SG.hu·

Több százmillió eurót követelnek a filmkészítők a holland kormánytól

Több százmillió eurót követelnek a filmkészítõk a holland kormánytól
A filmesek szervezete azzal vádolja a kabinetet, hogy túl lazán kezelte a szerzői jogsértéseket.

Hollandiában tavalyig nem igazán büntették a szerzői jogsértéseket, ami elsősorban a helyi kormánynak köszönhető. A filmkészítők azonban úgy gondolják, hogy az államnak kártérítést kell fizetnie azért, mert tíz éven át eltűrte, sőt, a magatartásával elősegítette a kalózkultúra elterjedését. A kiesett haszon a becslések alapján több százmillió euró is lehet.

A holland lakosság kb. egyharmada tölt le rendszeresen szerzői jogilag védett tartalmakat a világhálóról anélkül, hogy ezekért az anyagokért fizetne. Az európai uniós tagállamban sokáig rendkívül toleráns volt a szerzői jogi törvény, 2014 végéig a filmek, filmsorozatok és zeneszámok illegális másolatainak letöltését például egyáltalán nem büntették. Csak azután változott a helyzet, hogy az Európai Bíróság tavaly arra kötelezte a kormányt, hogy a jogszabályt a globális megállapodásokhoz igazítsa. Ez megtörtént, de még senkit sem ítéltek el illegális letöltések miatt.

A SEKAM nevű szervezet ezért döntött úgy, hogy kártérítést követel. A SEKAM már hónapokkal ezelőtt a holland igazságügyi minisztériumhoz fordult, de a szaktárca a kérését elutasította. A szervezet ezután vette fel a kapcsolatot jogászokkal. Becslések alapján az éves kár 78 millió euró volt, de valószínűtlennek tűnik, hogy egy helyi bíróság megszavazná a filmeseknek a tíz évre szerintük járó 780 millió euró kártérítést. Pláne úgy, hogy Hollandiában gyakran az is évekbe telik, hogy tárgyalóterembe kerüljön egy jogi panasz.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Tetsuo2015. 10. 10.. 21:45||#14
Viszont van egy ilyen, hogy "Sonny Bono Act" ami az Egyesült Államokban kiterjeszti a szerzők halála utáni 70 évet, különböző formákban...
Tehát részben igazad van.
© Tetsuo2015. 10. 10.. 21:35||#13
Ezt rosszul tudod. A világ nagy részén érvényes az (utolsó) alkotó halála utáni 70 év (némi eltérés van országonként) - ami után közkincs lesz-, az Egyesült Államokban és Európában is.
Az is így van - még Magyarországon is-, hogy a vagyoni jogok eladhatók / megvehetők , de a személyi jogok nem.
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2015.10.10. 21:39:19
© Csaba1612015. 10. 10.. 17:42||#12
Ez kizárólag a "...a már nyilvánosságra hozott MAGYARORSZÁGI előállítású (azaz magyarországi székhelyű filmelőállító által előállított) filmalkotásoknak vagy azok részleteinek (a továbbiakban együtt: „filmalkotások”)..."-ra vonatkoznak.

A Hollywoodi filmek jogdíja ezzel szemben sosem jár le, az olyan, mint bármely termék, amelyet adnak-vesznek és amelyről a tulajdonosa rendelkezik, ebben az esetben semmi köze sincs hozzá a rendezőnek, zeneszerzőnek stb.-nek.

Már csak azért sem, mert a magyar törvény szerint "A jogdíj fizetésére az Szjt. 66. § (3) bekezdése alapján elsősorban a filmalkotás ELŐÁLLÍTÓJA köteles,..." méghozzá az általad is idézett alkotóknak, a Rendezőnek stb-nek. Ennek a szerzői jognak semmi köze a filmhez, ez arról szól, hogy a film jogtulajdonosa minden bevételéből köteles jogdíjat fizetni a film alkotóinak és örököseiknek, élén a rendezővel, ami egy idő után elévül...
© Tetsuo2015. 10. 06.. 15:32||#11
A zenészeknek, karmesternek, hangmérnöknek jár a jogdíj.
Te bármikor eljátszhatod, ahol és ahogy akarod, azt eladhatod ahogy akarod - ha tudod. Azután te is várnál jogdíjat, nem?
© gosub2015. 10. 06.. 11:15||#10
Zene esetén Bach, Mozart, Beethoven... elhangzása esetén miért kell szerzői jogdíjat fizetni?
Nem a szerzői joggal van a baj hanem a pénzbehajtás maffia szerűségével és kollektivizálásával.
© mortep2015. 10. 06.. 10:39||#9
A holland szabályozás szerint, hiszen erről van szó. Feltételezem tudod, hogy magyarországon is, és a világ számos országában is létezik ez az ún. blank media tax.

Országonként változik a szabályozás, nagyon sokszor nemcsak az adathordozókat, hanem más készülékeket is (pl. mobiltelefon, mert annak is van háttértára) megadóztatnak. Ezért írtam, hogy jó lenne konkrétan tudni a befizetett összeget. Természetesen ezeket az adónemeket következetesen elfelejtik megemlíteni. Jelen esetben nem tudjuk, hogy a kártéritési összeg számításakor milyen mértékben, vagy egyáltalán figyelembe vették-e.
Utoljára szerkesztette: mortep, 2015.10.06. 10:41:20
© Victorius2015. 10. 06.. 09:00||#8
Szjt. 31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

(2) * A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.

(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.

(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.

mortep: A holland vagy a magyar szabályozás szerint?
(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.

(6) * A FILMALKOTÁS védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás céljára készült zene szerzője.

(7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
Utoljára szerkesztette: Victorius, 2015.10.06. 09:01:54
© mortep2015. 10. 06.. 08:29||#7
"A holland lakosság kb. egyharmada tölt le rendszeresen szerzői jogilag védett tartalmakat a világhálóról anélkül, hogy ezekért az anyagokért fizetne."

Tudtommal minden eladott adathordozó után kapnak pénzt ezek a szerzői jogvédő szervezetek, tehát az előbbi állítás nem igaz. A lakosság kétharmadát meg mikor fogják kárpótolni, mert közvetve fizettek egy olyan tartalomért - akaratuk ellenére - amelyet nem is használtak?
© Tetsuo2015. 10. 06.. 02:58||#6
Minden nép ilyen, mert a legtöbb ember nem érdemelne szavazati jogot, de van nekik, mert könnyen vezethető ösztönlények.
© FoodLFG2015. 10. 05.. 19:16||#5
az a baj, hogy az adófizetőknek kellene ezt eldönteni, nem a bíróságnak...
mondjuk ha a holland nép is olyan primitív pucsítós csicska, mint a magyar, akik eltűrték a nyugdíjvagyon teljes kiutalását külföldre, akkor mindegy.