Szekeres Viktor
Halálos hajsza - Kenterbe veri a divat akciófilmeket
Az év meglepetése. Mármint, hogy mégis bemutatják itthon a Crank - Felpörögve mellett a tavalyi év egyik leghúzósabb filmjét, a Running Scared-et.
Nem, nem kell megijedni, a Föld tovább forog, a Halálos hajsza legyen bármilyen ütős film is, akkorát bukott, mint ide Lacháza. Nagyon finoman fogalmazva nem hogy a kutyát, de még az ebeknél alacsonyabb rendű élőlényeket sem érdekelte - pedig nagy vásznon üt csak igazán a film egyedi látványvilága. Az Amerikában összekalapozott alig 6 millió dollár okán különösebb felhajtás nélkül mutatták be világszerte (ld. 2,4 millió dollár bevétel) és ahogy várható volt idehaza is beragadt a film a startnál, hiszen még a múlt heti top 10-es listára sem sikerült felfurakodnia.
Visszatérve a kezdőgondolathoz, a Föld forog tovább, senkit sem lephet meg, hogy egy Crank és egy Running Scared összesen hoz annyi bevételt a készítőiknek, mint mondjuk egy Mission: Impossible 3 egy-két nap alatt, pedig... Pedig a Halálos hajsza esetében is lenne mire felvágnia az író-rendezőnek, hiszen olyan filmet sikerült összehoznia, mely a Crank - Felpörögvéhez hasonlatosan alig pár óra történetét viszi vászonra és az elejétől a végéig egy nagy hullámvasúthoz hasonlít a sztori.
A sztori egyszerűbb talán nem is lehetne, hiszen Joey (Paul Walker) azt a feladatot kapja, hogy szabaduljon meg egy, a főnökeire terhelő bizonyítékot jelentő fegyvertől. Ez, sajnos nem sikerült neki, a stukker eltűnik, szerencsétlen Joey meg utánaered és ezzel elindulnak feltartóztathatatlanul az események, melyek ártatlant, bűnöst, mindenkit magukkal rántanak.
Az eposzokat is megszégyenítően kezd "in medias res" a Halálos hajsza, hogy egy remekül megkoreografált jelenettel felépítse a flashbackes szerkezetű filmet, ami némi lelassulás és a főkonfliktus megkoreografálása után azonnal ötösbe kapcsol, hogy szinte végig pörögjön. Oké, mégsem a Crankhez hasonló valós idejű filmről van szó, de olykor a töménységet ellensúlyozandó jól jön egy-egy szusszanás az idővel egyre bonyolódó és terebélyesedő éjszakai rohanásban - bár, amikor alábbhagy a tempó, akkor azt vészesen teszi.
A film minden szempontból kirí a tipikus hollywoodi akciók közül. A nyelvezete meglehetősen erőszakos, a szereplők mondhatni a kötőszavak helyett is fakkolnak, de az egész valahogy sokkal hitelesebb, mint mondjuk az Alpha Dogban. A képi világ pedig inkább az MTV-re (nem a magyar királyira) kívánkozik, hiszen a legtrendibb underground (minő oximoron) vonulatot képviseli, igazi klippes, reklámfilmes tudással felvértezett munka, amivel a kor ifjúságát remekül le lehet venni a lábáról (jelentem, engem sikerült).
A Halálos hajszában persze a verbális erőszak még mindig sehol nincs a vizuális erőszakhoz képest, hiszen amellett, hogy a folyamatos kereszttűzben csak úgy hullanak az emberek és az emberi végtagok, az egész vérben való tobzódás, tunkolás remekül megrendezettnek tűnik és még az öncélúság bűnébe sem esik bele a rendező. Igazi filmes brutalitás ötletbörzét lehetne rendezni a Halálos hajsza által alkalmazott megoldásokból.
Hosszú folyamat lesz, míg a Halálos hajszához és a Crankhez hasonló kisköltségvetésű és kevésbé stúdióhoz dörgölődző produkciókat elismeri a közönség, de valahol el kell kezdeni és talán egyszer eljön az az idő is, mikor nem fogja ezeket bevétel szempontjából elpáholni egy véletlenszerűen kiválasztott sztárocska főszereplésével készült PG-13 kommersz akció. Abban a korban, ahol még a Drágán add az életed 4. részét is leminősítik R-ről a csak óvódások számára nem elérhető PG-13-as korhatárra, minden durvulós akciófilm kincs. Főleg, ha a Halálos hajszához hasonlóan a minőséggel sincsenek problémák. Csak a legvégét, csak azt lehetne feledni... Persze ettől még jó film cikkünk tárgya - nem kiváló, de jó.
