Berta Sándor
Bionikus lábprotézis szenzorokkal
Először érezhette két amputáción átesett személy a mesterséges lábát valós időben.
Az ETH Zürich szakemberei által vezetett nemzetközi kutatócsoport olyan újszerű bionikus lábprotézist fejlesztett ki, amelynek a beépített szenzorai össze vannak kötve a felső combban lévő idegekkel. Az idegi visszacsatolásnak köszönhetően a betegek a korábbinál sokkal kevésbé szenvednek a fantomfájdalmaktól.
Napjainkban a lábprotézist viselő személyek nem tudják igazán pontosan, hogy éppen mihez ér a műlábuk vagy hogy miként mozog. Ahhoz azonban, hogy mozogni tudjanak, meg kellene bízniuk a protézisükben, ami viszont nem olyan könnyű. Ezért aztán az érintettek mozgása meglehetősen korlátozott és ezért gyorsan elfáradnak. A helyzetet súlyosbítják még a fantomfájdalmak is, amelyek gyógyszerekkel csak nagyon nehezen kezelhetők. Erre az összetett problémára nyújt megoldást az új lábprotézis.
Stanisa Raspopovic, az ETH Zürich Robotikai és Intelligens Rendszerek Intézetének professzora kifejtette, hogy a megvalósíthatósági tanulmányuk megmutatta, hogy mennyire előnyös az amputált lábú személyek egészsége szempontjából, ha olyan protézisük van, amely neurális implantátumokkal dolgozik a szenzoros visszacsatolás helyreállításáért.
A projekt során a tudósok egy kereskedelmi forgalomban kapható protézist használtak és kiegészítették egy csúcstechnikás elektronikus térdízülettel. A csatlakozási pontnál helyezték el az érzékelőket, míg a programban részt vevő sebészek a két kiválasztott beteg felső combjában apró elektródákat helyeztek el és azokat összekötötték az ott található idegekkel. Az elektródák elhelyezéséért Marko Bumbasirevic professzor, a Belgrádi Egyetem Klinikai Központjának ortopédiai mikrosebésze felelt, míg a megoldásokat a Freiburgi Egyetem, a protéziseket pedig az Össur nevű cég biztosította.
A kutatócsapat különleges algoritmusokat fejlesztett ki azért, hogy a szenzorok által érzékelt információkat lefordítsák az idegrendszernek. A két betegnek a beavatkozás után számos tesztet kellett elvégeznie, például homokban kellett menniük. Az idegi visszacsatolások miatt a tevékenységek kevésbé terhelték meg a szervezetüket és mentálisan sem fáradtak el annyira, aminek köszönhetően más dolgokra is tudtak figyelni. Ráadásul a korábban jelentkező fantomfájdalmak teljesen visszaszorultak, az egyik páciensnél gyakorlatilag meg is szűntek.
A szakemberek rendkívül optimisták, de azt hangsúlyozták, hogy további, hosszadalmas tesztekre van szükség a végső következtetések levonásához. Francecso Petrini, a projektben részt vevő Sensars vállalat vezetője kiemelte, hogy a távlati céljuk egy olyan teljesen beültethető rendszer megalkotása, amely leginkább egy szívritmus-szabályozóra hasonlít majd. A programban részt vett még az EPF Lausanne, a Scuola Superiore Sant’Anna (Pisa), a Montpellieri Egyetem és az mBrainTrain cég.
Az ETH Zürich szakemberei által vezetett nemzetközi kutatócsoport olyan újszerű bionikus lábprotézist fejlesztett ki, amelynek a beépített szenzorai össze vannak kötve a felső combban lévő idegekkel. Az idegi visszacsatolásnak köszönhetően a betegek a korábbinál sokkal kevésbé szenvednek a fantomfájdalmaktól.
Napjainkban a lábprotézist viselő személyek nem tudják igazán pontosan, hogy éppen mihez ér a műlábuk vagy hogy miként mozog. Ahhoz azonban, hogy mozogni tudjanak, meg kellene bízniuk a protézisükben, ami viszont nem olyan könnyű. Ezért aztán az érintettek mozgása meglehetősen korlátozott és ezért gyorsan elfáradnak. A helyzetet súlyosbítják még a fantomfájdalmak is, amelyek gyógyszerekkel csak nagyon nehezen kezelhetők. Erre az összetett problémára nyújt megoldást az új lábprotézis.
Stanisa Raspopovic, az ETH Zürich Robotikai és Intelligens Rendszerek Intézetének professzora kifejtette, hogy a megvalósíthatósági tanulmányuk megmutatta, hogy mennyire előnyös az amputált lábú személyek egészsége szempontjából, ha olyan protézisük van, amely neurális implantátumokkal dolgozik a szenzoros visszacsatolás helyreállításáért.
A projekt során a tudósok egy kereskedelmi forgalomban kapható protézist használtak és kiegészítették egy csúcstechnikás elektronikus térdízülettel. A csatlakozási pontnál helyezték el az érzékelőket, míg a programban részt vevő sebészek a két kiválasztott beteg felső combjában apró elektródákat helyeztek el és azokat összekötötték az ott található idegekkel. Az elektródák elhelyezéséért Marko Bumbasirevic professzor, a Belgrádi Egyetem Klinikai Központjának ortopédiai mikrosebésze felelt, míg a megoldásokat a Freiburgi Egyetem, a protéziseket pedig az Össur nevű cég biztosította.
A kutatócsapat különleges algoritmusokat fejlesztett ki azért, hogy a szenzorok által érzékelt információkat lefordítsák az idegrendszernek. A két betegnek a beavatkozás után számos tesztet kellett elvégeznie, például homokban kellett menniük. Az idegi visszacsatolások miatt a tevékenységek kevésbé terhelték meg a szervezetüket és mentálisan sem fáradtak el annyira, aminek köszönhetően más dolgokra is tudtak figyelni. Ráadásul a korábban jelentkező fantomfájdalmak teljesen visszaszorultak, az egyik páciensnél gyakorlatilag meg is szűntek.
A szakemberek rendkívül optimisták, de azt hangsúlyozták, hogy további, hosszadalmas tesztekre van szükség a végső következtetések levonásához. Francecso Petrini, a projektben részt vevő Sensars vállalat vezetője kiemelte, hogy a távlati céljuk egy olyan teljesen beültethető rendszer megalkotása, amely leginkább egy szívritmus-szabályozóra hasonlít majd. A programban részt vett még az EPF Lausanne, a Scuola Superiore Sant’Anna (Pisa), a Montpellieri Egyetem és az mBrainTrain cég.