Szekeres Viktor
Broken Flowers - Hervadó virágok
A hozzáértők által sok hollywoodi szennynek nevezett tucatfilm közé olykor beférkőzik egy-egy értékesnek tartott alkotás, mely itthon is vonz pár nézőt. Bill Murray legújabb filmje is ilyen.
A duplamonogramú rendezők ligájába tartozók már jó ideje kedvencei a külföldi filmfesztiváloknak, mint a hazai moziknak is. A Hal Hartley, Wim Wenders, Jim Jarmusch trióból ezúttal az utóbbi villantott egy filmmel. Történetét röviden annyiban lehet összegezni, hogy Don Johnston (nem Johnson, mint a Miami Vice-os borostás görög félisten), aki anno akár afféle modern Don Juan-nak is tekinthető volt kap egy titokzatos levelet egy titokzatos hölgytől. Egykori barátnője arra hívja fel figyelmét, hogy fia - akiről eddig nem is tudott - eltávozott a levélíró anyukától, és apja keresésére indult. A helyzettel kezdeni igazán semmit nem tudó Don szomszédja, az amatőr krimirajongó tanácsára úgy határoz, hogy végiglátogatja a szóba jövő anyajelölteket, vagyis négy volt barátnőjét, hogy megtudja, ki is rejtegetett előle egy gyereket.
Valami történhetett Jim Jarmuschsal, ugyanis mostanában valamiért az igazi filmformátumot hanyagolva inkább csak rövidebb történeteken töri a fejét. Nálunk legutóbb moziban a Tíz perc - Trombita c. rövidfilm-válogatásban láthattuk egyik szösszenetét, majd ezután tavaly decemberben került itthon mozikba a Kávé és cigaretta, mely ugyancsak új és újrahasznosított rövidfilmekből állt. A Hervadó virágok is inkább egy történetfüzérként kezelhető, hiszen a négy barátnővel való találkozás négy sztorit mesél el, s ezeket csak egy laza szálként közi össze a főhős odisszeiája. (Persze a rövidebb történeteket elmesélő műfajt régebben is szerette Jarmusch - elég csak egyik klasszikusára, az Éjszaka a Földönre gondolni.)
Bár sok meglepőt nem tud rajongóinak mutatni Jarmusch, sőt egyes megoldásokat jó ismerősként üdvözölhetjük, ismét fontos filmet tett le az asztalra, még ha az a Jarmusch-életmű egyik leggyengébben sikerült alkotása. Valószínűleg nem a plázaközönség fiatalai fognak csordákban berajzani a Hervadó világokra, hanem inkább az a bizonyos McDonald's-os bölcsész réteg, valamint az idősebb korosztály, akik valamennyire azonosulni is tudnak Murray karakterével, akit az egykor a Szellemirtókban bohóckodó színész kivételes erővel személyesít meg. Nagy valószínűséggel ezúttal nem fognak elfeledkezni róla az Amerikai Filmakadémia Oscar-jelöléseket osztogató tagjai.
Igaz, lehet azt mondani, hogy Murray - akit akárcsak mint pár éve Michael Caine-t újra felfedezett Hollywood, mint igényes karakterszínészt - amellett, hogy mindent belead alakításába és olyan fapofa marad a film végéig, hogy a néző el sem tudja képzelni, hogy vajon hány csapó hangzott el forgatás közben, míg a végeredmény megvalósult - nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy pár éve az Elveszett jelentésben történő újjászületése alkalmából is majdnem ugyanezt a hasonló problémákkal megáldott, új helyzetekbe csöppenő karakter hozta. Mindez, és az, hogy a film meglehetősen vontatottra sikeredett nem tántorít el minket attól, hogy skizofrén módon mégis szeressük a Hervadó virágokat, hiszen mindenféleképpen üdítő egy ehhez hasonló filmet látni itthon a mozikban.
Természetesen a főszereplő mellett a hölgyeket is érdemes megemlíteni, hiszen magyar moziban már 10 éve nem láttuk és azóta bizony csak szépült, de a filmben ugyancsak kisebb-nagyobb szerephez jut az utóbbi időben a magát ismét aktivált, és az Elemi ösztön 2-re gyúró Sharon Stone, a Sírhant művekből önmagának kultstátuszt kivívó Frances Conroy, illetve Tilda Swinton (A Constantine - a démonvadász Gábriel arkangyala) és Jessica Lange (Nagy hal) is.
Érdekes módon az ember azt gondolná, hogy bármennyire is az igényes filmek közé tartozik a Hervadó virágok (hangsúlyozom, annak ellenére, hogy Jarmusch ezúttal magához képest nem remekelt - ennek ellenére megkapta a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének nagydíját), elvárható, hogy bevételileg lenyomják a közönségfilmek. Nos, Magyarország ezúttal rácáfolt az elvárásokra és úgy gondolom, hogy nem sok ország dicsekedhet azzal, ami itthon előfordult: a Hervadó virágokat még vetítésének második hetében is többen nézték meg, mint az anyagilag itthon hatalmasat bukó Hazárd megye lordjait a premier hetében. Azt természetesen említeni sem kell, hogy az olyan versenytársakat, mint a Cápasrác és Lávalány, A rettegés háza vagy a Vad galamb, játszi könnyedséggel utasított itthon maga mögé Bill Murray. Lehet, hogy mégis van remény?
