Hunter

1600 hibával indult utolsó útjára a Columbia

A NASA annak tudatában indította útnak a Columbia űrsiklót, hogy az több mint 1600 potenciálisan végzetes technikai hibát hordozott, derül ki a baleset nyomozati anyagából.

A felfedezés új bizonyítékokkal szolgál a NASA túlzott kockázatvállalására, felfedve hogyan játszott rendszeresen az űrhivatal a katasztrófa veszélyével, ahelyett, hogy kijavították volna a hibákat. Mindez meghiúsíthatja a NASA reményeit, hogy jövő januártól újra szolgálatba állíthatják a megmaradt három űrsiklót, mindemellett pedig dollármilliós javítási költségeket vetít előre.

A Columbia balesetét vizsgáló bizottság, egy független 13 tagú testület végső jelentését írja a február 1-i katasztrófáról. Várhatóan felszólítják a NASA-t, hogy vizsgálják felül azokat az "előírást felfüggesztő rendelkezések" ezreit, melyek lehetővé tették az űrsiklók repülését az ismert, döntő többségében kis hiányosságok megléte mellett. A már lerágott csontnak mondható technikai hibák mellett a bizottság kritikus hiányosságokat talált a NASA vezetői kultúrájában.

A "felfüggesztő" rendszer különleges problémának tűnik; a mérnökök javasolhatják egy bizonyos alapvető kockázat elfogadását, ezáltal engedélyezhetik az űrsikló repülését a hiba tudatában, különösen akkor, ha annak kijavítása hosszas átalakítással járna. A felfüggesztő rendelkezések elfedhetnek kisebb vagy súlyosabb hiányosságokat is. Ha egy mérnök képtelen kinyomozni egy alkatrész tételszámát, ahogy a NASA szabályzata megköveteli, akkor az előírás felfüggesztésével kell élni, bár ez nem is vet fel biztonsági kérdést. Azonban a felfüggesztések akkor is életbe léphetnek, ha az üzemanyagtartállyal vagy a hajtóművekkel kapcsolatban merül fel valami hiányosság.

A Florida Today napilap által megszerzett belső NASA dokumentumokból kitűnik, hogy 5800 felfüggesztés volt engedélyezve a Columbia számára január 16-án, a kilövése napján. Ebből 1672 kritikus részeket érintett, olyanokat melyeknek végzetes következményei lehettek volna, amiben benne foglaltatott 652 felfüggesztés magára az űrsiklóra, 312 a főhajtóművekre és 163 a külső üzemanyagtartályra.

"Nincs módszeres törekvés arra, hogy megkíséreljenek eljárni mindabban a hatalmas mennyiségű felfüggesztő rendelkezésben amit kiadtak" - mondta Sally Ride, a vizsgáló bizottság tagja, egykori űrhajós, aki már az 1986-os Challenger vizsgálatban is közreműködött. A kilövés után nem sokkal felrobbanó űrsikló 829 úgynevezett "1. fokozatú" felfüggesztett rendelkezéssel a háta mögött indult útnak, beleértve a gyorsító rakéta gumi szigetelésével kapcsolatos hibát is, ami - mint korábban kiderült - a Challenger katasztrófáját okozta.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • [NST]Cifu #29
    1.: Nem azt mondtam, hogy most rögtön azonnal váltsa le az Ariane-5 a Szojuz-t, hanem azt, hogy technológilag sokkal fejlettebb :D

    2.: Igazad van, valamiért 50/20 tonna volt bennem, a rák tudja miért :)

    3.: A MAKS-OS az egyik kedvencem (a lelőtt Venture Star után), nagyon okos, előremutató tervezés, reméljük megvalósul...
  • [NST]Cifu #27
    Pardon, az ISS moduloknál most jut eszembe a fő probléma, hogy hiába viszi fel egy Proton, ha 1x nincs ami pontosan a helyére vigye. Ehhh... Ilyenkor kellenének azok az utility robot-műholdak, amikről már a 70-es években készültek tervek a NASA-nal...
  • [NST]Cifu #26
    1.: Az R-7 család is megbizhatattlan volt az első időkben (volt olyan alváltozata, amely EGYETLEN sikeres fellövést sem ért meg), az rossz hozzáállás, hogy azért nem cseréljük le, mert ez már bevált. Az Ariane-5 is ilyen megbízható lehet, ha sikerül kinőnie a gyermekbetegségeit, amihez kell egy-két év (az Ariane-4-nek is kellet egy kis idő, amíg valóban kiforrot lett).

