Hunter
Reakciók Bush új űrpolitikát bejelentő beszédére
Szerdai beszédében George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke a 40 évvel ezelőtti Apollo programhoz hasonló drámai változásokat és új korszakot ígért az űrkutatás történetében.
"Új pályára tereljük Amerika űrprogramját. Új, emberek szállítására alkalmas űrhajókat építünk, hogy megvethessük lábunk a Holdon és új utazásokat indíthassunk a szomszédos bolygókra" - mondta Bush a NASA washingtoni főhadiszállásán összegyűlt tömeg előtt. Bush beszédét Sean O'Keefe, a NASA igazgatója és Michael Foale, az űrállomás jelenlegi parancsnoka vezette fel.
"Első célunk a Nemzetközi Űrállomás befejezése 2010-re. Be fogjuk fejezni amit elkezdtünk és teljesítjük a projektben részt vevő 15 nemzetközi partnerünk felé vállalt kötelezettségeinket. A kutatások terén az űrutazás emberi biológiára gyakorolt hosszú távú hatásainak vizsgálatára összpontosítunk " - mondta Bush. "Az űr barátságtalan környezet az emberi lény számára. A sugárzás és a súlytalanság veszélyt jelent az egészségre és sokat kell még tanulnunk ezek hosszú távú hatásairól, mielőtt embereket küldenénk egy olyan útra, mely során hónapokat kell eltölteniük a világűrben. Az állomás fedélzetén és a Földön folyó kutatások segítenek megismerni és túljutni az űrkutatás e korlátján."
"Hogy elérjük célunkat, amint lehet szolgálatba állítjuk az űrsiklókat, figyelembe véve a Columbia Vizsgáló Bizottság javaslatait" - folytatta az elnök, aki szerint az űrsiklók fő feladata az elkövetkezendő évek során az űrállomás összeszerelése lesz. "2010-ben az űrsiklók közel 30 évnyi szolgálat után visszavonulnak."
Az elnök bejelentette Edward Aldrich kinevezését, aki négy hónap múlva tájékoztatni fogja a Fehér Házat mire van szüksége a NASA-nak az új megbízás teljesítéséhez. Aldrich nem rég fejezte be utolsó megbízatását a védelmi technikák terén. Amikor a riporterek rákérdeztek, hogy az új tervnek vannak-e nemzetbiztonsági folyományai, Aldrich azt válaszolta, hogy csak közvetettek, hozzátéve, jelen állapotban nem tudja milyen hatásai lesznek a már futó programokra, vagy be kell-e zárni valamelyik NASA központot.
Bush elmondta, az új űrkutatási stratégia érdekében kezdetben 1 milliárd dollárral támogatják meg a NASA költségvetését öt évre elosztva, valamint 11 milliárdot átcsoportosítnak más az űrügynökséggel kapcsolatos programokból. Kongresszusi források szerint az átcsoportosítás főként tudományos programokat érint, különösen azokat, amik nem kapcsolódnak az új kutatási törekvésekhez. "A tudományos költségvetés növekedése fokozatosan le fog lassulni" - nyilatkozott egy kongresszusi forrás.
Az elnök beszéde után Sherwood Boehlert képviselő, a NASA programjait jóváhagyó bizottsága elnöke sietve hozzá tette, hogy a "Föld-tudományi és repülési programok nem álltak le a NASA-nál".
George W. Bush és Sean O'Keefe
A kormány képviselői után Sean O'Keefe vette át a szót és elmagyarázta az újságíróknak a NASA átszervezésének menetét az új űrkutatási előirányzatok teljesítéséhez. Az egész lelke az új Űrkutatási Rendszer Vállakozás lesz, ami felöleli a tervezett Legénységi Felderítő Jármű (Crew Exploration Vehicle) kifejlesztését. A vállalkozás más nagy horderejű űrtechnikai törekvéseknek is lökést fog adni, mint a nukleáris meghajtás, ami most a Prometheus projekt része. A vállalkozást Craig Steidle ellentengernagy fogja vezetni, aki korábban a Joint Strike Fighter program vezetője volt. Az átszervezés keretein belül a NASA különválasztja repülési kutatásait, ami korábban egy kalap alatt volt az űrrepülési fejlesztésekkel.