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
A duplamonogramú rendezők ligájába tartozók már jó ideje kedvencei a külföldi filmfesztiváloknak, mint a hazai moziknak is. A Hal Hartley, Wim Wenders, Jim Jarmusch trióból ezúttal az utóbbi villantott egy filmmel. Történetét röviden annyiban lehet összegezni, hogy Don Johnston (nem Johnson, mint a Miami Vice-os borostás görög félisten), aki anno akár afféle modern Don Juan-nak is tekinthető volt kap egy titokzatos levelet egy titokzatos hölgytől. Egykori barátnője arra hívja fel figyelmét, hogy fia - akiről eddig nem is tudott - eltávozott a levélíró anyukától, és apja keresésére indult. A helyzettel kezdeni igazán semmit nem tudó Don szomszédja, az amatőr krimirajongó tanácsára úgy határoz, hogy végiglátogatja a szóba jövő anyajelölteket, vagyis négy volt barátnőjét, hogy megtudja, ki is rejtegetett előle egy gyereket.
Valami történhetett Jim Jarmuschsal, ugyanis mostanában valamiért az igazi filmformátumot hanyagolva inkább csak rövidebb történeteken töri a fejét. Nálunk legutóbb moziban a Tíz perc - Trombita c. rövidfilm-válogatásban láthattuk egyik szösszenetét, majd ezután tavaly decemberben került itthon mozikba a Kávé és cigaretta, mely ugyancsak új és újrahasznosított rövidfilmekből állt. A Hervadó virágok is inkább egy történetfüzérként kezelhető, hiszen a négy barátnővel való találkozás négy sztorit mesél el, s ezeket csak egy laza szálként közi össze a főhős odisszeiája. (Persze a rövidebb történeteket elmesélő műfajt régebben is szerette Jarmusch - elég csak egyik klasszikusára, az Éjszaka a Földönre gondolni.)
Bár sok meglepőt nem tud rajongóinak mutatni Jarmusch, sőt egyes megoldásokat jó ismerősként üdvözölhetjük, ismét fontos filmet tett le az asztalra, még ha az a Jarmusch-életmű egyik leggyengébben sikerült alkotása. Valószínűleg nem a plázaközönség fiatalai fognak csordákban berajzani a Hervadó világokra, hanem inkább az a bizonyos McDonald's-os bölcsész réteg, valamint az idősebb korosztály, akik valamennyire azonosulni is tudnak Murray karakterével, akit az egykor a Szellemirtókban bohóckodó színész kivételes erővel személyesít meg. Nagy valószínűséggel ezúttal nem fognak elfeledkezni róla az Amerikai Filmakadémia Oscar-jelöléseket osztogató tagjai.
Igaz, lehet azt mondani, hogy Murray - akit akárcsak mint pár éve Michael Caine-t újra felfedezett Hollywood, mint igényes karakterszínészt - amellett, hogy mindent belead alakításába és olyan fapofa marad a film végéig, hogy a néző el sem tudja képzelni, hogy vajon hány csapó hangzott el forgatás közben, míg a végeredmény megvalósult - nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy pár éve az Elveszett jelentésben történő újjászületése alkalmából is majdnem ugyanezt a hasonló problémákkal megáldott, új helyzetekbe csöppenő karakter hozta. Mindez, és az, hogy a film meglehetősen vontatottra sikeredett nem tántorít el minket attól, hogy skizofrén módon mégis szeressük a Hervadó virágokat, hiszen mindenféleképpen üdítő egy ehhez hasonló filmet látni itthon a mozikban.
Természetesen a főszereplő mellett a hölgyeket is érdemes megemlíteni, hiszen magyar moziban már 10 éve nem láttuk és azóta bizony csak szépült, de a filmben ugyancsak kisebb-nagyobb szerephez jut az utóbbi időben a magát ismét aktivált, és az Elemi ösztön 2-re gyúró Sharon Stone, a Sírhant művekből önmagának kultstátuszt kivívó Frances Conroy, illetve Tilda Swinton (A Constantine - a démonvadász Gábriel arkangyala) és Jessica Lange (Nagy hal) is.
Érdekes módon az ember azt gondolná, hogy bármennyire is az igényes filmek közé tartozik a Hervadó virágok (hangsúlyozom, annak ellenére, hogy Jarmusch ezúttal magához képest nem remekelt - ennek ellenére megkapta a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének nagydíját), elvárható, hogy bevételileg lenyomják a közönségfilmek. Nos, Magyarország ezúttal rácáfolt az elvárásokra és úgy gondolom, hogy nem sok ország dicsekedhet azzal, ami itthon előfordult: a Hervadó virágokat még vetítésének második hetében is többen nézték meg, mint az anyagilag itthon hatalmasat bukó Hazárd megye lordjait a premier hetében. Azt természetesen említeni sem kell, hogy az olyan versenytársakat, mint a Cápasrác és Lávalány, A rettegés háza vagy a Vad galamb, játszi könnyedséggel utasított itthon maga mögé Bill Murray. Lehet, hogy mégis van remény?
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Broken Flowers - Hervadó virágok (Broken Flowers) feliratos amerikai-francia film, 105 perc, 2005 Rendező: Jim Jarmusch Forgatókönyvíró: Jim Jarmusch Operatőr: Frederick Elmes Producer: Jim Jarmusch, Jon Kilik Vágó: Jay Rabinowitz Szereplők: Bill Murray (Don Johnston) Jeffrey Wright (Winston) Julie Delpy (Sherry) Sharon Stone (Laura) Jessica Lange (Carmen) Tilda Swinton (Penny) Frances Conroy (Dora) Heather Simms (Mona) Alexis Dziena (Lolita) Chloë Sevigny (Carmen asszisztense) Christopher McDonald (Ron) Mark Webber (a kölyök) |