Nem, nem kell megijedni, a Föld tovább forog, a Halálos hajsza legyen bármilyen ütős film is, akkorát bukott, mint ide Lacháza. Nagyon finoman fogalmazva nem hogy a kutyát, de még az ebeknél alacsonyabb rendű élőlényeket sem érdekelte - pedig nagy vásznon üt csak igazán a film egyedi látványvilága. Az Amerikában összekalapozott alig 6 millió dollár okán különösebb felhajtás nélkül mutatták be világszerte (ld. 2,4 millió dollár bevétel) és ahogy várható volt idehaza is beragadt a film a startnál, hiszen még a múlt heti top 10-es listára sem sikerült felfurakodnia.
Visszatérve a kezdőgondolathoz, a Föld forog tovább, senkit sem lephet meg, hogy egy Crank és egy Running Scared összesen hoz annyi bevételt a készítőiknek, mint mondjuk egy Mission: Impossible 3 egy-két nap alatt, pedig... Pedig a Halálos hajsza esetében is lenne mire felvágnia az író-rendezőnek, hiszen olyan filmet sikerült összehoznia, mely a Crank - Felpörögvéhez hasonlatosan alig pár óra történetét viszi vászonra és az elejétől a végéig egy nagy hullámvasúthoz hasonlít a sztori.
A sztori egyszerűbb talán nem is lehetne, hiszen Joey (Paul Walker) azt a feladatot kapja, hogy szabaduljon meg egy, a főnökeire terhelő bizonyítékot jelentő fegyvertől. Ez, sajnos nem sikerült neki, a stukker eltűnik, szerencsétlen Joey meg utánaered és ezzel elindulnak feltartóztathatatlanul az események, melyek ártatlant, bűnöst, mindenkit magukkal rántanak.
Az eposzokat is megszégyenítően kezd "in medias res" a Halálos hajsza, hogy egy remekül megkoreografált jelenettel felépítse a flashbackes szerkezetű filmet, ami némi lelassulás és a főkonfliktus megkoreografálása után azonnal ötösbe kapcsol, hogy szinte végig pörögjön. Oké, mégsem a Crankhez hasonló valós idejű filmről van szó, de olykor a töménységet ellensúlyozandó jól jön egy-egy szusszanás az idővel egyre bonyolódó és terebélyesedő éjszakai rohanásban - bár, amikor alábbhagy a tempó, akkor azt vészesen teszi.
A film minden szempontból kirí a tipikus hollywoodi akciók közül. A nyelvezete meglehetősen erőszakos, a szereplők mondhatni a kötőszavak helyett is fakkolnak, de az egész valahogy sokkal hitelesebb, mint mondjuk az Alpha Dogban. A képi világ pedig inkább az MTV-re (nem a magyar királyira) kívánkozik, hiszen a legtrendibb underground (minő oximoron) vonulatot képviseli, igazi klippes, reklámfilmes tudással felvértezett munka, amivel a kor ifjúságát remekül le lehet venni a lábáról (jelentem, engem sikerült).
A Halálos hajszában persze a verbális erőszak még mindig sehol nincs a vizuális erőszakhoz képest, hiszen amellett, hogy a folyamatos kereszttűzben csak úgy hullanak az emberek és az emberi végtagok, az egész vérben való tobzódás, tunkolás remekül megrendezettnek tűnik és még az öncélúság bűnébe sem esik bele a rendező. Igazi filmes brutalitás ötletbörzét lehetne rendezni a Halálos hajsza által alkalmazott megoldásokból.
Hosszú folyamat lesz, míg a Halálos hajszához és a Crankhez hasonló kisköltségvetésű és kevésbé stúdióhoz dörgölődző produkciókat elismeri a közönség, de valahol el kell kezdeni és talán egyszer eljön az az idő is, mikor nem fogja ezeket bevétel szempontjából elpáholni egy véletlenszerűen kiválasztott sztárocska főszereplésével készült PG-13 kommersz akció. Abban a korban, ahol még a Drágán add az életed 4. részét is leminősítik R-ről a csak óvódások számára nem elérhető PG-13-as korhatárra, minden durvulós akciófilm kincs. Főleg, ha a Halálos hajszához hasonlóan a minőséggel sincsenek problémák. Csak a legvégét, csak azt lehetne feledni... Persze ettől még jó film cikkünk tárgya - nem kiváló, de jó.
|
Halálos hajsza (Running Scared) színes, feliratos amerikai akciófilm, 122 perc, 2006 rendező: Wayne Kramer forgatókönyvíró: Wayne Kramer operatőr: Jim Whitaker zene: Mark Isham szereplők: Paul Walker (Joey Gazelle) Cameron Bright (Oleg Yugorsky) Vera Farmiga (Teresa Gazelle) Chazz Palminteri (Detective Rydell) Johnny Messner (Tommy "Tombs" Perello) Michael Cudlitz (Sal "Gummy Bear" Franzone) Alex Neuberger (Nicky Gazelle) Karel Roden (Anzor Yugorsky) |
