Szekeres Viktor
Újrakezdők - Szerelmes szingli szittert keres
Biztosra vehető, hogy minden fiatal fiú fejében megfordult az, hogy milyen lenne meghitt kapcsolatba kerülni egy 40-50 éves nővel. A válasz megszületett.
Nem túl gyakori az olyan nem világpremier amerikai film, melyet ottani premierje előtt láthatunk idehaza mozikban. Persze az Újrakezdők (az alcímet hagyjuk, hiszen legközelebb a kétsoros szinopszis is bekerül a címbe...) semmiképp sem kaphat mozis premiert odakint, hiszen a sztárnélkülisége és a története biztosan nem serkentené a nézőket jegyvásárlásra - amit pedig nem lehet jó marketinggel útnak indítani, annak a filmnek nincs szerencséje. Lásd a Vissza a jövőbe írójának, Bob Gale-nek a zseniális filmjét, első és utolsó rendezését, az Úttalan utat, mely bevallottan azért nem került bemutatásra Amerikában, mert nem tudtak olyan előzetest készíteni hozzá, ami eladta volna. Azonban ezúttal nem az okozta a gondot, hogy a film túl eklektikus, műfajnélküli, hanem inkább a tipikussága.
Az Újrakezdők első ránézésre csak egy sokadik romantikus komédia enyhe drámai felhangokkal, melynek magyar címe a történetét is elárulja. (Ellenben az angollal, mely csak arra utal, ha a "rebound" szó sportbéli jelentését kizárjuk, hogy két olyan emberről szól a film, akik egy véget ért kapcsolatot követően újra vágynak.) Ez a helyzet tehát a 40-en túli, kétgyerekes Sandy-vel, és a 25 éves Arammel - előbbi, mivel újra el kell kezdenie dolgozni, felfogadja utóbbit, hogy felügyelje két iskoláskorú gyerekét. A többit pedig már ismerjük. Vagy mégsem?
Az Újrakezdőkben talán ez, a "vagy mégsem?" a legérdekesebb, mert amint elkezd pörögni a szemünk előtt a történet, világossá válik számunkra, hogy mi a különbség a kis és közepes költségvetésű hollywoodi filmek között. Cikkünk tárgya előbbi kategóriába tartozhat, a színészek, fő- és mellékszereplők egyaránt, meglepően esetlenül mozognak, olykor csak darálják szövegeiket, miközben a rendező is iskolás megoldásokhoz nyúlva néha amatőr filmes húzásokkal él. Legalábbis a polírozott, sterilizált hollywoodi produkciókon nevelkedett szem elsőre ezt szűri le az Újrakezdők képsoraiból, pedig a film egyszerűen csak "más", nem akar beállni a fősodorba, megoldásaival megpróbál nézőközelivé válni.
Hogy tetszett az Újrakezdők?
Ez azonban, talán a rendező (és a minden filmjében teljesen felejthető Justin Bartha) miatt nem nagyon sikerül, cikibbnél cikibb jelentetek követik egymást, miközben egy deka meglepetés nem ér minket. Mondhatni elég lenne az utolsó 20 percre beülnie a nézőnek, hiszen ami addig zajlik, az mindössze klisédurrogtatás. Amikor pedig végre történik valami klisémentes a filmben, akkor azt, tragédia ide vagy oda, egy perc alatt elfelejtik, hogy az elmúlt évek egyik leghosszabb, leggiccsesebb és legdrágábbnak tűnő zenés montázsával vezessék fel a zárójelenetet. Azt a zárójelenetet, melytől kezdve akár még érdekessé is válhatna az Újrakezdők, azonban a nézőre csak a hosszú stáblista vár.
Az Újrakezdők - Szerelmes szingli szittert keres első látásra ügyetlen és érdektelen film. Sajnos másodikra is. Az ügyetlensége leginkább abban ütközik ki, hogy amikorra végre elkezdenénk törődni a két főszereplő sorsával, akkor hirtelen véget is ér történetük. Lehet, hogy ez volt a rendezői szándék, de mi inkább csúfos összecsapottságra gyanakszunk, kissé toldott-foldottnak is tűnik a befejezés. Igazi tévés minőségre van szó, mely itthon tévedésből került a mozik műsorára, eredetileg inkább a Hallmark filmjei között lenne a helye.
