Berta Sándor
Totális megfigyelés egy osztrák cégnél
Teljes körűen ellenőrizte alkalmazottait a Tiger Lacke. A repertoárban egyaránt szerepelt a rejtett kamerák alkalmazása, az e-mailek elolvasása és az egészségügyi adatok gyűjtése.
Adatvédelmi botrány rázta meg Ausztriát. Nyugati szomszédunknál eddig nem voltak komolyabb adatvédelmi ügyek és a sógorok általában érdeklődve szemlélték a német eseteket. Most azonban ez a helyzet megváltozott. A Profil nevű osztrák lap ugyanis részletes cikkben számolt be a welsi Tiger Lacke által alkalmazott módszerekről.
Az ügy 2003 tavaszára nyúlik vissza. Egy hétvégén megjelentek a Siemens cég technikusai a társaság székhelyén. A hozott csomagokban miniatűr kamerák voltak, amiket gondosan elrejtettek. Olyan hálózatot építettek ki, amelynek segítségével minden munkatársat könnyen és titokban lehetett megfigyelni. De ez csak a kezdet volt. A következő lépcsőfokot bizonyos dolgozók e-mailjeinek rendszeres elolvasása jelentette. De ugyanígy célszemély lett az is, aki egyes beosztottaknak küldött elektronikus leveleket. Emellett ellenőrizték a munkahelyi internethasználatot, a be- és kilépéseket, valamint összegyűjtötték az egyes alkalmazottak egészségügyi állapotával, betegségével kapcsolatos adatokat. Szabályos toplista készült a legtöbbet betegeskedő emberekről. Mindez az adatvédelmi bizottság jóváhagyása és az érintettek beleegyezése nélkül történt.
Két csarnok, a terjesztési és az irodai részleg, valamint a szeméttároló (!) tetejére összesen 20 kamerát szereltek fel. A készülékeknek egyetlen céljuk volt: megfigyelni, hogy hogyan dolgoznak a munkások. A berendezések és a rendszer kiépítése összesen 26 000 euróba került. A dolgozók egészen a múlt hét végéig semmit sem tudtak a megfigyelésekről. A botrány azután robbant ki, hogy a Profil szembesítette a birtokába került dokumentumokkal a Tiger Lacke vezetőit. Csak ezután hívták össze az üzemi tanácsot, de ekkor is csak azt mondták, hogy rések vannak az adatvédelmi hálón.
"Az állandó videós megfigyelés sérti az emberek méltóságát. A munkaadónak egy ilyen akcióhoz előzetesen engedélyt kellett volna kérnie a testülettől. De ilyesmibe csak akkor egyeztünk volna bele, hogy ha bizonyítani tudta volna, hogy az ellenőrzést indokoló különleges helyzet van" - szögezte le Waltraud Kotschy, az Osztrák Adatvédelmi Bizottság ügyvezetője. Clemens Steiner, a Tiger Lacke ügyvezetője elismerte, hogy hibáztak, amikor a munkatársak beleegyezése és tudta nélkül telepítették és használták a kamerákat. Steiner azzal indokolta a lépést, hogy a kérdéses időszakban számos lopás történt, amelyek miatt rendőrségi nyomozás is indult.
A szakember ugyanakkor cáfolta, hogy a terjesztési részlegben folyó eseményeket rögzítették volna. Ilyesmi csak a vezetők tudta nélkül történhetett. Az anyagokat 2-3 hónapig rögzítették, utána leszerelték és eladták a készülékeket. Az ezt bizonyító számlát ugyanakkor Steiner nem tudta bemutatni. A jelenleg hatályos osztrák jogszabályok alapján a cég legfeljebb 18 890 eurós bírságra számíthat. Ez az összeg azonban a munkatársak esetleges kártérítési perei miatt később tovább nőhet.
Gerda Heilegger szakértő elmondta, hogy a törvényes és tisztességes megoldás az lett volna, hogy ha a cég tájékoztatja a dologról az üzemi tanácsot, amely támogatja az akciót. Ebben az esetben az üzemi tanács egyik tagja ellenőrizhette volna a felvételek készítését és tárolását, ezáltal elkerülhető lett volna a videókkal való visszaélés. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Az e-mailek olvasására ugyanis nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat. A bizonyos dolgozóknak küldött vagy az általuk írt elektronikus leveleket egyaránt megkapta Clemens Steiner és Kurt Berghofer. Steiner cáfolta, hogy egyes e-maileket nevek vagy fogalmak alapján célzottan átkutattak volna.
A legjobban az fáj az embereknek, hogy még a betegségeikkel kapcsolatos adatokat is gyűjtötték róluk. Klaus Wiesinger üzemi tanácsi tag szerint az információkat arra hivatkozva szedték össze, hogy javítani akarnak a munkahelyi körülményeken. Az üzemi tanács tagjai egyébként azt állították, hogy a cégvezetők rendszeresen kapnak egy toplistát, amelyen a legtöbbet betegállományban lévő személyek nevei találhatók.
Steiner ezt szintén cáfolta. Wiesinger viszont erre válaszul közölte, hogy tudomásuk van arról, hogy a listán szereplő emberekkel nagyon komolyan el szoktak beszélgetni.
