Szekeres Viktor
Next - A holnap a múlté - Nagyköltségvetésű scifi egy klasszikustól
Minden évben szükség van egy nagykaliberű buktafilmre - idén a Next volt az, amire az amerikai közönség egyszerűen nem volt hajlandó jegyet váltani. Hatodik érzék?
A sci-fi igazi rajongói műfaj, főleg akkor, ha olyan alapanyagot használ fel, mint Philip K. Dick, aki mondhatni Asimov után az egyik legnevesebb angolszász írónak számít a témakörben. És éppen ezért nehéz mindig a kritikus feladata, ha sci-fi filmről van szó, hiszen egy-egy népszerű mű ledorongolása gyakran a rajongói lélek szétzúzásával is jár. De szerencsére a Next esetében szó sincs arról, hogy a kritikus előre mosakodna, mert a film remekül illeszkedik az eddigi középköltségvetésű Dick-mozik (A felejtés bére, Imposztor) sorába, vagyis olyan szinten amerikai ízlésre lebutított verziót kapunk, hogy csak hápogunk.
Az eredeti mű (Az aranyember - még véletlenül sem Jókaitól) rajongóit azonnal le is hűteném azzal, hogy a film és az eredeti novella között az alapszituáció egy apró szeletkéjén kívül semmi, de semmi hasonlóság sincsen. Ajánlom is mindenki szíves figyelmébe az eredeti elolvasást, ugyanis Dick remek meseszövő. Az apró szeletke pedig - ami megmutatkozik a filmben - az, hogy van egy Nicolas Cage-re hasonlító hősünk, aki megmagyarázhatatlan módon képes 2 perccel előre látni saját jövőjét.
A jövőbelátás megvalósítása érdekes feladatnak tűnt Lee Tamahori rendező számára, aki a klasszikus mechanikus megoldással élt: Frank Cadillac szemével láttatja a történéseket, aki ha úgy gondolja, bármikor visszatekerheti az életét két perccel, hogy egy bizonyos döntési pontnál másik irányba mozdítsa el cselekedetével az életét. A történet szerint a Cage alakította illuzionista/bűvész különleges képességeit megsejti az FBI és egy nagy hatóerejű bomba előkerítésében kérnék a segítségét. Hősünk azonban hajthatatlanul vaskalapos, és nem szívesen menne bele a buliba, főleg, hogy egy olyan látomás kísérti (benne egy kvázi femme fatale figurával), melynek mindenféleképp utána akar járni.
Egy futurisztikus film esetében hangsúlyos szerepet kapnak a különleges effektusok. A Nextben bár vannak pofás, apró effektek, elég megdöbbentő módon a nagyvolumenű akciók terén csúfos kudarcot vall, hiszen olykor hollywoodi filmhez képest meglehetősen gagyi CGI-k szerepelnek benne. Persze lehetnének hiperszuper effektek, ha a hús-vér szereplők nem hoznának bizonyos színvonalat, de csak azért hisszük el, hogy igazi színészek és nem droidok játszottak a filmben, mert a stáblistára azt írják. (Egyszerűen döbbenetes, hogy a rosszfiúk mellékszála mennyire összecsapott, tipikus és fantáziátlan...)
Szó se róla, az egész jövőbeni szcenárió s a hős képessége nem egy jópofa, de egy idő után kiismerhető jelenetre ad alkalmat, de az időutazásos móka sajnos nem elég arra, hogy a film kiemelkedjen a B-mocsárból és bosszankodásmentes szórakozást nyújtson, mint például tavaly a Deja vu, ha már a műfajnál tartunk. Sajnos az egész Next-mozi úgy van felépítve, mintha a scifi-maszlagot csak körítésnek akarták volna felhasználni egy sima akciómozihoz.
A film, nem is csoda, marketinghadjárat ide vagy oda, csúnyán megbukott Amerikában, köszönhetően annak, hogy Lee Tamahori rendező egyszerűen elfelejtette a mesterségét. Döbbenet látni az új-zélandi származású direktor filmográfiáját, ahogy mondhatni folyamatosan csökken filmjeinek színvonala (xXx2, valaki?), pedig első próbálkozása, a még külföldi színekben induló Egykoron harcosok voltak igazi mestermunka volt. (Reméljük, hogy Antal Nirmód amerikai pályája nem kerül ilyen lejtmenetbe..., izé, vagyis miről beszélek? Lejtő legyen a talpán, amelynek az alján egy Nic Cage-es scifi van Julianne Moore-ral.)
Buta film, oké, de ettől még egy mozi igenis lehet szórakoztó, azonban a Next nem az. Illeve javítok, a kiválasztott keveseknek az lehet, de ezúttal a több talán valóban több lett volna - és hiba volt lebutítani az alapanyagot egy agyatlan scifi móka szintjére. Ennyire nem kéne lebecsülni a nézőt... Követeljük vissza a Szárnyas fejvadász és az Emlékmás-szintű Dick-adaptációkat!
Egyébként lehet, hogy mégis van igazság a mozifilmek minőségi ciklikusságáról szóló (nemlétező) elméletben? Hiszen az utóbbi hetek igencsak elkényeztettek minket jó és jobb alkotásokkal, viszont szeptember közepével és a Nexttel beköszöntött egy új korszak, ráadásul e héten mutatták be a Csúcsformában 3-at is. Retteghetünk - vagy spórolhatunk a pénzünkkel.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
A sci-fi igazi rajongói műfaj, főleg akkor, ha olyan alapanyagot használ fel, mint Philip K. Dick, aki mondhatni Asimov után az egyik legnevesebb angolszász írónak számít a témakörben. És éppen ezért nehéz mindig a kritikus feladata, ha sci-fi filmről van szó, hiszen egy-egy népszerű mű ledorongolása gyakran a rajongói lélek szétzúzásával is jár. De szerencsére a Next esetében szó sincs arról, hogy a kritikus előre mosakodna, mert a film remekül illeszkedik az eddigi középköltségvetésű Dick-mozik (A felejtés bére, Imposztor) sorába, vagyis olyan szinten amerikai ízlésre lebutított verziót kapunk, hogy csak hápogunk.
