Berta Sándor
Ultrahangos endoszkóp agyműtétekhez
Az egyesült államokbeli Duke Egyetem kutatói olyan eljárást fejlesztettek ki, amelynek a segítségével a sebészek valós időben 3D-s képet kaphatnak az agyról - akár operáció közben is.
A technológia - amely jóval olcsóbb az eddig alkalmazott 2D-s megoldásoknál - az ultrahang használatán alapul és a tudósok eddig számos sikeres állatkísérletet végeztek vele. A sebészek jelenleg az agyműtéteknél általában a számítógépes tomográfot (CT) használják. A koponya felnyitása után viszont a szövetek és a bőr eltolódnak, ezáltal az addig készített felvételek többsége gyakorlatilag használhatatlanná válik. Ezzel szemben az új endoszkóp a műtét teljes időtartama alatt valós időben tud felvételeket készíteni, ráadásul a 3D-s felvételek minősége jobb a 2D-s fotókénál.
K. Kirk Shung, a Dél-kaliforniai Egyetem mérnöke szerint a projekt különösen érdekes, mert a CT nem képes élőben felvételek készítésére, ráadásul az alkalmazása jóval többe is kerül. A 2D-s ultrahangos diagnosztikákat jelenleg biopsziánál alkalmazzák, hogy a sebészek megtalálhassák a tumorokat, daganatokat vagy hogy ezzel segítsék a mélyen fekvő részek feltárását.
A technológia kifejlesztője, Dr. Stephen Smith professzor, a Duke University Ultrasound Transducer Group vezetője kijelentette, hogy nehéz a 2D-s képeket a valósághű 3D-s fotókkal összehasonlítani. Közlése szerint a 2D-s endoszkópok relatíve nagy méretűek is, használatuk esetén egy műtét során akár 1-2 centis vágást is kellett ejteni a koponyán. Az új szondánál viszont ez a méret kevesebb, mint egy centiméter. Így egyszerűbben megvalósulhat a mintavétel vagy az agyi folyadék leszívása, ezáltal az agyra nehezedő túlnyomás csökkentése.
A kutatók eddig már többször tesztelték sikeresen a technológiát, többek között kutyákon. Az agyi folyadék leszívásához és a gyógyszerek bejuttatásához elegendő volt egy vékony tű. Egy másik terület lehet a tumorok és a daganatok felismerése, mivel az eddigi vizsgálatok kimutatták, hogy az ultrahang képes a különböző nagyságú és típusú tumorok és daganatok megkülönböztetésére.
A 3D-s endoszkóp egyébként egy szívsebészeti eszközből jött létre, amit szintén Smith és kollégái fejlesztettek ki. "Az összes közül a legnagyobb kihívás az eszközök miniatürizálása" - nyilatkozta a professzor, aki már az 1980-as években megalkotott egy, a testen kívül a szív megjelenítésére használható 3D ultrahangos szkennert. A kutató jelenleg a készülék további tökéletesítésén dolgozik. A tervei szerint a jövőben már elegendő lenne az eszköz behelyezése egy vékony csőbe és így a koponyába már nem kellene lyukat fúrni, hanem egy éren keresztül bevezethető lenne.
A technológia - amely jóval olcsóbb az eddig alkalmazott 2D-s megoldásoknál - az ultrahang használatán alapul és a tudósok eddig számos sikeres állatkísérletet végeztek vele. A sebészek jelenleg az agyműtéteknél általában a számítógépes tomográfot (CT) használják. A koponya felnyitása után viszont a szövetek és a bőr eltolódnak, ezáltal az addig készített felvételek többsége gyakorlatilag használhatatlanná válik. Ezzel szemben az új endoszkóp a műtét teljes időtartama alatt valós időben tud felvételeket készíteni, ráadásul a 3D-s felvételek minősége jobb a 2D-s fotókénál. K. Kirk Shung, a Dél-kaliforniai Egyetem mérnöke szerint a projekt különösen érdekes, mert a CT nem képes élőben felvételek készítésére, ráadásul az alkalmazása jóval többe is kerül. A 2D-s ultrahangos diagnosztikákat jelenleg biopsziánál alkalmazzák, hogy a sebészek megtalálhassák a tumorokat, daganatokat vagy hogy ezzel segítsék a mélyen fekvő részek feltárását.
A technológia kifejlesztője, Dr. Stephen Smith professzor, a Duke University Ultrasound Transducer Group vezetője kijelentette, hogy nehéz a 2D-s képeket a valósághű 3D-s fotókkal összehasonlítani. Közlése szerint a 2D-s endoszkópok relatíve nagy méretűek is, használatuk esetén egy műtét során akár 1-2 centis vágást is kellett ejteni a koponyán. Az új szondánál viszont ez a méret kevesebb, mint egy centiméter. Így egyszerűbben megvalósulhat a mintavétel vagy az agyi folyadék leszívása, ezáltal az agyra nehezedő túlnyomás csökkentése.
A kutatók eddig már többször tesztelték sikeresen a technológiát, többek között kutyákon. Az agyi folyadék leszívásához és a gyógyszerek bejuttatásához elegendő volt egy vékony tű. Egy másik terület lehet a tumorok és a daganatok felismerése, mivel az eddigi vizsgálatok kimutatták, hogy az ultrahang képes a különböző nagyságú és típusú tumorok és daganatok megkülönböztetésére.
A 3D-s endoszkóp egyébként egy szívsebészeti eszközből jött létre, amit szintén Smith és kollégái fejlesztettek ki. "Az összes közül a legnagyobb kihívás az eszközök miniatürizálása" - nyilatkozta a professzor, aki már az 1980-as években megalkotott egy, a testen kívül a szív megjelenítésére használható 3D ultrahangos szkennert. A kutató jelenleg a készülék további tökéletesítésén dolgozik. A tervei szerint a jövőben már elegendő lenne az eszköz behelyezése egy vékony csőbe és így a koponyába már nem kellene lyukat fúrni, hanem egy éren keresztül bevezethető lenne.