Nem túl gyakori az olyan nem világpremier amerikai film, melyet ottani premierje előtt láthatunk idehaza mozikban. Persze az Újrakezdők (az alcímet hagyjuk, hiszen legközelebb a kétsoros szinopszis is bekerül a címbe...) semmiképp sem kaphat mozis premiert odakint, hiszen a sztárnélkülisége és a története biztosan nem serkentené a nézőket jegyvásárlásra - amit pedig nem lehet jó marketinggel útnak indítani, annak a filmnek nincs szerencséje. Lásd a Vissza a jövőbe írójának, Bob Gale-nek a zseniális filmjét, első és utolsó rendezését, az Úttalan utat, mely bevallottan azért nem került bemutatásra Amerikában, mert nem tudtak olyan előzetest készíteni hozzá, ami eladta volna. Azonban ezúttal nem az okozta a gondot, hogy a film túl eklektikus, műfajnélküli, hanem inkább a tipikussága.
Az Újrakezdők első ránézésre csak egy sokadik romantikus komédia enyhe drámai felhangokkal, melynek magyar címe a történetét is elárulja. (Ellenben az angollal, mely csak arra utal, ha a "rebound" szó sportbéli jelentését kizárjuk, hogy két olyan emberről szól a film, akik egy véget ért kapcsolatot követően újra vágynak.) Ez a helyzet tehát a 40-en túli, kétgyerekes Sandy-vel, és a 25 éves Arammel - előbbi, mivel újra el kell kezdenie dolgozni, felfogadja utóbbit, hogy felügyelje két iskoláskorú gyerekét. A többit pedig már ismerjük. Vagy mégsem?
Az Újrakezdőkben talán ez, a "vagy mégsem?" a legérdekesebb, mert amint elkezd pörögni a szemünk előtt a történet, világossá válik számunkra, hogy mi a különbség a kis és közepes költségvetésű hollywoodi filmek között. Cikkünk tárgya előbbi kategóriába tartozhat, a színészek, fő- és mellékszereplők egyaránt, meglepően esetlenül mozognak, olykor csak darálják szövegeiket, miközben a rendező is iskolás megoldásokhoz nyúlva néha amatőr filmes húzásokkal él. Legalábbis a polírozott, sterilizált hollywoodi produkciókon nevelkedett szem elsőre ezt szűri le az Újrakezdők képsoraiból, pedig a film egyszerűen csak "más", nem akar beállni a fősodorba, megoldásaival megpróbál nézőközelivé válni.
Az Újrakezdők - Szerelmes szingli szittert keres első látásra ügyetlen és érdektelen film. Sajnos másodikra is. Az ügyetlensége leginkább abban ütközik ki, hogy amikorra végre elkezdenénk törődni a két főszereplő sorsával, akkor hirtelen véget is ér történetük. Lehet, hogy ez volt a rendezői szándék, de mi inkább csúfos összecsapottságra gyanakszunk, kissé toldott-foldottnak is tűnik a befejezés. Igazi tévés minőségre van szó, mely itthon tévedésből került a mozik műsorára, eredetileg inkább a Hallmark filmjei között lenne a helye.
|
Újrakezdők - Szerelmes szingli szittert keres (The Rebound)
színes, feliratos, amerikai romantikus vígjáték, 97 perc, 2009 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott rendező: Bart Freundlich forgatókönyvíró: Bart Freundlich zeneszerző: Clint Mansell operatőr: Jonathan Freeman producer: Bart Freundlich, Mark Gill, Tim Perell szereplők: Catherine Zeta-Jones (Sandy) Justin Bartha (Aram Finklestein) Saidah Arrika Ekulona (Lateefah) Tom Riis Farrell (Terrence) Art Garfunkel (Harry) Joanna Gleason (Roberta) |