    2.: Az STS-t gazdaságosság terén nem érdemes összehasonlítani a Szojuz-zal, mivel a Szojuz az űrbe csupán 2-2,5 tonna hasznos terhet vihet a személyetet is beleszámítva, vissza pedig alig egy tonnát hozhat, míg az STS akár 50 tonnát vihet fel, és 20 tonnát vissza is tud hozni a földre. Ha így nézzük, akkor 20 Szojuz érhetne fel egyetlen STS misszióval (20x30(?) millió vs. ~400 millió, na melyik a gazdaságosabb? :)) ...

    A MAKS elméletileg a Szojuz leváltására készül, és a költségei igen alacsonyak lesznek, egy kimutatás szerint egy MAKS-OS évi három indítással inditásonként alig 10 millióba kerülne! Amúgy a MAKS-OS és az OSP egy kategóriába esik szvsz.

    3.: Az ISS modulokat elméletileg felviheti Proton is, ha jól tudom. Az utánpótlást pedig vihetik a Progresz-ek és az ATV-k. Viszont amíg nincs se mentőhajó, se más űrhajó a Szojuz-on kívűl, addig a legénység alacsony száma miatt nem végezhető igazi tudományos munka az ISS fedélzetén.
  • [NST]Cifu #23
    Tessék?!?!

    Az űrrepülőgép visszalépés?!? Mond ezt most viccből mondod, mert annak jó nagy...

    A Szojuz elavult technológia.

    Gyakorlatilag a Szojuz hordozórakéta még mindig az R-7 hordozórakéta (50-es évek!!!) leszármazottja, fejlesztegetése, az, hogy viszonylag megbízható, ennek a hosszú életkornak tudható be. Már régen leváltották volna, ha nem tudnák olyan olcsóan elkészíteni/fellőni. Technológiai szinten az Ariane-5 vagy a Angara kegyetlenül veri a Szojuz hordozórakétát.

    A Szojuz űrhajó szintén elavult, gyakorlatilag 0%-osan újrafelhasználható, ergo hosszú távon nem gazdaságos. Ha esetleg ezt valaki megkérdőjelezi, akkor egyben magyarázza rögtön azt is meg, hogy akkor miért fejlesztik a MAKS-ot az oroszok még mindig?! Hiszen a MAKS is űrrepülő!!! Dehát az oroszok is visszalépnek a fejlődésben, nem igaz? :)))

    Ha a generációt így számoljuk, akkor az STS már a 6. vagy 7. generáció (figyelembe véve, hogy az STS-en belül már 3 ill. 4 nagymértékű átalakítás volt). Az első generáció meg az X-20 volt...

    Megjegyzem, hogy a Szojuz legénysége ugyanúgy elpusztul, hogy ha a hőpajzsot valami sérülés éri, nekik sincs semmi menekülési lehetőség!

    Az űrrepülő katapultülését nagyon is érthető okokból vették ki. Ha mondjuk a pilóta+parancsnok katapultál, de a legénység többi tagja meghal, akkor a túlélőknek igen komoly lelki problémákkal kell szembenézniük. Ezen okok miatt nincs katapultülés az Osprey-eken sem. Etika, ha ez mond valamit. Nem etikus úgy elindulni, hogy csak egy részét lehet kimenteni a legénységnek (te hogy éreznéd magad egy utasszálítóban repülőgépben, ha csak a pilótának és az első tisztnek lenne mentőernyője, és ők egyszercsak megjellenek, megvonják a vállukat, hogy a cég csak nekik vett ernyőt, és kiugornak, te meg valószinüleg bent döglesz a gépben?)

