Charlie Day, Jason Bateman és Jason Sudeikis között ugyanis remek az összhang, az ember simán elnézné hármukat, ahogy egy szobába zárva vitatkoznak. A főhősök megállás nélkül pofáznak, jobbnál jobb poénokat sütnek el, azonban a pörgő szöveg magyarul olykor erősen megbicsaklik, a szójátékok és félreértésre okot adó kifejezések elvesznek vagy suta megoldás kapva hangzanak el a szinkronban, így aki csak magyarul hallja a filmet, az erősen fapados élményben részesül. (A totális mélypontot a filmvégi, szinkronizált bakiparádé jelenti.)
De ettől még élményben részesül, mert bár a főnökeik által elnyomott és megalázott, bosszút állni igyekvő munkaerőkről szóló komédia tempója elég egyenetlen, az összehatás mégis kellemes. A Förtelmes főnökök nyilván nem lesz az évtized komédiája, de az idei felhozatalban azért megállja a helyét, kár, hogy Seth Gordon rendező olykor sokáig rugózik érdektelenebb történetszálakon, máskor pedig fergeteges ötletekre szán mindössze másodperceket.
A Förtelmes főnökökben persze nem csak a 3 remek főszereplőt kell kiemelni, hanem a főnököket alakító Kevin Spacey, Colin Farrell, Jennifer Aniston-triót. Utóbbiról mindenki leírta már, hogy mennyire üdítő nem tipikusan anistonos szerepben látni, de társai is jók, habár kettejük karakterének vásznon töltött perceit lehet, hogy érdemes lett volna megcserélni. Spacey karaktere ugyanis a kelleténél több időt szerepel, s az írók óhatatlanul megpróbálkoztak esetében némi karakterizációval is, azonban e komédia leginkább szavak és tettek (helyzetkomikumok) szintjén működik, addig míg csak felszínesen ismerjük a szereplőket - ld. a főhősök jellemrajzát sem viszik túlzásba, s épp ezért működnek. Amint elkezdenek az írók a magánéletükben vagy érzéseikben vájkálni, máris kigyullad a minőségcsökkenést jelző piros lámpa.
A Förtelmes főnökök nem sikerült rosszul, tipikus kellemes nyári szórakozás. A pár durva poén miatt ugyan a limonádé jelző túl enyhe lenne rá, de a karakterek eltúlzottsága, karikatúraszerűsége miatt nem fog felkerülni a nagypályás komédiák közé. Az amerikai sikere pedig remélhetőleg azt jelzi, hogy a továbbiakban is fognak készülni hasonló filmek. Mondjuk a filmwarezelőknek való beszólás nem volt túl elegáns.
Ezzel persze nem azt mondjuk, hogy a Förtelmes főnökök magyarul rossz lenne, de eredeti nyelven mindenképpen sokszorosa az élmény. Egyrészről a magyar hangok között hiába van pár nagyon jó választás (a Jennifer Anistonnal összenőtt Kökényessy Ági vagy Kálid Artúr, mint Jamie Foxx), ha a szinkronrendezőnek még mindig nem sikerült állandó hangot találnia Jason Batemannek. A filmben Nicket alakító színészt ezúttal az első blikkre merész választásnak tűnő, de később totális félreértésnek bizonyuló Gyabronka József szinkronizálja, aki nem tudja felvenni a film tempóját.
Érdekesség, hogy Batemannek két nem is olyan régi filmjében éppen az a Rajkai Zoltán volt a magyar hangja, aki itt Charlie Day karakterét, Dale-t szinkronizálja. Jól, tehetnénk hozzá, a gond Rajkaival mindössze annyi, hogy (az ISzDb szerint) idén ez a 14. mozis szinkronszerepe, nála túlreprezentáltabb hangot keresve is nehéz lenne találni, ráadásul szerepeinek zöme főszerep, így gyakran van előtérbe tolva: ő volt Bradley Cooper a Másnaposok 2-ben, csütörtöktől a Cowboyok és űrlények egyik főszereplőjének (Sam Rockwell) lesz a magyar hangja, de Paul Walker (Halálos iramban: Ötödik sebesség) és Timothy Olyphant (A negyedik) is az ő hangján szólalt meg. Innentől kezdve szerepeltetése mindenképpen szinkronrendezői fantáziahiányról van szó. (A rendezők mentségére persze fel lehet hozni azt, hogy nem egy valaki ragaszkodik hozzá, hanem mindenki szeret vele dolgozni.)
