Szekeres Viktor
Transformers - Irány a mozi, különben lelőjük a kutyádat!
Optimusz Fővezér Megatron ellen, csííí, zutty, boing, ppaw, kling! A háttérben könnyű tinikomédia, a Föld végveszélyben. Itt a nyár legnagyobb durranása.
Ezt is megértük, a látványmozik rajongói egy emberként rajzottak ki a filmszínházakba (az élelmesebbje már a premier előtti előadásokon letudta a filmet). Bár csak a jövő a megmondhatója annak, hogy Michael Bay kiköszörüli-e A sziget hatalmas anyagi csődjét új filmjével, biztosan kijelenthető, hogy 2007. nyara nem csak silány és csalódást okozó nagyköltségvetésű filmekből fog állni (tudja mindenki, hogy mely filmeket érte mostanság rengeteg nézői kritika), hanem a várakozásokat végre beváltó alkotásokból is. Mert a Transformers azt hozza, amit ígér. Alig több, mint két órányi zúzást - tinis csokimázba csomagolva.
Történet: van. Ez az első meglepetés. Persze nem agyalós és csavaros, de azért próbálkoztak a készítők. Katarban amerikai katonák egy furcsa helikoptert vesznek észre, mely kiírtja majd az egész századot. Egy amerikai városban egy kevéssé népszerű tinisrác próbál hajtani a jó csajra, miközben dédnagyapját isteníti az iskolában, míg a kormány a Katarban elcsípett jeleket elemzné ki pár számítógépes mágus közreműködésével.
A forgatókönyvvel a Die Hard 4.0-éval szemben különösebb baj nincs, hisz bár igen egyszerű, de korrekt módon megteremti a karaktereket annak ellenére is, hogy mindnyájan tudjuk, hogy nem csavaros sztorit kell várni a filmtől. A kezdő három szálat ide-odacsapongva sikeresen össze is hozzák az írók, akik csak azért kapnak fekete pontot, hogy a nagy igyekezetben, az összecsapások közepette egy-két karakterről sikeresen elfeledkeznek. Sorsukról nem tudunk semmit, a történetük mesélése hirtelen abbamarad.
Mivel a célközönség nyilvánvalóan a tinikorosztály (a nosztagia hevétől hajtott harmincasok ellenére is), ők lesznek azok, akik csuklóból le fogják kafázni a benga robotokat. Ezért még a tinirománcot és az egy-két jelenet erejéig tömény giccset és kliséket is elnézzük, a rövid időre pedig bohózattá váló sztorin röhögünk egyet, hogy csak utólag morfondírozzunk, hogy szükség volt-e ennyi komolytalankodásra.
Napjaink tinisztárja, a tavasszal a zsenge Disturbia-t egyedül sikerre vivő, jövőre pedig az ifjú Indiana Jones szerepében (is) tetszelgő Shia LeBeouf hozza a kirekesztett tinit, s bár barátnője (Megan Fox) szép, de kevéssé tehetséges (mondjuk ki, antiszínész). Igazából persze egyikükre sem figyelünk, amikor tátott szájjal bámuljuk Michael Bay szokásos manírjait, védjegyeit. Amikor kell alulról fényképez, hősi pozítúrákat vetet fel a főszereplőkkel, fújnak a ventilátorok. Amikor pedig úgy tartja úri kedve Bad Boys-módra sínen körbeforgatja forgatja a kamerát vagy pedig jól megszűrőzi a képet, esetleg lassítja. Igazi megalomán, és a szó legjobb értelmében cool amit művel Bay a rá jellemző védjeggyekkel, nem hiába napjaink egyik legjobb akciórendezője. Kissé kiszámítható ugyan, tinifronton kevéssé erős, de ezt szeretjük benne, na.
Iszonyat nagy pozitívuma a filmnek, hogy bár az egész koncepció egy gigantikus nagy termékelhelyezés (product placement) a gyerekjátékok tekintetében, reklámok tömege tűnik még fel, de mindez szinte észrevétlenül, közel sem tolakodó módon. Igazán példát vehetnének a hazai filmkészítők erről az elvről, mert akkor nem fogja a nézőt a hányinger kerülgetni egy S.O.S. szerelem! nézése közben. Szóval ezért is egy böszme nagy piros pont a filmnek.
A Transformers azt adja, ami ígér - egy filmet, amiben nagy robotok verekednek. Ennyi. Akinek az IQ-szintje ezt elbírja, az jól ellesz. Nagyjából teljes film, nem tartalmaz annyi tölteléket, mint mondjuk a 300, remek szórakozás és tényleg rém egyszerű film. Persze a totális élvezethez el kell tekinteni a számítógép-mágusok által vezérelt robotharcok egy részében teljesen jellegtelen Michael Bay-től (aki, mint fent volt róla szó a többi akciórésznél kompenzál), aki a szokásos überamerikai, überpatrióta hozzáállását veszi elő. A Transformers igazi nyári popcornmozi, a (leg)jobbik fajtából.
Mivel a premier még friss, a nagy kérdés már csak az, hogy sikeres lesz-e. Ha igen, akkor semmi sem menthet meg minket egy folytatástól, amire - bármennyire is korrekt munkát végzett Bay - reméljük mást szerződtetnek, hogy újabb nézőpontot kaphassunk. Ráadásul a hírek szerint már ugrásra készen állnak az újabb gigantikus látványmozik tervei, a Matchbox és a LEGO filmek, s csakis az általunk lecsengetett dollármennyiségtől függ az eljövetelük.
