MTI
Megveheti a Microsoft a Nokia mobilüzletágát
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a Microsoft megvegye a Nokia mobilüzletágát. A bizottság szerint nem vet fel versenyjogi aggályokat az ügylet, ezért az uniós szabályok értelmében nincs akadálya.
Brüsszel megítélése szerint a két cég tevékenysége csak szerény mértékben fedi egymást, ezért nem áll fenn annak komoly kockázata, hogy az egyesülés miatt más szereplők kiszorulnának a piacról. A bizottság megvizsgálta, hogy világszerte 700 millió okostelefont és 162 millió tabletet értékesítettek, de a Microsoft eddig ezen a téren nem igazán versenyzett a Nokiával, minimális az átfedés a két cég tevékenysége között, ráadásul az egyesülés által létrejövő vállalatnak továbbra is erős versenytársai vannak, mint például a dél-koreai Samsung és az amerikai Apple.
Az Európai Bizottság ezenkívül a mobil operációs rendszerek piacát is vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy nem áll fenn annak kockázata, hogy a Microsoft az egyesülés után ne szállítana Windows operációs rendszereket más készülékgyártóknak. Sőt, mivel részesedése meglehetősen korlátozott ezen a piacon, abban érdekelt, hogy minél több tőle független készülékgyártó építse készülékét a Windowsra. Hasonló okokból annak veszélyét sem látja jelentősnek a brüsszeli hatóság, hogy a redmondiak korlátoznák más gyártók számára a hozzáférést olyan más szoftverszolgáltatásokhoz, mint amilyen például az Office-programcsomag vagy a Skype. Előbbi csak Windows operációs rendszeren fut, így csak a saját platformján tudná a Microsoft korlátozni a szoftver elérhetőségét, a Skype esetében pedig gyakorlatilag a saját versenypozícióját rontaná ezzel az amerikai szoftveróriás - vélekedik Brüsszel.
Az Európai Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy az uniós szabályok értelmében csak az egyesült cég jelentette versenykockázatokat elemezheti, és csak azokat veheti figyelembe. Az uniós versenyjog nem teszi lehetővé, hogy ebben a vizsgálatban azzal is foglalkozzon, hogy milyen kockázatokat hordoz az eladó, a Nokia esetleges piaci viselkedése a felvásárlást követően. Konkrétan: hogy korlátozhatja-e majd a versenyt a finn mobilcég például azzal, hogy korlátozza a birtokában lévő mobiltávközlési szabadalmakhoz való hozzáférést a szektor többi szereplője számára. "Az Európai Bizottság éberen fog ügyelni arra, hogy a Nokia az egyesülés után az unió kartellellenes szabályaival összhangban köt-e licencszerződéseket szabadalmaira, különös tekintettel arra, hogy betartja-e a domináns piaci helyzettel való visszaélés tilalmát" - nyomatékosította közleményében az Európai Bizottság.
Brüsszel megítélése szerint a két cég tevékenysége csak szerény mértékben fedi egymást, ezért nem áll fenn annak komoly kockázata, hogy az egyesülés miatt más szereplők kiszorulnának a piacról. A bizottság megvizsgálta, hogy világszerte 700 millió okostelefont és 162 millió tabletet értékesítettek, de a Microsoft eddig ezen a téren nem igazán versenyzett a Nokiával, minimális az átfedés a két cég tevékenysége között, ráadásul az egyesülés által létrejövő vállalatnak továbbra is erős versenytársai vannak, mint például a dél-koreai Samsung és az amerikai Apple.
Az Európai Bizottság ezenkívül a mobil operációs rendszerek piacát is vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy nem áll fenn annak kockázata, hogy a Microsoft az egyesülés után ne szállítana Windows operációs rendszereket más készülékgyártóknak. Sőt, mivel részesedése meglehetősen korlátozott ezen a piacon, abban érdekelt, hogy minél több tőle független készülékgyártó építse készülékét a Windowsra. Hasonló okokból annak veszélyét sem látja jelentősnek a brüsszeli hatóság, hogy a redmondiak korlátoznák más gyártók számára a hozzáférést olyan más szoftverszolgáltatásokhoz, mint amilyen például az Office-programcsomag vagy a Skype. Előbbi csak Windows operációs rendszeren fut, így csak a saját platformján tudná a Microsoft korlátozni a szoftver elérhetőségét, a Skype esetében pedig gyakorlatilag a saját versenypozícióját rontaná ezzel az amerikai szoftveróriás - vélekedik Brüsszel.
Az Európai Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy az uniós szabályok értelmében csak az egyesült cég jelentette versenykockázatokat elemezheti, és csak azokat veheti figyelembe. Az uniós versenyjog nem teszi lehetővé, hogy ebben a vizsgálatban azzal is foglalkozzon, hogy milyen kockázatokat hordoz az eladó, a Nokia esetleges piaci viselkedése a felvásárlást követően. Konkrétan: hogy korlátozhatja-e majd a versenyt a finn mobilcég például azzal, hogy korlátozza a birtokában lévő mobiltávközlési szabadalmakhoz való hozzáférést a szektor többi szereplője számára. "Az Európai Bizottság éberen fog ügyelni arra, hogy a Nokia az egyesülés után az unió kartellellenes szabályaival összhangban köt-e licencszerződéseket szabadalmaira, különös tekintettel arra, hogy betartja-e a domináns piaci helyzettel való visszaélés tilalmát" - nyomatékosította közleményében az Európai Bizottság.