    Amúgy az STS rendszert aligha állithatják le. Az egész ISS partravetett hal nélküle. Amíg nincs OSP (olyan 2012), addig az STS-nek mennie kell.
  • NEXUS6 #21
    GyK (gyengébbek kendvéért):
    1. generáció Vosztok
    1.5 generáció Voszhod
    2. generáció Zond űrhajó
    3. generáció SZOJÚZ
    3.5-4 SZOJÚZ M, /TM, STB.

    Ponyjál?
  • SirBubu #20
    valahogy így mehet ez a hibák 1 részével: vazz, ez gyanús, hogy HIBA. akár végzetes is lehet. de eddig is megvolt, X fellövés gond nélkül lezajlott, a fellövés ideje vészsen közeleg, nem érünk rá ilyesmikkel tökölni, miért pont most lenne gond? hagyjuk talán, jó lesz az még.
  • SirBubu #19
    szerintem nagyságrendekkel több, mint 300.000 alkatrészből áll 1 űrsikló. már amennyiben pl. 1 csavart is alkatrésznek tekintünk - és miért ne tennénk?
  • NEXUS6 #17
    Biztonság szempontjából az ürrepülőgép visszalépés a hagyományos űrhajókhoz képest.
    Természetesen vitathatatlan az amerikai technológiai kultúra magas színvonala, de amíg egy Szojúz esetében szinte bármely repülési fázisban vannak egymást átfedő mentőrendszerek, addig az ürrepülőgépnél pont a legkritikusabb szakaszoknál csak a jóistenre van bízva az emberek élete.
    A Szojúz ráadásul a maga kategóriájában kb. a 3-4. generációt képviseli, ami valószínűleg önmagában egy kiforrott konstrukciót jelent, szemben az első generációs ürrepülőgéppel. Elég megnézni a statisztikát: Szojúz 33 év 4 halott; Space shuttle: 21 év 14 halott. Ez még akkor is jobb eredmény ha a Szojúz csak 3 főt szállíthat. Ja a Szojúznak az utóbbi 30 évben viszont nem volt űrhajós vesztesége (mondjuk volt már olyan eset, hogy felrobbant az egész indító álvány 100-150 technikust megölve, a drága pénzért kiképzett űrhajósok viszont megmenekültek. De hát más ország, más filozófia, más szempontok)
    Egyébként a Columbia első startjánál még meg volt a katapultálás lehetősége is, igaz akkor csak a két pilóta repült vele. Ezt aztán humanitárius indokokra hívatkozva kivették, mondván ha nem tudják megmenteni az egész személyzetet akkor senkit sem mentenek meg (Ez az!!!: dögöljön meg a szomszéd lova is!) Pedig aztán egy hozzáértő túlélő pilóta esetleg azt is elmondhatná, hogy mi a fene okozta azt a katasztrófát, ezzel hozzájárulva a következő repülések biztonságához, növelve a később utazó emberek túlélési esélyeit. De hát más ország, más filozófia...
    Mondjuk a Columbia esetében egy katapult ülés nem sokat ért volna.
  • NEXUS6 #16
    Miért van az az egyre határozottabb érzésem, hogy az ürrepülőgép rendszernek az STS-107 volt az utolsó útja?


    Halasztások a legközelebbi fellövésre: ősz > tél/december > január .
  • Randal #15
    Mustaine: (Megadeth?pfujj)

    azért az oroszok is csináltak sokmindent, csak mi arról nem tudunk, a NASA is, arról se tudunk.

    Az oroszok meg naná hogy mindenkivel szövetkeznek, meg űrturizmust csinálnka, mert nincs pénzük, kell nekik a zseton.

    Amúgy te meg hagynád hogyha nagy nehezen felszenvedsz a világűrbe egy űrállomást azt leszedják onnan? nekik eddig ez volt az egyetlen dolguk ami emlékeztette őket, hogy ott vagyunk.
    Az amcsik meg jól elrepülgettek az űrben.