Kiadó: Capcom
Fejlesztő: Capcom
Honlap

Platformok:
Xbox360, Playstation 3, PC
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo 2,4 GHz-es vagy AMD Athlon X2 2,8 GHz-es processzor, Nvidia GeForce 8800GTS vagy ATI Radeon HD 3850 grafikus kártya, 2 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core 2 Quad 2,7 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 3 GHz-es processzor, Nvidia GeForce GTX 560 grafikus kártya, 4 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Assassin's Creed-sorozat
Kategória: külsőnézetes akció

A Capcomra az elmúlt hónapok során igencsak rájárt a rúd, hiszen azon túl, hogy pénzügyi negyedéveiket is rendre kudarccal zárják, a cégérük alatt megjelent videojátékaik sem értek el olyan eredményeket, mint az elvárható lett volna. Elég csak a kritikán aluli Resident Evil 6-ra, vagy a komoly identitásproblémákkal küzdő Dantét a középpontba állító DMC: Devil May Cry-ra gondolnunk ahhoz, hogy szavainkat tényekkel is alátámaszthassuk.

A kiadó becsületére váljék azonban, hogy minden erejükkel igyekeznek visszatalálni a helyes ösvényre, így a tervek szerint a következő Resident Evil például ismét egy klasszikus darab lesz, de a jól ismert sorozatok renoméjának visszaállítása mellett a vérfrissítést is szem előtt tartják a japánok. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy - rendkívüli merészségről tanúbizonyságot téve - éppen a generációváltás előtt küldte a boltok polcaira a Capcom legújabb videojátékát, aminek a Remember Me címet adták a keresztségben, és szó szerint hemzseg a jobbnál jobb ötletektől.


Ezek az ötletek elsődlegesen az alkotás koncepciójában és történetében érhetők tetten, így a Remember Me az emlékek, illetve az emlékezés témáját veszi alapul egy rendkívül érdekes, futurisztikus jövőképpel körítve azt. A játék ugyanis 2084-ben, egy Neo-Párizs nevű helyen játszódik, ami a mai francia főváros jövőbeni másának tekinthető. 2084-re azonban az élet és úgy nagy általánosságban az egész világ is igencsak komoly változásokon megy keresztül, közel 70 év múlva ugyanis az emlékeket szó szerint eladható és cserélhető árucikként kezeli a társadalom, így a jó és a rossz emlékek egyaránt eltávolíthatók, lecserélhetők lehetnek, méghozzá egy speciális implantátum, avagy az emberek agyába ültetett Sensennek köszönhetően.

A Sensen nevű készüléket egy globális hálózathoz csatlakoztatva a hatóságok és az önkényuralmi szervek - a játékban a Memorize név alatt csoportosulnak - bármikor elérhetik, ezt pedig természetesen ki is használják, ezáltal Neo-Párizs bármelyik lakójáról bármikor és bármit megtudhatnak, sőt, egy csapásra ki is vonhatják a forgalomból őket, ha az érdekek úgy kívánják. Mi sem természetesebb, minthogy egy efféle diktatórikus helyzetben feltűnnek az első ellenállók is, akik a rendkívül hangzatos Errorists név alatt gyülekeznek, és nem félnek hangot adni véleményüknek, ergo szembeszállnak az elnyomó hatalommal, hogy a világ ismét a régi lehessen, az emlékek és a gondolatok pedig megmaradhassanak az emberek saját kiváltságainak.


A Remember Me betöltésével egy ilyen állapotok által uralt jövőbe csöppenünk bele egy Nilin nevű hölgy oldalán, aki természetesen az Errorists elkötelezett tagja, és minden vágya, hogy segítségünkkel felszámolja a Memorize önkényuralmát. Első találkozásunkkor azonban Nilin éppen óriási pácban van, egy az említett hatalom ellen elkövetett bűncselekmény miatt ugyanis a hatóságok arra készülnek, hogy kitöröljék emlékeit, ezáltal újabb ellenállóval ritkítsák meg Neo-Párizst, de a mindent behálózó adatrendszernek köszönhetően az utolsó pillanatban megérkezik a segítség.