Az eredeti mű (Az aranyember - még véletlenül sem Jókaitól) rajongóit azonnal le is hűteném azzal, hogy a film és az eredeti novella között az alapszituáció egy apró szeletkéjén kívül semmi, de semmi hasonlóság sincsen. Ajánlom is mindenki szíves figyelmébe az eredeti elolvasást, ugyanis Dick remek meseszövő. Az apró szeletke pedig - ami megmutatkozik a filmben - az, hogy van egy Nicolas Cage-re hasonlító hősünk, aki megmagyarázhatatlan módon képes 2 perccel előre látni saját jövőjét.
A jövőbelátás megvalósítása érdekes feladatnak tűnt Lee Tamahori rendező számára, aki a klasszikus mechanikus megoldással élt: Frank Cadillac szemével láttatja a történéseket, aki ha úgy gondolja, bármikor visszatekerheti az életét két perccel, hogy egy bizonyos döntési pontnál másik irányba mozdítsa el cselekedetével az életét. A történet szerint a Cage alakította illuzionista/bűvész különleges képességeit megsejti az FBI és egy nagy hatóerejű bomba előkerítésében kérnék a segítségét. Hősünk azonban hajthatatlanul vaskalapos, és nem szívesen menne bele a buliba, főleg, hogy egy olyan látomás kísérti (benne egy kvázi femme fatale figurával), melynek mindenféleképp utána akar járni.
Egy futurisztikus film esetében hangsúlyos szerepet kapnak a különleges effektusok. A Nextben bár vannak pofás, apró effektek, elég megdöbbentő módon a nagyvolumenű akciók terén csúfos kudarcot vall, hiszen olykor hollywoodi filmhez képest meglehetősen gagyi CGI-k szerepelnek benne. Persze lehetnének hiperszuper effektek, ha a hús-vér szereplők nem hoznának bizonyos színvonalat, de csak azért hisszük el, hogy igazi színészek és nem droidok játszottak a filmben, mert a stáblistára azt írják. (Egyszerűen döbbenetes, hogy a rosszfiúk mellékszála mennyire összecsapott, tipikus és fantáziátlan...)
Szó se róla, az egész jövőbeni szcenárió s a hős képessége nem egy jópofa, de egy idő után kiismerhető jelenetre ad alkalmat, de az időutazásos móka sajnos nem elég arra, hogy a film kiemelkedjen a B-mocsárból és bosszankodásmentes szórakozást nyújtson, mint például tavaly a Deja vu, ha már a műfajnál tartunk. Sajnos az egész Next-mozi úgy van felépítve, mintha a scifi-maszlagot csak körítésnek akarták volna felhasználni egy sima akciómozihoz.
A film, nem is csoda, marketinghadjárat ide vagy oda, csúnyán megbukott Amerikában, köszönhetően annak, hogy Lee Tamahori rendező egyszerűen elfelejtette a mesterségét. Döbbenet látni az új-zélandi származású direktor filmográfiáját, ahogy mondhatni folyamatosan csökken filmjeinek színvonala (xXx2, valaki?), pedig első próbálkozása, a még külföldi színekben induló Egykoron harcosok voltak igazi mestermunka volt. (Reméljük, hogy Antal Nirmód amerikai pályája nem kerül ilyen lejtmenetbe..., izé, vagyis miről beszélek? Lejtő legyen a talpán, amelynek az alján egy Nic Cage-es scifi van Julianne Moore-ral.)
Buta film, oké, de ettől még egy mozi igenis lehet szórakoztó, azonban a Next nem az. Illeve javítok, a kiválasztott keveseknek az lehet, de ezúttal a több talán valóban több lett volna - és hiba volt lebutítani az alapanyagot egy agyatlan scifi móka szintjére. Ennyire nem kéne lebecsülni a nézőt... Követeljük vissza a Szárnyas fejvadász és az Emlékmás-szintű Dick-adaptációkat!
Egyébként lehet, hogy mégis van igazság a mozifilmek minőségi ciklikusságáról szóló (nemlétező) elméletben? Hiszen az utóbbi hetek igencsak elkényeztettek minket jó és jobb alkotásokkal, viszont szeptember közepével és a Nexttel beköszöntött egy új korszak, ráadásul e héten mutatták be a Csúcsformában 3-at is. Retteghetünk - vagy spórolhatunk a pénzünkkel.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Next - A holnap a múlté (Next) feliratos amerikai sci-fi, 96 perc, 2007 Rendező: Lee Tamahori Forgatókönyvíró: Gary Goldman, Jonathan Hensleigh, Paul Bernbaum Zeneszerző: Mark Isham Operatőr: David Tattersall Producer: Nicolas Cage, Todd Garner, Norman Golightly, Graham King, Arne Schmidt Nicolas Cage (Chris Johnson) Julianne Moore (Callie Ferris) Jessica Biel (Liz) Thomas Kretschmann (Mr. Smith) Tory Kittles (Cavanaugh) Peter Falk (Irv) |