De a Förtelmes főnökök nem egy-két magyar hang minősége miatt nem működik olyan jól szinkronosan, hanem mert a fordítást végző Heltai Olga képtelen megbirkózni a szinte emberfeletti feladattal, a jó és gördülékeny magyar szöveg megírásával. (Itthon talán 2-3 profi dramaturg lett volna erre képes...) A Förtelmes főnökök főszereplőit alakító Charlie Day, Jason Bateman és Jason Sudeikis között ugyanis remek az összhang, az ember simán elnézné hármukat, ahogy egy szobába zárva vitatkoznak. A főhősök megállás nélkül pofáznak, jobbnál jobb poénokat sütnek el, azonban a pörgő szöveg magyarul olykor erősen megbicsaklik, a szójátékok és félreértésre okot adó kifejezések elvesznek vagy suta megoldás kapva hangzanak el a szinkronban, így aki csak magyarul hallja a filmet, az erősen fapados élményben részesül. (A totális mélypontot a filmvégi, szinkronizált bakiparádé jelenti.)
De ettől még élményben részesül, mert bár a főnökeik által elnyomott és megalázott, bosszút állni igyekvő munkaerőkről szóló komédia tempója elég egyenetlen, az összehatás mégis kellemes. A Förtelmes főnökök nyilván nem lesz az évtized komédiája, de az idei felhozatalban azért megállja a helyét, kár, hogy Seth Gordon rendező olykor sokáig rugózik érdektelenebb történetszálakon, máskor pedig fergeteges ötletekre szán mindössze másodperceket.
A Förtelmes főnökökben persze nem csak a 3 remek főszereplőt kell kiemelni, hanem a főnököket alakító Kevin Spacey, Colin Farrell, Jennifer Aniston-triót. Utóbbiról mindenki leírta már, hogy mennyire üdítő nem tipikusan anistonos szerepben látni, de társai is jók, habár kettejük karakterének vásznon töltött perceit lehet, hogy érdemes lett volna megcserélni. Spacey karaktere ugyanis a kelleténél több időt szerepel, s az írók óhatatlanul megpróbálkoztak esetében némi karakterizációval is, azonban e komédia leginkább szavak és tettek (helyzetkomikumok) szintjén működik, addig míg csak felszínesen ismerjük a szereplőket - ld. a főhősök jellemrajzát sem viszik túlzásba, s épp ezért működnek. Amint elkezdenek az írók a magánéletükben vagy érzéseikben vájkálni, máris kigyullad a minőségcsökkenést jelző piros lámpa.
A Förtelmes főnökök nem sikerült rosszul, tipikus kellemes nyári szórakozás. A pár durva poén miatt ugyan a limonádé jelző túl enyhe lenne rá, de a karakterek eltúlzottsága, karikatúraszerűsége miatt nem fog felkerülni a nagypályás komédiák közé. Az amerikai sikere pedig remélhetőleg azt jelzi, hogy a továbbiakban is fognak készülni hasonló filmek. Mondjuk a filmwarezelőknek való beszólás nem volt túl elegáns.
|
Förtelmes főnökök (Horrible Bosses)
színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 100 perc, 2011 16 éven aluliak számára a megtekintése nem ajánlott rendező: Seth Gordon forgatókönyvíró: Michael Markowitz, John Francis Daley, Jonathan M. Goldstein zeneszerző: Christopher Lennertz operatőr: David Hennings producer: Brett Ratner, Jay Stern szereplők: Jason Bateman (Nick Hendricks) Charlie Day (Dale Arbus) Jason Sudeikis (Kurt Buckman) Jennifer Aniston (Dr. Julia Harris) Colin Farrell (Bobby Pellitt) Kevin Spacey (Dave Harken) Jamie Foxx (Motherfucker Jones) |
