SG.hu
Stockholm a leginkább hálózatba kapcsolt társadalom
Londont, Koppenhágát, Szingapúrt és Párizst megelőzve Stockholm áll az Ericsson összeállításában készülő Hálózatba Kapcsolt Társadalom Városindex élén 2016-ban.
A cég mutatója 41 város teljesítményét méri a fenntartható városi fejlődés, illetve az információs és kommunikációs technológiai (IKT) fejlettség területén. Stockhol mögött London, Koppenhága, Szingapúr és Párizs áll. A mutató fenntartható városi fejlődésre vonatkozó részén Stockholm áll az első helyen, Koppenhága, Helsinki és Párizs pedig szorosan követik. A táblázat IKT-részén Londoné az első hely, megelőzve Stockholmot, amely így második a harmadik helyezett Szingapúr előtt. Barcelona, Isztambul és Jakarta került jelentősen előrébb a 2014-es mutatóhoz képest. Hong Kong, Moszkva és Dubai lejjebb kerültek a rangsorban.
Számos intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a városok a jelen okosvárosain túllépve egy fenntarthatóbb állapotot teremtsenek. Az IKT alapvető infrastruktúraként történő alkalmazása jelenik meg majd a befektetési tervekben; holisztikusan integrálódik a szektorfejlesztési tervekhez (például szállítás, energia és közbiztonság), és a városok együttműködésében is szerepet kap.
Az IKT nem csak fontos része a társadalmi-gazdasági fejlődésnek, de segíthet csökkenteni a fejlődés környezetre gyakorolt hatását is egy fenntarthatóbb növekedés elősegítésével. Az alacsony IKT-fejlettséggel rendelkező városok általában gyorsabban fejlődnek, mint a magas IKT-fejlettséggel rendelkezők, amely a felzárkózás hatását mutatja. Szintén pozitív összefüggés van a társadalmi és gazdasági fejlődés és az IKT-fejlődés között.
Az okos várostervezés kritikus jelentőségű az Egyesült Nemzetek Szervezete által kitűzött fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok (Sustainable Development Goals SDG-k) elérésében. A városok többek között aktív szerepet töltenek majd be az éghajlat-politikában, a szegénység csökkentésében, az egészségügyi és az oktatási színvonal emelkedésében, valamint a társadalmi elfogadottság és a pénzügyi részvétel javításában is.
"Az ENSZ HABITAT becslése szerint a világ népességének 70%-a városlakó lesz 2050-re. Az okosváros kezdeményezések mostanáig a már létező rendszerek (például okos szállítmányozás) optimalizálására használták csak az információs és kommunikációs technológiát. A városoknak újra kell gondolniuk a meglévő struktúrákat. Így tudják csak teljesen kiaknázni az IKT kínálta lehetőségeket, és hogy okossá és biztosan fenntarthatóvá váljanak. A jövő hálózatba kapcsolt társadalmát a megbízhatóság, az együttműködés, a részvétel és a mobilitás jellemzi. Ezek létfontosságúak abban. hogy városaink vonzó, fenntartható és élettel teli helyek legyenek." - mondta Erik Kruse, az Ericsson Networked Society Lab vezetője.
A cég mutatója 41 város teljesítményét méri a fenntartható városi fejlődés, illetve az információs és kommunikációs technológiai (IKT) fejlettség területén. Stockhol mögött London, Koppenhága, Szingapúr és Párizs áll. A mutató fenntartható városi fejlődésre vonatkozó részén Stockholm áll az első helyen, Koppenhága, Helsinki és Párizs pedig szorosan követik. A táblázat IKT-részén Londoné az első hely, megelőzve Stockholmot, amely így második a harmadik helyezett Szingapúr előtt. Barcelona, Isztambul és Jakarta került jelentősen előrébb a 2014-es mutatóhoz képest. Hong Kong, Moszkva és Dubai lejjebb kerültek a rangsorban.
Számos intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a városok a jelen okosvárosain túllépve egy fenntarthatóbb állapotot teremtsenek. Az IKT alapvető infrastruktúraként történő alkalmazása jelenik meg majd a befektetési tervekben; holisztikusan integrálódik a szektorfejlesztési tervekhez (például szállítás, energia és közbiztonság), és a városok együttműködésében is szerepet kap.
Az IKT nem csak fontos része a társadalmi-gazdasági fejlődésnek, de segíthet csökkenteni a fejlődés környezetre gyakorolt hatását is egy fenntarthatóbb növekedés elősegítésével. Az alacsony IKT-fejlettséggel rendelkező városok általában gyorsabban fejlődnek, mint a magas IKT-fejlettséggel rendelkezők, amely a felzárkózás hatását mutatja. Szintén pozitív összefüggés van a társadalmi és gazdasági fejlődés és az IKT-fejlődés között.
Az okos várostervezés kritikus jelentőségű az Egyesült Nemzetek Szervezete által kitűzött fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok (Sustainable Development Goals SDG-k) elérésében. A városok többek között aktív szerepet töltenek majd be az éghajlat-politikában, a szegénység csökkentésében, az egészségügyi és az oktatási színvonal emelkedésében, valamint a társadalmi elfogadottság és a pénzügyi részvétel javításában is.
"Az ENSZ HABITAT becslése szerint a világ népességének 70%-a városlakó lesz 2050-re. Az okosváros kezdeményezések mostanáig a már létező rendszerek (például okos szállítmányozás) optimalizálására használták csak az információs és kommunikációs technológiát. A városoknak újra kell gondolniuk a meglévő struktúrákat. Így tudják csak teljesen kiaknázni az IKT kínálta lehetőségeket, és hogy okossá és biztosan fenntarthatóvá váljanak. A jövő hálózatba kapcsolt társadalmát a megbízhatóság, az együttműködés, a részvétel és a mobilitás jellemzi. Ezek létfontosságúak abban. hogy városaink vonzó, fenntartható és élettel teli helyek legyenek." - mondta Erik Kruse, az Ericsson Networked Society Lab vezetője.