Gyurkity Péter
A RIAA szerint a CD rippelése is jogtalan
Egy, az Egyesült Államokban most zajló perben a kiadókat tömörítő szövetség képviselői kijelentették, hogy az audio-CD-kről bemásolt anyag tárolása sem megengedett, így felelősségre vonnák a felhasználókat.
A perben egy arizoniai felhasználón szeretnének elégtételt venni, mivel bizonyítékokat szereztek arra nézve, hogy az illető számos zenei tartalmat berippelt az audio-CD lemezekről, és ezeket megosztotta a Kazaa hálózatán. A beadvány homályos szövegezéséből azonban nem derül ki, hogy a szövetség a megosztás ténye, avagy a rippelés miatt tartja elfogadhatatlannak a lépést - könnyen lehet, hogy a saját használatra történő tárolást is kifogásolják.
A megosztott zenei anyagokra a Sony BMG által megbízott cég szakemberei figyeltek fel, akik a Kazaa hálózatán egyetlen felhasználó megosztott könyvtáraiban mintegy 4500 különböző fájlt találtak. Ebből több mint kétezer mp3 volt, amelyeket az illető elmondása szerint saját CD lemezeiről rippelt be. Ezeket ugyan valóban megosztotta másokkal a fájlcserélő hálózaton, ám a RIAA ügyvédei által beadott anyagban nem ezt kifogásolják, hanem általában véve a tartalmak rippelését és eltárolását. Ez természetesen újabb vitákra ad okot, mivel a magáncélú felhasználás elméletileg nem törvénybe ütköző.
A szövetség egészen pontosan nem engedélyezett másolatokat említ, amely kifejezés az mp3 fájlokra vonatkozik. Ez további gondokat okoz, mivel a "törvénytelen" és a "nem engedélyezett" elkülönülten értelmezhető, így nem világos, hogy a RIAA miért nem az előbbi kifejezést használta anyagában. Többen azt is kétségbe vonják, hogy ezzel a kijelentéssel egyáltalán válaszoltak volna a bíró kérdésére, amely éppen erre irányult, vagyis hogy a bizonyítékok szerint valóban törvénytelen példányokat fedeztek-e fel az illető háttértárolóján?
A helyzetet bonyolítja, hogy a RIAA weboldalán sem találunk utalást a rippelésre, vagyis arra a folyamatra, amelynek eredményeként mp3 fájlokba tömörítjük be a zenei CD-n található számokat. Az ügy közben tovább folytatódik és az elkövetkező hetekben a bíróság valószínűleg majd ezt igyekszik tisztázni.
A perben egy arizoniai felhasználón szeretnének elégtételt venni, mivel bizonyítékokat szereztek arra nézve, hogy az illető számos zenei tartalmat berippelt az audio-CD lemezekről, és ezeket megosztotta a Kazaa hálózatán. A beadvány homályos szövegezéséből azonban nem derül ki, hogy a szövetség a megosztás ténye, avagy a rippelés miatt tartja elfogadhatatlannak a lépést - könnyen lehet, hogy a saját használatra történő tárolást is kifogásolják.
A megosztott zenei anyagokra a Sony BMG által megbízott cég szakemberei figyeltek fel, akik a Kazaa hálózatán egyetlen felhasználó megosztott könyvtáraiban mintegy 4500 különböző fájlt találtak. Ebből több mint kétezer mp3 volt, amelyeket az illető elmondása szerint saját CD lemezeiről rippelt be. Ezeket ugyan valóban megosztotta másokkal a fájlcserélő hálózaton, ám a RIAA ügyvédei által beadott anyagban nem ezt kifogásolják, hanem általában véve a tartalmak rippelését és eltárolását. Ez természetesen újabb vitákra ad okot, mivel a magáncélú felhasználás elméletileg nem törvénybe ütköző.
A szövetség egészen pontosan nem engedélyezett másolatokat említ, amely kifejezés az mp3 fájlokra vonatkozik. Ez további gondokat okoz, mivel a "törvénytelen" és a "nem engedélyezett" elkülönülten értelmezhető, így nem világos, hogy a RIAA miért nem az előbbi kifejezést használta anyagában. Többen azt is kétségbe vonják, hogy ezzel a kijelentéssel egyáltalán válaszoltak volna a bíró kérdésére, amely éppen erre irányult, vagyis hogy a bizonyítékok szerint valóban törvénytelen példányokat fedeztek-e fel az illető háttértárolóján?
A helyzetet bonyolítja, hogy a RIAA weboldalán sem találunk utalást a rippelésre, vagyis arra a folyamatra, amelynek eredményeként mp3 fájlokba tömörítjük be a zenei CD-n található számokat. Az ügy közben tovább folytatódik és az elkövetkező hetekben a bíróság valószínűleg majd ezt igyekszik tisztázni.