Berta Sándor
Robotautókat fejleszt a Google
A webes cég tesztflottájának tagjai már Kalifornia útjait járják. A járműveket kamerákkal, radarszenzorokkal és lézeres mérőműszerekkel szerelték fel.
Sebastian Thrun, a rendszer fejlesztője blogbejegyzésében tért ki a legújabb fejleményekre. "A jövő országúti vonatai segíthetnek a közúti balesetek megelőzésében, időmegtakarítás érhető el velük és a szén-dioxid kibocsátás is csökkenthető közös használatukkal" - fogalmaz Sebastian Thrun projektvezető a vállalati blogon. Thrun azt írta a blogbejegyzésében, hogy a tesztautók eddig 140 000 mérföldet tettek meg a kaliforniai utakon és ebből 1000 mérföldet teljesen önállóan teljesítettek. A kocsik ismerik a sebességkorlátozásokat, a közlekedési szabályokat és az utat is előre tudják.
A tesztekről a The New York Times is beszámolt. Az újság szerint az eddigi tesztek alapján a robotautók nem csak biztonságosabban, hanem gyorsabban is közlekednek az utakon, mint az emberek által vezetett társaik. A tesztflotta hat Toyota Prius és egy Audi TT gépkocsiból áll. A bejelentés egyértelművé tette, hogy a Google vezetői érdeklődnek többek között az autók irányításában szerepet játszó mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztése iránt is.
A The New York Timesnak nyilatkozó Google-fejlesztők szerint az utakon a jelenlegi forgalom kétszerese is biztonságosan és gyorsan közlekedhetne, ha emberek helyett számítógépek irányítanák a gépkocsikat. A robotvezérlésnek van még egy előnye: a fedélzeti rendszerek sosem fáradtak és a figyelmüket sem lehet elvonni. Ezt támasztja alá, hogy a tesztek alatt csupán egyetlen apró baleset történt, amikor egy másik autós hátulról nekiment az egyik tesztjárműnek, amely éppen az egyik lámpához érve megállt. Ugyanakkor a mérnökök elismerték, hogy a jelenlegi megoldások még közel sem nevezhetők kiforrottnak és legalább nyolc évet vesz igénybe a rendszerek optimalizálása és megbízhatóbbá tétele.
Thrun hangsúlyozta, hogy a kaliforniai tesztutak során mindig ült egy különlegesen képzett személy a vezetőülésben, hogy bármilyen probléma esetén azonnal közbe tudjon avatkozni, mellette pedig egy szoftvertechnikus foglalt helyet. Az útvonalak érintették a forgalmas utcákat (Hollywood Boulevard. Lombard Street, Pacific Coast Highway), illetve áthaladtak például a Golden Gate hídon is. A fedélzeti rendszer a tájékozódáshoz mindig a Street View adataira támaszkodott.
Minden járműnek a tetején egy úgynevezett Light Detection and Ranging (LIDAR) rendszert helyeztek el, amely lézersugarakkal szkenneli az autó közvetlen környezetét. A kapott adatokból a szoftverek valós időben létrehozzák a környék 3D-s modelljét. A visszapillantó tükrök mellé kamerákat szereltek fel, amelyek többek között a lámpákra és az út szélén mozgó személyekre és objektumokra (gyalogosokra, kerékpárosokra) figyelnek. A rövid távolságú mérések elvégzéséhez a lökhárítókba beépített radarszenzorokat, a helyes pozíció meghatározásához pedig a fedélzeti GPS-vevőegységeket használják.
A vezető bármikor közbeavatkozhat és egy gomb lenyomásával azonnal átveheti az irányítást a jármű felett, de az is elég, ha csak megfogja a kormánykereket vagy a fékre lép. A vállalat fejlesztője kiemelte, hogy ez a projekt is azt bizonyítja, hogy a Google kész olyan technológiákba is befektetni, amelyek nem kecsegtetnek gyors megtérüléssel. A program egyik fő támogatója Larry Page, a cég társalapítója. A 43 éves Thrun egyébként a Stanford Artificial Intelligence Laboratory igazgatója, a Stanford Egyetem professzora és 2005-ben, valamint 2007-ben is megnyerte csapatával a DARPA Grand Challenge nevű versenyét. Emellett részt vett a Street View megalkotásában.
Az amerikai informatikai óriás egyelőre nem fedte fel, hogyan akar profitálni a fejlesztésből. A Google mindenesetre tele van likvid pénzzel, és számos projektet futtat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül fő profiljához - magyarázta Rob Enderle, a San José-i Enderle csoport vezető elemzője. "Azt a szót, hogy fókusz, a Google sohasem tanulta meg" - fogalmazott, utalva a cég áramelosztási, járműfejlesztési és a mesterséges intelligencia terén végzett beruházásaira. Enderle szerint egy lehetséges kapocs a vezető nélküli autók és az internet között az lehet, hogy például az ingázók végig netezhetnének napi utazásaik során. Megjegyezte azt is, hogy a technológián olyan iparági vezetők is dolgoznak, mint a Volkswagen és az Intel.
Az autók tesztelése nem az első jel, hogy a Google belefolyna a közlekedési iparágba. Egy szeptember 29-i beszédében Eric Schmidt, a vállalat vezérigazgatója úgy fogalmazott: "a kocsiknak magukat kellene vezetniük. Ennek valóban lenne értelme. Csak valami hiba folytán fordulhatott elő, hogy az autókat előbb fedezték fel, mint a számítógépeket".