A beszéd közben kapcsolatot teremtettek a Nemzetközi Űrállomás jelenlegi parancsnokával, Michael Foale asztronautával is
Oroszország és az ESA is örömét fejezte ki Bush bejelentése nyomán, utóbbiak hasonlóan nagyszabású program terveit hozták nyilvánosságra. Az oroszok remélik részt tudnak venni a Holdra és a Marsra irányuló expedíciókban, így talán kilábalhat az anyagi gondokkal küszködő orosz űrkutatás a gödörből. Roald Kremenyev, az NPO Lavocskin elnökhelyettese, mely 1970-ben a Hold felszínén döcögő Lunokhod holdjárót építette, bejelentette, hogy mindössze két-három év alatt, csupán 21 millió dollárból meg tudják építeni a holdjáró utódját. Egy másik tervező, Leonyid Gorskov, a Szojuzt és a Progresszt gyártó RKK Enyergia tervezőmérnöke elmondta, készen áll egy olyan űrhajó terveivel, ami 2014-re már embert tud szállítani a Marsra, ennek költségei 15 milliárd dollárra rúgnának.
Gorskov elmondása szerint a 77 tonnás űrhajót, ami az űrállomás orosz Zvezda modulját mintázza az űrben lehetne összerakni, az alkatrészeket Proton hordozórakétákkal juttatnák fel. Amerikának azért fűződne érdeke az oroszok bevonásába, mert így el tudnák téríteni őket a kínai emberi űrprogram munkálataitól, melyben nagyon nagy része volt az orosz űrtechnikának, magában az űrhajóban és az asztronauták képzésében is.
1972 december 19-én járt utoljára ember a holdon, Eugene Cernan az Apollo 17 küldetés során
Az amerikai tudósok jóval visszafogottabbak voltak, egyesek szerint a szövetségi pénzt jobb lenne a robot űrkutatásra költeni, míg mások a költségvetési átcsoportosítások miatt aggódnak, melyek olyan területeket is érintenek, mint a Hubble Űrteleszkóp és utódai.
A költségvetési számokkal végzett hókuszpókusz után egy dolog továbbra is tény maradt, a NASA finanszírozása továbbra is kevesebb, mint egy százalékát teszi ki az Egyesült Államok költségvetésének.
"Új pályára tereljük Amerika űrprogramját. Új, emberek szállítására alkalmas űrhajókat építünk, hogy megvethessük lábunk a Holdon és új utazásokat indíthassunk a szomszédos bolygókra" - mondta Bush a NASA washingtoni főhadiszállásán összegyűlt tömeg előtt. Bush beszédét Sean O'Keefe, a NASA igazgatója és Michael Foale, az űrállomás jelenlegi parancsnoka vezette fel.
"Első célunk a Nemzetközi Űrállomás befejezése 2010-re. Be fogjuk fejezni amit elkezdtünk és teljesítjük a projektben részt vevő 15 nemzetközi partnerünk felé vállalt kötelezettségeinket. A kutatások terén az űrutazás emberi biológiára gyakorolt hosszú távú hatásainak vizsgálatára összpontosítunk " - mondta Bush. "Az űr barátságtalan környezet az emberi lény számára. A sugárzás és a súlytalanság veszélyt jelent az egészségre és sokat kell még tanulnunk ezek hosszú távú hatásairól, mielőtt embereket küldenénk egy olyan útra, mely során hónapokat kell eltölteniük a világűrben. Az állomás fedélzetén és a Földön folyó kutatások segítenek megismerni és túljutni az űrkutatás e korlátján."
"Hogy elérjük célunkat, amint lehet szolgálatba állítjuk az űrsiklókat, figyelembe véve a Columbia Vizsgáló Bizottság javaslatait" - folytatta az elnök, aki szerint az űrsiklók fő feladata az elkövetkezendő évek során az űrállomás összeszerelése lesz. "2010-ben az űrsiklók közel 30 évnyi szolgálat után visszavonulnak."
