Hunter

Mi lesz a Pentagon hiperszonikus bombázójának sorsa?

A Pentagon kutatási ügynöksége, a DARPA egy újabb hiperszonikus robot bombázót vesztett el egy próbarepülés során a Csendes-óceán fölött. A szakértők szerint ez megpecsételheti a Falcon tervezet sorsát.

A Falcon Hiperszonikus Tesztjármű 2 (HTV-2) sikeresen vált le hordozórakétájáról, azonban ezt követően nem sokára megszakadt vele a kapcsolat. A gépet 20 Machon, vagyis a hangsebesség hússzorosán való repülésre tervezték, célja, hogy az Egyesült Államok órákon belül a világ bármelyik részén csapást mérhessen. A nyílhegy alakú HTV-2 egy Minotaur IV rakétán kezdte meg útját a kaliforniai Vandenberg Légi Támaszpontról. A mérnökök terve az volt, hogy a robotrepülő óránkénti 21 000 kilométeres sebességgel siklórepülésben térjen vissza a Földre, majd útját az óceánban végezze.

A gond az, hogy a rendkívüli sebesség még a nagy magasságú, egészen vékony légkörben is hatalmas, 2000 Celsius-fok körüli hőmérsékletet és plazmát generál, ami ismeretlen problémákkal állítja szembe a gép aerodinamikai, elektronikai és vezérlési rendszereit.

Az első 4 méter hosszú HTV-2 2010-ben repült. A DARPA jelentése szerint a 9 perces teszt 139 másodpercnyi használható adatot eredményezett, mielőtt a kapcsolat megmagyarázhatatlan okokból megszakadt a géppel. Csütörtökön a második próbarepülés ugyanebbe a problémába torkollott. "Több mint 9 percnyi adatot gyűjtöttünk, mielőtt egy anomália a kapcsolat elvesztéséhez vezetett. Az előzetes jelek szerint a repülőgép tervezett repülési pályája mentén becsapódott a Csendes-óceánba" - olvasható a DARPA egyik állásfoglalásában.

A New Scientist szerint a gép azokba a technikai problémákba futott bele, amit már a projektet övező első kritikák alkalmával, 2001-ben boncolgattak a szakértők. A gépnek nem csupán a hővel kell megküzdenie, hanem a körülötte kialakuló ionizált izzó plazma által keltett súlyos elektromos interferenciákkal is.

Az ügynökség saját bevallása szerint sokat tanult a felső légköri tartományokban való hiperszonikus repülésről, ez azonban igen sokba került, a gép ugyanis egy 300 millió dolláros program része volt, ami elég költséges kutatási módszer. "Tudjuk hogyan juttassuk el a repülőgépet a világűr peremére, azt is tudjuk, hogyan indítsuk el a légköri hiperszonikus repülést. Azt azonban még nem tudjuk, hogyan érjük el a kívánt kontrollt a repülés aerodinamikai fázisa során. Ez bosszantó. Biztos vagyok, hogy van rá megoldás, amit meg kell találnunk" - nyilatkozott a DARPA oldalán Chris Schultz őrnagy, a program vezetője, az elemzők szerint azonban a második kudarc a teljes tervezet újragondolását eredményezheti.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #52
    A gyorsulás miatt nehezen... :)
  • kvp #51
    Az ufo alaku leghajo mozgas kozben mar termel felhajtoerot, mivel ilyenkor egyfajta csupaszarny gepkent viselkedik. Ez mar nem tiszta leghajo technika. Egyebkent meg ha valaki nagyon keves uzemanyaggal akarna utazni, akkor vitorlas hajo. Igaz, hogy lassu, de annyira keves energiat igenyel, hogy azt egy repulo sem tudja utolerni. Egyebkent a leghajoknal mar a vonatok es az utasszallito hajok is jobbak, mert kevesebb uzemanyaggal, gyorsabban lehet veluk utazni. (es altalaban vagy szarazfold vagy tenger van egy legi utvonal alatt, tehat valamelyik alternativa mindig hasznalhato)