Kapcsolódó letöltések: Filmelőzetes #1
Filmelőzetes #2
Filmelőzetes #3
Ezt is megértük, a látványmozik rajongói egy emberként rajzottak ki a filmszínházakba (az élelmesebbje már a premier előtti előadásokon letudta a filmet). Bár csak a jövő a megmondhatója annak, hogy Michael Bay kiköszörüli-e A sziget hatalmas anyagi csődjét új filmjével, biztosan kijelenthető, hogy 2007. nyara nem csak silány és csalódást okozó nagyköltségvetésű filmekből fog állni (tudja mindenki, hogy mely filmeket érte mostanság rengeteg nézői kritika), hanem a várakozásokat végre beváltó alkotásokból is. Mert a Transformers azt hozza, amit ígér. Alig több, mint két órányi zúzást - tinis csokimázba csomagolva.
Történet: van. Ez az első meglepetés. Persze nem agyalós és csavaros, de azért próbálkoztak a készítők. Katarban amerikai katonák egy furcsa helikoptert vesznek észre, mely kiírtja majd az egész századot. Egy amerikai városban egy kevéssé népszerű tinisrác próbál hajtani a jó csajra, miközben dédnagyapját isteníti az iskolában, míg a kormány a Katarban elcsípett jeleket elemzné ki pár számítógépes mágus közreműködésével.
A forgatókönyvvel a Die Hard 4.0-éval szemben különösebb baj nincs, hisz bár igen egyszerű, de korrekt módon megteremti a karaktereket annak ellenére is, hogy mindnyájan tudjuk, hogy nem csavaros sztorit kell várni a filmtől. A kezdő három szálat ide-odacsapongva sikeresen össze is hozzák az írók, akik csak azért kapnak fekete pontot, hogy a nagy igyekezetben, az összecsapások közepette egy-két karakterről sikeresen elfeledkeznek. Sorsukról nem tudunk semmit, a történetük mesélése hirtelen abbamarad.
Mivel a célközönség nyilvánvalóan a tinikorosztály (a nosztagia hevétől hajtott harmincasok ellenére is), ők lesznek azok, akik csuklóból le fogják kafázni a benga robotokat. Ezért még a tinirománcot és az egy-két jelenet erejéig tömény giccset és kliséket is elnézzük, a rövid időre pedig bohózattá váló sztorin röhögünk egyet, hogy csak utólag morfondírozzunk, hogy szükség volt-e ennyi komolytalankodásra.
Napjaink tinisztárja, a tavasszal a zsenge Disturbia-t egyedül sikerre vivő, jövőre pedig az ifjú Indiana Jones szerepében (is) tetszelgő Shia LeBeouf hozza a kirekesztett tinit, s bár barátnője (Megan Fox) szép, de kevéssé tehetséges (mondjuk ki, antiszínész). Igazából persze egyikükre sem figyelünk, amikor tátott szájjal bámuljuk Michael Bay szokásos manírjait, védjegyeit. Amikor kell alulról fényképez, hősi pozítúrákat vetet fel a főszereplőkkel, fújnak a ventilátorok. Amikor pedig úgy tartja úri kedve Bad Boys-módra sínen körbeforgatja forgatja a kamerát vagy pedig jól megszűrőzi a képet, esetleg lassítja. Igazi megalomán, és a szó legjobb értelmében cool amit művel Bay a rá jellemző védjeggyekkel, nem hiába napjaink egyik legjobb akciórendezője. Kissé kiszámítható ugyan, tinifronton kevéssé erős, de ezt szeretjük benne, na.
Iszonyat nagy pozitívuma a filmnek, hogy bár az egész koncepció egy gigantikus nagy termékelhelyezés (product placement) a gyerekjátékok tekintetében, reklámok tömege tűnik még fel, de mindez szinte észrevétlenül, közel sem tolakodó módon. Igazán példát vehetnének a hazai filmkészítők erről az elvről, mert akkor nem fogja a nézőt a hányinger kerülgetni egy S.O.S. szerelem! nézése közben. Szóval ezért is egy böszme nagy piros pont a filmnek.
A Transformers azt adja, ami ígér - egy filmet, amiben nagy robotok verekednek. Ennyi. Akinek az IQ-szintje ezt elbírja, az jól ellesz. Nagyjából teljes film, nem tartalmaz annyi tölteléket, mint mondjuk a 300, remek szórakozás és tényleg rém egyszerű film. Persze a totális élvezethez el kell tekinteni a számítógép-mágusok által vezérelt robotharcok egy részében teljesen jellegtelen Michael Bay-től (aki, mint fent volt róla szó a többi akciórésznél kompenzál), aki a szokásos überamerikai, überpatrióta hozzáállását veszi elő. A Transformers igazi nyári popcornmozi, a (leg)jobbik fajtából.
Mivel a premier még friss, a nagy kérdés már csak az, hogy sikeres lesz-e. Ha igen, akkor semmi sem menthet meg minket egy folytatástól, amire - bármennyire is korrekt munkát végzett Bay - reméljük mást szerződtetnek, hogy újabb nézőpontot kaphassunk. Ráadásul a hírek szerint már ugrásra készen állnak az újabb gigantikus látványmozik tervei, a Matchbox és a LEGO filmek, s csakis az általunk lecsengetett dollármennyiségtől függ az eljövetelük.
Kapcsolódó letöltések: