Berta Sándor
Gondolatolvasó karkötő válthatja ki a perifériákat
Az eszköz a valódi, a virtuális és a kiterjesztett valóságban egyaránt alkalmazható.
A Helsinkiben megrendezett Slush konferencia egyik legérdekesebb előadását Josh Duyan, a CTRL-Labs nevű New York-i startup stratégiai vezetője tartotta. A szakember egy olyan karkötőt mutatott be, amely képes kiolvasni az izmokból az elektromos mozgási jeleket. Az eszközt mérnökök és programozók fejlesztették ki. A megoldás szerinte hosszú távon kiválthatja a különböző perifériákat, ide értve a vezérlőegységeket, a virtuális valóság kesztyűket, a billentyűzeteket és a számítógépes egereket. A karkötő képes az agy kéznek adott mozgási parancsait érzékelni és rendkívül precíz digitális parancsokba átkonvertálni, majd virtuális környezetbe megjeleníteni. Egy olyan agy-számítógép interfészről van szó, amely implantátumok nélkül valósul meg.
"A CTRL-Labs startupot 2015-ben alapította a Columbia Egyetem három doktora. A tanácsadóikkal közös munka során világossá vált a számukra, hogy milyen nagy szakadék van napjainkban a szervezet által felvett és kiadott információmennyiségek között. Az ötlet az volt, hogy szűkítsük ezt a szakadékot és adjuk meg az embereknek a lehetőséget arra, hogy az információkat nagyobb sávszélesség mellett adhassák ki. A mostani prototípus felületi érzékelőjével dekódolni tudjuk a izmok idegi és biofizikai jeleit, amelyeket az emberi szervezet akkor generál, amikor mozog és különböző dolgokkal kapcsolatba kerül."
"A jelfeldolgozás és a gépi tanulás segítségével abban a helyzetben vagyunk, hogy a gerincvelőben lévő egyes motoros neuronokat azonosítani tudjuk. E neuronok egy elektronikus jelet küldenek egy axonon keresztül. Ezek az idegpályák a gerincvelőtől a karon át a kezekig és az ujjakig tartanak. A karkötőnkkel ezt az elektronikus jelet tudjuk mérni miközben áthalad alatta azért, hogy kiváltson egy ujjmozdulatot. A szoftverünk segítségével pedig azt mondhatjuk, hogy: "oké, ez volt a kettes számú neuron". Minket azért érdekelnek az izomadatok, hogy kitaláljuk, milyen mozgásokat tervez valaki" - jelentette ki Josh Duyan.
A CTRL-Labs nevű New York-i startup stratégiai vezetője hozzátette, hogy ez a megközelítési mód részben különbözik a már tesztelt agy-számítógép interfészektől, részben hasonlít azokra. Azon embereknek a többsége ugyanis, akik a technológiájukat agy-számítógép interfésznek nevezik, hasonló dolgokat tesznek. Két szempontból viszont koncepcionálisan nagyon erősen különböznek tőlük. Az első, hogy invazív módon dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy valóban lyukakat fúrnak a koponyába és elektródákat ültetnek be az agyba.
A karkötő nem a kéz mozgását követi, hanem a mozgásokhoz vezető parancsokat figyeli
A második pedig, hogy a CTRL-Labs szakértőit csak az emberi kimenet vezérlési problémái érdeklik. Ezzel ellentétben sokan azok közül, akik agy-számítógép interfészekkel foglalkoznak, dolgokat is el akarnak tárolni az agyban. Őket érdeklik például a hangulatok és az akár megnyugtatólag ható vagy az agyba dolgokat visszaküldő neuromodulációk. A New York-i vállalkozás ugyanakkor nem invazív módon dolgozik és csak az érdekli, hogy a jeleket felerősítse azért, hogy megtalálja a vezérlési problémákat. A jeleket ezután feldolgozzák és finomítják. Gépi tanulást is alkalmaznak több szinten azért, hogy kibontsák azokat az információkat, amelyek segítségével javíthatnak a vezérlésen.