Az elnök bejelentette Edward Aldrich kinevezését, aki négy hónap múlva tájékoztatni fogja a Fehér Házat mire van szüksége a NASA-nak az új megbízás teljesítéséhez. Aldrich nem rég fejezte be utolsó megbízatását a védelmi technikák terén. Amikor a riporterek rákérdeztek, hogy az új tervnek vannak-e nemzetbiztonsági folyományai, Aldrich azt válaszolta, hogy csak közvetettek, hozzátéve, jelen állapotban nem tudja milyen hatásai lesznek a már futó programokra, vagy be kell-e zárni valamelyik NASA központot.
Bush elmondta, az új űrkutatási stratégia érdekében kezdetben 1 milliárd dollárral támogatják meg a NASA költségvetését öt évre elosztva, valamint 11 milliárdot átcsoportosítnak más az űrügynökséggel kapcsolatos programokból. Kongresszusi források szerint az átcsoportosítás főként tudományos programokat érint, különösen azokat, amik nem kapcsolódnak az új kutatási törekvésekhez. "A tudományos költségvetés növekedése fokozatosan le fog lassulni" - nyilatkozott egy kongresszusi forrás.
Az elnök beszéde után Sherwood Boehlert képviselő, a NASA programjait jóváhagyó bizottsága elnöke sietve hozzá tette, hogy a "Föld-tudományi és repülési programok nem álltak le a NASA-nál".
George W. Bush és Sean O'Keefe
A kormány képviselői után Sean O'Keefe vette át a szót és elmagyarázta az újságíróknak a NASA átszervezésének menetét az új űrkutatási előirányzatok teljesítéséhez. Az egész lelke az új Űrkutatási Rendszer Vállakozás lesz, ami felöleli a tervezett Legénységi Felderítő Jármű (Crew Exploration Vehicle) kifejlesztését. A vállalkozás más nagy horderejű űrtechnikai törekvéseknek is lökést fog adni, mint a nukleáris meghajtás, ami most a Prometheus projekt része. A vállalkozást Craig Steidle ellentengernagy fogja vezetni, aki korábban a Joint Strike Fighter program vezetője volt. Az átszervezés keretein belül a NASA különválasztja repülési kutatásait, ami korábban egy kalap alatt volt az űrrepülési fejlesztésekkel.
A beszéd közben kapcsolatot teremtettek a Nemzetközi Űrállomás jelenlegi parancsnokával, Michael Foale asztronautával is
Oroszország és az ESA is örömét fejezte ki Bush bejelentése nyomán, utóbbiak hasonlóan nagyszabású program terveit hozták nyilvánosságra. Az oroszok remélik részt tudnak venni a Holdra és a Marsra irányuló expedíciókban, így talán kilábalhat az anyagi gondokkal küszködő orosz űrkutatás a gödörből. Roald Kremenyev, az NPO Lavocskin elnökhelyettese, mely 1970-ben a Hold felszínén döcögő Lunokhod holdjárót építette, bejelentette, hogy mindössze két-három év alatt, csupán 21 millió dollárból meg tudják építeni a holdjáró utódját. Egy másik tervező, Leonyid Gorskov, a Szojuzt és a Progresszt gyártó RKK Enyergia tervezőmérnöke elmondta, készen áll egy olyan űrhajó terveivel, ami 2014-re már embert tud szállítani a Marsra, ennek költségei 15 milliárd dollárra rúgnának.
Gorskov elmondása szerint a 77 tonnás űrhajót, ami az űrállomás orosz Zvezda modulját mintázza az űrben lehetne összerakni, az alkatrészeket Proton hordozórakétákkal juttatnák fel. Amerikának azért fűződne érdeke az oroszok bevonásába, mert így el tudnák téríteni őket a kínai emberi űrprogram munkálataitól, melyben nagyon nagy része volt az orosz űrtechnikának, magában az űrhajóban és az asztronauták képzésében is.
1972 december 19-én járt utoljára ember a holdon, Eugene Cernan az Apollo 17 küldetés során
Az amerikai tudósok jóval visszafogottabbak voltak, egyesek szerint a szövetségi pénzt jobb lenne a robot űrkutatásra költeni, míg mások a költségvetési átcsoportosítások miatt aggódnak, melyek olyan területeket is érintenek, mint a Hubble Űrteleszkóp és utódai.
A költségvetési számokkal végzett hókuszpókusz után egy dolog továbbra is tény maradt, a NASA finanszírozása továbbra is kevesebb, mint egy százalékát teszi ki az Egyesült Államok költségvetésének.