Hősünk így kiszabadul a Memorize fogságából, és azonnal visszatér eredeti küldetéséhez, hogy véget vessen a tarthatatlan állapotoknak. Az alkotás világa összességében alighanem az egyik legjobb, amit a BioShock Infinite óta láttunk. Habár a végeredményt maximálisan a linearitás uralja, de a fejlesztők így is képesek voltak elhitetni velünk, hogy egy hatalmas városban barangolunk, hiszen a bejárható utcák, terek és épületek olyan jól elrendezettek és kellemes összhatást keltenek, hogy az példaértékű lehet más fejlesztők számára. Ennek köszönhetően láthatjuk majd a város ma is létező nevezetességeit, megismerkedhetünk az elitista környékekkel, de leereszkedhetünk a csatornarendszerbe is, amit egy mutálódott emberfaj, a leaper ural, de nem csak velük, hanem a városi őrséggel is nagyon gyakran meggyűlik a bajunk a kampány során. Eddig a pontig azt hihetnénk, hogy a Remember Me egy tökéletes és hangulatos videojáték, ám ebből az állításból csak utóbbi igaz, hiszen bár valóban nagyon kellemes lett a lefestett világ, de a játékmenet terén akadnak azért problémák. Az alkotás alapesetben egy hátsónézetes akciójáték, amelyben a harcoknak, a lopakodásnak és az ügyességi részeknek is komoly szerepük lesz. Haladjunk sorban visszafelé, hiszen a lopakodós részek, bár nem lettek rosszak, teljesen jellemtelenek, akárcsak azok a pályarészek, amikor az ügyességünkre kell alapoznunk a továbbjutást.


Ezekben az esetekben garantáltan az Assassin’s Creed-sorozat legjobb pillanatai idéződnek fel előttünk, hiszen Altair, Ezio és Connor oldalán ugrándozhattunk utoljára ilyen jót házak oldalán és egyéb mesterségesen kialakított akadályokon. Nilin rugalmasan, könnyedén kezeli ezeket a részeket, de összességében érezni, hogy csak színesítésként használták fel az alkotók az ugrándozás és a falon mászás lehetőségét, így különösebb szerepet - a továbbjutás kivételével - nem is szántak neki a kampányban. A harcrendszer ezzel ellentétben már rengeteg sajátosságot felvonultat.

Mint fentebb említettük, a rendkívül látványos összecsapások - amelyek többnyire a közelharcra építenek majd - az előre kombinált mozdulatokból állnak össze, így Nilin szó szerint elképesztő sebességgel és akrobatikus mozdulatokkal végez ellenfeleivel. Habár hősünk képességei fejleszthetők - ami egy újabb szükségtelen extra -, ennél azonban sokkal fontosabbak lesznek különleges képességei, illetve az a lehetőség, aminek köszönhetően tulajdonképpen mi állíthatjuk össze a kombókat. A harci kombinációk ugyanis több darabból épülnek fel, így meghatározhatjuk például, hogy míg az első ütésünk közepes erősségű legyen, addig a másodikkal regenerálódjon életerőnk, míg az utolsóval a lehető legerősebbet üsse karakterünk. Érdekes és meglepő módon a gyakorlatban is működő újdonságról van szó, azonban ennél sokkal izgalmasabb képességek is megtalálhatók Nilin eszköztárában.


A speciális tulajdonságok között így különféle kábító módszereket és egyéb, többnyire a harchoz és a továbbjutáshoz szükséges elemeket találhatunk, ám ezeknél lényegesen fontosabb lesz az emlékekkel való foglalkozás, ami sajnálatos módon csak néhányszor kapott szerepet a kampányban, akkor is előre meghatározott helyeken. Nilin oldalán ugyanis képesek leszünk arra, hogy belemásszunk mások emlékeibe, így azokat megváltoztatva vagy újraírva módosíthatjuk az aktuális eseményeket, ezáltal pedig a jövőt is. Az emlékek módosítása úgy zajlik, hogy előbb megtekinthetjük magát az eseménysorozatot, majd azt követően az időt oda-vissza pörgetve felfedezzük a módisítható elemeket.