"Amennyiben most felvenném a karkötőt és hordanám néhány percig, akkor felismerne. Amennyiben viszont más venné fel, akkor felismerné, hogy nem én viselem. De ez csak az egy terület, amelyen a gépi tanulást használjuk. Egy másik területen abban segítünk a felhasználóknak, hogy pontosabb vezérlést kapjanak, ezáltal kiváltható például egy egérkurzor. A karkötőt nálunk alkalmazzák néhányan, többek között böngészésre és információkeresésre, de billentyűzet kiváltására is alkalmas. Használjuk robotok vezérlésére olyan környezetekben, mint a virtuális és a kiterjesztett valóság. A segítségével ellenőrizhető, hogy valaki miként navigál egy helyiségben és lép kapcsolatba különböző tárgyakkal, hogyan választja ki azokat vagy játszik velük. "
A karkötő az ujjakba küldött ugrás idegi impulzusát akár keresztberakott kezekkel is érzékeli
"Van néhány játékunk, amik a karkötővel kifejezetten élvezetesek, de akár zenét is készíthetünk vele. Hosszú távon mindenféle dologra fel akarjuk használni az eszközt, most azonban csak azokra a területekre összpontosítunk, amelyekhez a legtöbbet adhatunk hozzá. Hiszünk abban, hogy hosszú távon kiválthatjuk a billentyűzetet, de napjainkban még a legtöbb ember elégedett a klaviatúrával. A legnagyobb potenciált az új számítógépes platformokban látjuk. Én például nem tudom használni az Apple Watch okosórát, mert nekem túl kicsi a képernyője. Amennyiben ez megváltozik, akkor nem csupán a felhasználók előtt lévő akadályok száma csökken le, hanem egyúttal az a legjobb lehetőség a számunkra arra, hogy többletértéket teremtsünk. Ugyanezt figyeltük meg a kiterjesztett és a virtuális valóság területén is. Az ember egy új környezetbe kerül, de egyúttal kap a kezeibe egy vezérlőegységet, hogy navigálhasson. Ezekre a területekre koncentrálunk elsőként" - hangsúlyozta végül a szakember.
A Helsinkiben megrendezett Slush konferencia egyik legérdekesebb előadását Josh Duyan, a CTRL-Labs nevű New York-i startup stratégiai vezetője tartotta. A szakember egy olyan karkötőt mutatott be, amely képes kiolvasni az izmokból az elektromos mozgási jeleket. Az eszközt mérnökök és programozók fejlesztették ki. A megoldás szerinte hosszú távon kiválthatja a különböző perifériákat, ide értve a vezérlőegységeket, a virtuális valóság kesztyűket, a billentyűzeteket és a számítógépes egereket. A karkötő képes az agy kéznek adott mozgási parancsait érzékelni és rendkívül precíz digitális parancsokba átkonvertálni, majd virtuális környezetbe megjeleníteni. Egy olyan agy-számítógép interfészről van szó, amely implantátumok nélkül valósul meg.
"A CTRL-Labs startupot 2015-ben alapította a Columbia Egyetem három doktora. A tanácsadóikkal közös munka során világossá vált a számukra, hogy milyen nagy szakadék van napjainkban a szervezet által felvett és kiadott információmennyiségek között. Az ötlet az volt, hogy szűkítsük ezt a szakadékot és adjuk meg az embereknek a lehetőséget arra, hogy az információkat nagyobb sávszélesség mellett adhassák ki. A mostani prototípus felületi érzékelőjével dekódolni tudjuk a izmok idegi és biofizikai jeleit, amelyeket az emberi szervezet akkor generál, amikor mozog és különböző dolgokkal kapcsolatba kerül."