Adatvédelmi botrány rázta meg Ausztriát. Nyugati szomszédunknál eddig nem voltak komolyabb adatvédelmi ügyek és a sógorok általában érdeklődve szemlélték a német eseteket. Most azonban ez a helyzet megváltozott. A Profil nevű osztrák lap ugyanis részletes cikkben számolt be a welsi Tiger Lacke által alkalmazott módszerekről.
Az ügy 2003 tavaszára nyúlik vissza. Egy hétvégén megjelentek a Siemens cég technikusai a társaság székhelyén. A hozott csomagokban miniatűr kamerák voltak, amiket gondosan elrejtettek. Olyan hálózatot építettek ki, amelynek segítségével minden munkatársat könnyen és titokban lehetett megfigyelni. De ez csak a kezdet volt. A következő lépcsőfokot bizonyos dolgozók e-mailjeinek rendszeres elolvasása jelentette. De ugyanígy célszemély lett az is, aki egyes beosztottaknak küldött elektronikus leveleket. Emellett ellenőrizték a munkahelyi internethasználatot, a be- és kilépéseket, valamint összegyűjtötték az egyes alkalmazottak egészségügyi állapotával, betegségével kapcsolatos adatokat. Szabályos toplista készült a legtöbbet betegeskedő emberekről. Mindez az adatvédelmi bizottság jóváhagyása és az érintettek beleegyezése nélkül történt.
Két csarnok, a terjesztési és az irodai részleg, valamint a szeméttároló (!) tetejére összesen 20 kamerát szereltek fel. A készülékeknek egyetlen céljuk volt: megfigyelni, hogy hogyan dolgoznak a munkások. A berendezések és a rendszer kiépítése összesen 26 000 euróba került. A dolgozók egészen a múlt hét végéig semmit sem tudtak a megfigyelésekről. A botrány azután robbant ki, hogy a Profil szembesítette a birtokába került dokumentumokkal a Tiger Lacke vezetőit. Csak ezután hívták össze az üzemi tanácsot, de ekkor is csak azt mondták, hogy rések vannak az adatvédelmi hálón.
"Az állandó videós megfigyelés sérti az emberek méltóságát. A munkaadónak egy ilyen akcióhoz előzetesen engedélyt kellett volna kérnie a testülettől. De ilyesmibe csak akkor egyeztünk volna bele, hogy ha bizonyítani tudta volna, hogy az ellenőrzést indokoló különleges helyzet van" - szögezte le Waltraud Kotschy, az Osztrák Adatvédelmi Bizottság ügyvezetője. Clemens Steiner, a Tiger Lacke ügyvezetője elismerte, hogy hibáztak, amikor a munkatársak beleegyezése és tudta nélkül telepítették és használták a kamerákat. Steiner azzal indokolta a lépést, hogy a kérdéses időszakban számos lopás történt, amelyek miatt rendőrségi nyomozás is indult.
A szakember ugyanakkor cáfolta, hogy a terjesztési részlegben folyó eseményeket rögzítették volna. Ilyesmi csak a vezetők tudta nélkül történhetett. Az anyagokat 2-3 hónapig rögzítették, utána leszerelték és eladták a készülékeket. Az ezt bizonyító számlát ugyanakkor Steiner nem tudta bemutatni. A jelenleg hatályos osztrák jogszabályok alapján a cég legfeljebb 18 890 eurós bírságra számíthat. Ez az összeg azonban a munkatársak esetleges kártérítési perei miatt később tovább nőhet.
Gerda Heilegger szakértő elmondta, hogy a törvényes és tisztességes megoldás az lett volna, hogy ha a cég tájékoztatja a dologról az üzemi tanácsot, amely támogatja az akciót. Ebben az esetben az üzemi tanács egyik tagja ellenőrizhette volna a felvételek készítését és tárolását, ezáltal elkerülhető lett volna a videókkal való visszaélés. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Az e-mailek olvasására ugyanis nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat. A bizonyos dolgozóknak küldött vagy az általuk írt elektronikus leveleket egyaránt megkapta Clemens Steiner és Kurt Berghofer. Steiner cáfolta, hogy egyes e-maileket nevek vagy fogalmak alapján célzottan átkutattak volna.
A legjobban az fáj az embereknek, hogy még a betegségeikkel kapcsolatos adatokat is gyűjtötték róluk. Klaus Wiesinger üzemi tanácsi tag szerint az információkat arra hivatkozva szedték össze, hogy javítani akarnak a munkahelyi körülményeken. Az üzemi tanács tagjai egyébként azt állították, hogy a cégvezetők rendszeresen kapnak egy toplistát, amelyen a legtöbbet betegállományban lévő személyek nevei találhatók.
Steiner ezt szintén cáfolta. Wiesinger viszont erre válaszul közölte, hogy tudomásuk van arról, hogy a listán szereplő emberekkel nagyon komolyan el szoktak beszélgetni.
Amit leírtam, az utolsó szóig igaz, ha kell, szkennelek orvosi szakvéleményt is, és megmutatom. Vissza tudsz vele élni az én káromra? Nem hiszem.