Az európai uniós tagországok többsége megszavazta az előterjesztett csomagot.

Az Európai Unió egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy sikerült egyezségre jutni a szerzői jogi reformmal kapcsolatban. Az egyes tagállamok brüsszeli nagykövetei most nagy többséggel megszavazták a kidolgozott csomagot. A voksolás során csak Belgium, Málta és Szlovénia tartózkodott, illetve Finnország, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg és Olaszország szavazott nemmel.

Az elfogadott csomag szerint az olyan nagy internetes vállalatoknak, mint a Google-t és a YouTube-ot tulajdonló Alphabet vagy a Facebook, szerződniük kellene a művészekkel és hírszolgáltatókkal, akiknek a jelenleginél több pénz járna a felhasznált tartalmak után. A közösségi oldalaknak szűrniük kellene a feltöltéseket, megakadályozva a jogvédett tartalmak illetéktelen felhasználását. Az online keresők nem idézhetnék szabadon a keresési találatok között és a Google Hírekben cikkrészleteket nem lehet közzétenni. A védett művelet licencelni kellene, mielőtt bármely platformra feltöltenék azokat. Amennyiben nem lesz licencfizetés, nem válik lehetségessé a feltöltés sem. Az új szabályok alól kivételt jelentenek a startupok, az olyan nonprofit oldalak, mint a Wikipédia és az olyan nyílt forráskódot használó portálok, mint a GitHub.

A döntés heves vitát váltott ki nem csak az érintett vállalatok, de egyes fogyasztóvédelmi csoportok körében is, akik szerint a döntés nagyon megnehezíti majd a saját tartalmak feltöltését is például a YouTube-ra. „A felhasználóknak a jelenleginél sokkal nehezebb lesz megosztani a saját, nem kereskedelmi célú zenéiket, videóikat vagy fotóikat. Ez a reform egyszerűen nem veszi figyelembe azt, hogy az emberek miként használják az internetet” - kritizált például a BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet.

Az európai újságíró szervezetek ugyanakkor üdvözölték a döntést, mert szerintük ezzel több pénz juthat a profi újságírásra. „Ha szeretnénk, hogy az Európai Unióban legyen jövője a szakmai alapú újságírásnak, akkor lépnünk kell a támogatása terén és kiegyensúlyozott környezetet kell létrehozni számára” - írták közös közleményükben. A döntés ellen intenzíven lobbizó Google egyelőre annyit közölt, hogy tanulmányoznia kell a végleges szöveget, mielőtt dönt a következő lépésről. A megállapodást még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is el kell fogadniuk.

A döntés után komoly vita bontakozott ki az Európai Unióban. A csomagot elutasító tagállamok a közös közleményükben többek között azt írták, hogy nagyon sajnálják, hogy az új irányelv nem teremt valódi egyensúlyt a szerzői jogtulajdonosok védelme, illetve a társaságok és az állampolgárok érdekei között. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy az innováció inkább akadályozva, mint erősítve lesz és a döntés negatív módon fogja befolyásolni az európai digitális belső piac versenyképességét.

Németországban az egyik fő vélemény az volt, hogy Angela Merkel gyakorlatilag megsértette a hatályos koalíciós szerződést, amely kimondja, hogy a szerződő felek elutasítják az olyan feltöltési szűrők alkalmazását, amelyek átkutatják a felhasználók által feltöltött anyagokat a szerzői jogot sértő tartalmak után. A vitára jellemző, hogy a csomag elfogadását még Merkel saját pártjának egyes tagjai is keményen bírálták. Maik Beermann, a CDU képviselője például közölte, hogy a reform nem csupán az internet kreatív fejlesztését veszélyezteti és ezáltal a művészeknek is árt, hanem a vélemény- és művészeti szabadság számára is veszélyt jelent, ha a szűrők a szükségesnél több dolgot fognak eltávolítani. Tankred Schipanski, a CDU-frakció internetpolitikai szóvivője pedig hozzátette, hogy sokkal jobb lett volna, ha egyáltalán nem került volna sor a szerzői jogi reformra, minthogy elfogadtak egy rossz csomagot.

A Google egyelőre annyit közölt, hogy tanulmányozza a végleges szöveget. A megállapodást még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is el kell fogadniuk.