Lehet, hogy az adott emlékfoszlányban elegendő lesz csak eltolni egy asztalt vagy elrejteni egy tárgyat, míg más esetekben bonyolult kombinációkra kell rájönnünk ahhoz, hogy befolyásolni tudjuk a történetet. Ezek azonban sajnálatos módon csak néhányszor kapnak helyet a sztoriban, holott alaposan fel tudták volna dobni vele a végeredményt a fejlesztők, ami így sajnos a legtöbb esetben - főleg a játék felétől - az unalomba fullad, és egy kissé vontatott akciójátékká alakul át. Grafika: A Remember Me az Unreal Engine harmadik generációjának egy alaposan módosított változatát használja, aminek köszönhetően a küllemre egyáltalán nem panaszkodhatunk, de nem is annyira a részletesség, sokkal inkább Neo-Párizs elképesztően hangulatos világa adja a végeredmény legnagyobb vonzerejét. Külön kiemelendő, hogy a Capcom az egész kampány során gondosan odafigyelt arra, hogy folyamatosan filmszerű jelenetekkel árasszanak el minket, amihez gyakran még a kameranézeteket is hozzáigazították. Sajnálatos módon a PC-s változat optimalizálása nem sikerült a legjobban, így az ajánlott követelményeken felüli tesztgépünkön is képes volt indokolatlan akadásokat produkálni a játék.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A kezelőfelülettel a fejlesztők nem követték a futurisztikus irányvonalat - holott adta volna magát a lehetőség -, de így is letisztult lett a menürendszer, egyedül a kombinált mozdulatok összeállítása és kiválasztása vált kissé túlbonyolítottá. A másik negatívum is a kombókhoz köthető, de sokkal inkább a harcrendszerhez, Nilin irányítása ugyanis, bár többnyire könnyedén kivitelezhető, ellenben az összecsapások alatt nem mindig követi a gyors eseményeket, sőt, az ügyességi részeknél is akadtak pillanatok, amikor okozott kellemetlen meglepetéseket a játék.

Játszhatóság: Hogy miért nem álmodtak meg egy vaskos többjátékos módot a fejlesztők a Remember Me-hez, az számunkra teljesen érthetetlen - egy kooperatív módért szó szerint sír a végeredmény -, de legalább a kampány hosszúsága megfelelő, sőt, egy kicsit talán túl hosszú is lett, köszönhetően annak, hogy a jó ötletek miatt már a történet felénél ismétlődésekbe futhatunk.

Intelligencia, nehézség: A mesterséges intelligenciával kapcsolatban egyértelműen kijelenthetjük, hogy meglehetősen rossz lett, ellenfeleink ugyanis rendkívül bután viselkednek velünk a harc során, holott futurisztikus felszereléseik ezt egyáltalán nem indokolnák. A nehézség is kiegyensúlyozatlan lett, egyes összecsapások nagyon könnyűek, mások azonban megdöbbentően nehezek, ám ennél is sokkal nagyobb baj, hogy egy idő után ismétlődővé és unalmassá válnak.

Hangok, zene: Főként a szinkronok és a zenék miatt, de a Capcom ezúttal is határozottan kiemelkedőt alkotott a Remember Me keretein belül ezen a téren, így a háttérben felcsendülő dallamok szó szerint megtámogatják az egész hangulatot, de kiemelkedőre sikerült néhány főbb szereplő érzelmesre, valamint hatásosra hangolt monológja is.

Összegzés: Mindent összevetve a Capcom sajnos egyáltalán nem használta ki az összes lehetőséget, ami a Remember Me-ben lakozott, ugyanakkor így sem lett olyan rossz a végeredmény. Egy sorozat kezdő darabjaként, ráadásul éppen a generációváltás előtt nem volt könnyű dolga a fejlesztőknek, de mindent figyelembe véve - még a hibák ellenére is - maximálisan helytálltak. Ha szeretnél egy kiváló történettel és körítéssel ellátott hátsónézetes akciókalandot a gyűjteményedben tudni, amiben sokkal több van, mint amit elsőre láthatsz, akkor semmiképpen se hagyd ki ezt a játékot!