Sebastian Thrun, a rendszer fejlesztője blogbejegyzésében tért ki a legújabb fejleményekre. "A jövő országúti vonatai segíthetnek a közúti balesetek megelőzésében, időmegtakarítás érhető el velük és a szén-dioxid kibocsátás is csökkenthető közös használatukkal" - fogalmaz Sebastian Thrun projektvezető a vállalati blogon. Thrun azt írta a blogbejegyzésében, hogy a tesztautók eddig 140 000 mérföldet tettek meg a kaliforniai utakon és ebből 1000 mérföldet teljesen önállóan teljesítettek. A kocsik ismerik a sebességkorlátozásokat, a közlekedési szabályokat és az utat is előre tudják.
A tesztekről a The New York Times is beszámolt. Az újság szerint az eddigi tesztek alapján a robotautók nem csak biztonságosabban, hanem gyorsabban is közlekednek az utakon, mint az emberek által vezetett társaik. A tesztflotta hat Toyota Prius és egy Audi TT gépkocsiból áll. A bejelentés egyértelművé tette, hogy a Google vezetői érdeklődnek többek között az autók irányításában szerepet játszó mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztése iránt is.
A The New York Timesnak nyilatkozó Google-fejlesztők szerint az utakon a jelenlegi forgalom kétszerese is biztonságosan és gyorsan közlekedhetne, ha emberek helyett számítógépek irányítanák a gépkocsikat. A robotvezérlésnek van még egy előnye: a fedélzeti rendszerek sosem fáradtak és a figyelmüket sem lehet elvonni. Ezt támasztja alá, hogy a tesztek alatt csupán egyetlen apró baleset történt, amikor egy másik autós hátulról nekiment az egyik tesztjárműnek, amely éppen az egyik lámpához érve megállt. Ugyanakkor a mérnökök elismerték, hogy a jelenlegi megoldások még közel sem nevezhetők kiforrottnak és legalább nyolc évet vesz igénybe a rendszerek optimalizálása és megbízhatóbbá tétele.
Thrun hangsúlyozta, hogy a kaliforniai tesztutak során mindig ült egy különlegesen képzett személy a vezetőülésben, hogy bármilyen probléma esetén azonnal közbe tudjon avatkozni, mellette pedig egy szoftvertechnikus foglalt helyet. Az útvonalak érintették a forgalmas utcákat (Hollywood Boulevard. Lombard Street, Pacific Coast Highway), illetve áthaladtak például a Golden Gate hídon is. A fedélzeti rendszer a tájékozódáshoz mindig a Street View adataira támaszkodott.
Minden járműnek a tetején egy úgynevezett Light Detection and Ranging (LIDAR) rendszert helyeztek el, amely lézersugarakkal szkenneli az autó közvetlen környezetét. A kapott adatokból a szoftverek valós időben létrehozzák a környék 3D-s modelljét. A visszapillantó tükrök mellé kamerákat szereltek fel, amelyek többek között a lámpákra és az út szélén mozgó személyekre és objektumokra (gyalogosokra, kerékpárosokra) figyelnek. A rövid távolságú mérések elvégzéséhez a lökhárítókba beépített radarszenzorokat, a helyes pozíció meghatározásához pedig a fedélzeti GPS-vevőegységeket használják.
A vezető bármikor közbeavatkozhat és egy gomb lenyomásával azonnal átveheti az irányítást a jármű felett, de az is elég, ha csak megfogja a kormánykereket vagy a fékre lép. A vállalat fejlesztője kiemelte, hogy ez a projekt is azt bizonyítja, hogy a Google kész olyan technológiákba is befektetni, amelyek nem kecsegtetnek gyors megtérüléssel. A program egyik fő támogatója Larry Page, a cég társalapítója. A 43 éves Thrun egyébként a Stanford Artificial Intelligence Laboratory igazgatója, a Stanford Egyetem professzora és 2005-ben, valamint 2007-ben is megnyerte csapatával a DARPA Grand Challenge nevű versenyét. Emellett részt vett a Street View megalkotásában.
Az amerikai informatikai óriás egyelőre nem fedte fel, hogyan akar profitálni a fejlesztésből. A Google mindenesetre tele van likvid pénzzel, és számos projektet futtat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül fő profiljához - magyarázta Rob Enderle, a San José-i Enderle csoport vezető elemzője. "Azt a szót, hogy fókusz, a Google sohasem tanulta meg" - fogalmazott, utalva a cég áramelosztási, járműfejlesztési és a mesterséges intelligencia terén végzett beruházásaira. Enderle szerint egy lehetséges kapocs a vezető nélküli autók és az internet között az lehet, hogy például az ingázók végig netezhetnének napi utazásaik során. Megjegyezte azt is, hogy a technológián olyan iparági vezetők is dolgoznak, mint a Volkswagen és az Intel.
Az autók tesztelése nem az első jel, hogy a Google belefolyna a közlekedési iparágba. Egy szeptember 29-i beszédében Eric Schmidt, a vállalat vezérigazgatója úgy fogalmazott: "a kocsiknak magukat kellene vezetniük. Ennek valóban lenne értelme. Csak valami hiba folytán fordulhatott elő, hogy az autókat előbb fedezték fel, mint a számítógépeket".