14
-
#14
Viszont van egy ilyen, hogy "Sonny Bono Act" ami az Egyesült Államokban kiterjeszti a szerzők halála utáni 70 évet, különböző formákban...
Tehát részben igazad van. -
#13
Ezt rosszul tudod. A világ nagy részén érvényes az (utolsó) alkotó halála utáni 70 év (némi eltérés van országonként) - ami után közkincs lesz-, az Egyesült Államokban és Európában is.
Az is így van - még Magyarországon is-, hogy a vagyoni jogok eladhatók / megvehetők , de a személyi jogok nem.
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2015.10.10. 21:39:19 -
Csaba161 #12 Ez kizárólag a "...a már nyilvánosságra hozott MAGYARORSZÁGI előállítású (azaz magyarországi székhelyű filmelőállító által előállított) filmalkotásoknak vagy azok részleteinek (a továbbiakban együtt: „filmalkotások”)..."-ra vonatkoznak.
A Hollywoodi filmek jogdíja ezzel szemben sosem jár le, az olyan, mint bármely termék, amelyet adnak-vesznek és amelyről a tulajdonosa rendelkezik, ebben az esetben semmi köze sincs hozzá a rendezőnek, zeneszerzőnek stb.-nek.
Már csak azért sem, mert a magyar törvény szerint "A jogdíj fizetésére az Szjt. 66. § (3) bekezdése alapján elsősorban a filmalkotás ELŐÁLLÍTÓJA köteles,..." méghozzá az általad is idézett alkotóknak, a Rendezőnek stb-nek. Ennek a szerzői jognak semmi köze a filmhez, ez arról szól, hogy a film jogtulajdonosa minden bevételéből köteles jogdíjat fizetni a film alkotóinak és örököseiknek, élén a rendezővel, ami egy idő után elévül...
-
#11
A zenészeknek, karmesternek, hangmérnöknek jár a jogdíj.
Te bármikor eljátszhatod, ahol és ahogy akarod, azt eladhatod ahogy akarod - ha tudod. Azután te is várnál jogdíjat, nem? -
gosub #10 Zene esetén Bach, Mozart, Beethoven... elhangzása esetén miért kell szerzői jogdíjat fizetni?
Nem a szerzői joggal van a baj hanem a pénzbehajtás maffia szerűségével és kollektivizálásával. -
mortep #9 A holland szabályozás szerint, hiszen erről van szó. Feltételezem tudod, hogy magyarországon is, és a világ számos országában is létezik ez az ún. blank media tax.
Országonként változik a szabályozás, nagyon sokszor nemcsak az adathordozókat, hanem más készülékeket is (pl. mobiltelefon, mert annak is van háttértára) megadóztatnak. Ezért írtam, hogy jó lenne konkrétan tudni a befizetett összeget. Természetesen ezeket az adónemeket következetesen elfelejtik megemlíteni. Jelen esetben nem tudjuk, hogy a kártéritési összeg számításakor milyen mértékben, vagy egyáltalán figyelembe vették-e.
Utoljára szerkesztette: mortep, 2015.10.06. 10:41:20 -
Victorius #8 Szjt. 31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.
(2) * A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.
(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.
mortep: A holland vagy a magyar szabályozás szerint?
(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.
(6) * A FILMALKOTÁS védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás céljára készült zene szerzője.
(7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
Utoljára szerkesztette: Victorius, 2015.10.06. 09:01:54 -
mortep #7 "A holland lakosság kb. egyharmada tölt le rendszeresen szerzői jogilag védett tartalmakat a világhálóról anélkül, hogy ezekért az anyagokért fizetne."
Tudtommal minden eladott adathordozó után kapnak pénzt ezek a szerzői jogvédő szervezetek, tehát az előbbi állítás nem igaz. A lakosság kétharmadát meg mikor fogják kárpótolni, mert közvetve fizettek egy olyan tartalomért - akaratuk ellenére - amelyet nem is használtak? -
#6
Minden nép ilyen, mert a legtöbb ember nem érdemelne szavazati jogot, de van nekik, mert könnyen vezethető ösztönlények. -
FoodLFG #5 az a baj, hogy az adófizetőknek kellene ezt eldönteni, nem a bíróságnak...
mondjuk ha a holland nép is olyan primitív pucsítós csicska, mint a magyar, akik eltűrték a nyugdíjvagyon teljes kiutalását külföldre, akkor mindegy. -
#4
Remélem a holland kormány csak ennyit reagál: No! -
Csaba161 #3
Nem beszélve arról. hogy a könyvek, zenék stb. szerzői joga egy idő után lejár, ezzel szemben a filmek szerzői joga SOHASEM jár le.
Ne ezen kellene sürgősen változtatni.
-
halgatyó #2 Vajon ha az emberek besokallnának és nem néznék meg a sok hollivúúúdi SZART, akkor kiktől követelnének "kártérítést" EZEK? Az ufóktól? Vagy nemzetközi szervezeteken keresztül nem-nézési-adó bevezetését követelnék?
Ahogy az elmúlt 20+ év tendenciáit előrevetítem, egyre ocsmányabb lesz ez a világ. -
flashpointer2 #1 Megnézném azt a becslés-számítást :D