"A jelfeldolgozás és a gépi tanulás segítségével abban a helyzetben vagyunk, hogy a gerincvelőben lévő egyes motoros neuronokat azonosítani tudjuk. E neuronok egy elektronikus jelet küldenek egy axonon keresztül. Ezek az idegpályák a gerincvelőtől a karon át a kezekig és az ujjakig tartanak. A karkötőnkkel ezt az elektronikus jelet tudjuk mérni miközben áthalad alatta azért, hogy kiváltson egy ujjmozdulatot. A szoftverünk segítségével pedig azt mondhatjuk, hogy: "oké, ez volt a kettes számú neuron". Minket azért érdekelnek az izomadatok, hogy kitaláljuk, milyen mozgásokat tervez valaki" - jelentette ki Josh Duyan.
A CTRL-Labs nevű New York-i startup stratégiai vezetője hozzátette, hogy ez a megközelítési mód részben különbözik a már tesztelt agy-számítógép interfészektől, részben hasonlít azokra. Azon embereknek a többsége ugyanis, akik a technológiájukat agy-számítógép interfésznek nevezik, hasonló dolgokat tesznek. Két szempontból viszont koncepcionálisan nagyon erősen különböznek tőlük. Az első, hogy invazív módon dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy valóban lyukakat fúrnak a koponyába és elektródákat ültetnek be az agyba.
A karkötő nem a kéz mozgását követi, hanem a mozgásokhoz vezető parancsokat figyeli
A második pedig, hogy a CTRL-Labs szakértőit csak az emberi kimenet vezérlési problémái érdeklik. Ezzel ellentétben sokan azok közül, akik agy-számítógép interfészekkel foglalkoznak, dolgokat is el akarnak tárolni az agyban. Őket érdeklik például a hangulatok és az akár megnyugtatólag ható vagy az agyba dolgokat visszaküldő neuromodulációk. A New York-i vállalkozás ugyanakkor nem invazív módon dolgozik és csak az érdekli, hogy a jeleket felerősítse azért, hogy megtalálja a vezérlési problémákat. A jeleket ezután feldolgozzák és finomítják. Gépi tanulást is alkalmaznak több szinten azért, hogy kibontsák azokat az információkat, amelyek segítségével javíthatnak a vezérlésen.
"Amennyiben most felvenném a karkötőt és hordanám néhány percig, akkor felismerne. Amennyiben viszont más venné fel, akkor felismerné, hogy nem én viselem. De ez csak az egy terület, amelyen a gépi tanulást használjuk. Egy másik területen abban segítünk a felhasználóknak, hogy pontosabb vezérlést kapjanak, ezáltal kiváltható például egy egérkurzor. A karkötőt nálunk alkalmazzák néhányan, többek között böngészésre és információkeresésre, de billentyűzet kiváltására is alkalmas. Használjuk robotok vezérlésére olyan környezetekben, mint a virtuális és a kiterjesztett valóság. A segítségével ellenőrizhető, hogy valaki miként navigál egy helyiségben és lép kapcsolatba különböző tárgyakkal, hogyan választja ki azokat vagy játszik velük. "
A karkötő az ujjakba küldött ugrás idegi impulzusát akár keresztberakott kezekkel is érzékeli
"Van néhány játékunk, amik a karkötővel kifejezetten élvezetesek, de akár zenét is készíthetünk vele. Hosszú távon mindenféle dologra fel akarjuk használni az eszközt, most azonban csak azokra a területekre összpontosítunk, amelyekhez a legtöbbet adhatunk hozzá. Hiszünk abban, hogy hosszú távon kiválthatjuk a billentyűzetet, de napjainkban még a legtöbb ember elégedett a klaviatúrával. A legnagyobb potenciált az új számítógépes platformokban látjuk. Én például nem tudom használni az Apple Watch okosórát, mert nekem túl kicsi a képernyője. Amennyiben ez megváltozik, akkor nem csupán a felhasználók előtt lévő akadályok száma csökken le, hanem egyúttal az a legjobb lehetőség a számunkra arra, hogy többletértéket teremtsünk. Ugyanezt figyeltük meg a kiterjesztett és a virtuális valóság területén is. Az ember egy új környezetbe kerül, de egyúttal kap a kezeibe egy vezérlőegységet, hogy navigálhasson. Ezekre a területekre koncentrálunk elsőként" - hangsúlyozta végül a szakember.