    Az utazasnal meg van ket problema az uzemanyagfogyasztason kivul. Ez pedig az utasok ellatasa es az utazasi ido. Ha egy leghajo az adott terhet (utast) harmadannyi uzemanyaggal vinne el, de haromszor annyi ido alatt, akkor felmerul, hogy nem lesz eleg csak az utast elvinni, hanem kell ennivalo, rendes szallas (pl. agy, furdoszoba), ami annyira megnoveli az egy utasra juto terhet, hogy mar nem eri meg lassabban haladni. Repulokon meg elvarhato, hogy az utas a teljes ut alatt a szekeben uljon. De egy leghajon, ha 3-4 napig tart az ut, mar nem varhato el ugyanez. Innentol mar nem csak egy utast es egy szeket kell cipelni, hanem egy szallodai szobat is. Ezen buktak meg a lassu jarmuvek, mivel a kisebb hasznos tomeg miatt tobbe kerul az uzemeltetesuk, mint egy gyorsabb es konnyebb jarmuje. Ha meg gyorsabbak lennenek a repulok, akkor tovabb lehetne csokkenteni a holtterhet, tehat pl elhagyhatoak lennenek a hatradontheto szekek, a takarok, az italok es az etelek, sot a kis, egyesevel takarhato ablakok is. Lehet, hogy adott kilogrammra tobbet fogyasztana a gep, de az utason kivul sokkal kevesebb egyeb sulyt kellene cipelnie, tehat az egy utasra juto uzemanyagfogyasztas csokkenne, mikozben a repulesi ido is csokkenne. (ha eleg rovid lenne az utazasi ido, akkor azt a par percet akar allva is kibirna az ember a csomagjaval a kezeben, mint most egy metron)
  • Alfa Of NS #50
    Sajnos az ilyenek csak tervek szoktak lenni. Mivel szinte alapjairól kell újratervezni a léghajókat és a piac meg nagyon kicsi, így nem lehet hozzá tőkét szerezni.

    Ők az egyetlen talán, akik tényleg csinálnak valamit:
    http://www.aerosml.com/
    A törölt DARPA projekt léghajójának technikáját is használják.
  • teddybear #49
    "A ruszkik mostanában csinálnak 250M átmérőjű, és "csak" 100M magas "ufó" alakú léghajót."

    Milyen pénzből? Melyik gyár? És ki fogja megvenni? Van valami linked?

    Röhej, hogy időnként fel-felrepül még ez a hír, és az még inkább, hogy páran komolyan is veszik.
  • Komolytalan #48
    A ruszkik mostanában csinálnak 250M átmérőjű, és "csak" 100M magas "ufó" alakú léghajót. Igaz az teherszállítási célokat fog szolgálni (fúrótorony, meg hasonló apró, repülőgépekkel nem szállítható cuccokat visz majd), tehát nem a sebesség a cél, de azért egy léghajó lehet nagy, és relatíve lapos.

    Ha a repülőgépek üzemanyagára a fölösleges pazarlás miatt kivetnének mondjuk 400% jövedéki adót, akkor rohadtul ráérne mindenki 1 hétig is utazni (ahogy azt tették pl 100 éve, hajón/léghajón).
  • Molnibalage #47
    És időjárás függő. Adott szélsebesség felett borul minden gazdaásogássi mutató, a cucc fel sem tud szállni. A kereskedelmi gépeknek meg a nagy forgalmi reptereken az extrém időjárási helyzeteket leszámíta szinte egész évben üzemképesek. +10 km-en meg rohadtul nem érdekli őket, hogy alattuk vihar van...
  • Alfa Of NS #46
    "Nyilván lehetne léghajóból is jobb alaki tényezőjűt csinálni, amivel el lehetne érni 3-400 km/h-s maximális sebességet"

    Nem igazán. Eleve iszonyat légellenállás lenne mindenféle képen, másrészt ha nagyon áramvonalasra építenéd, akkor adott gáztérfogat mellett nagy lenne a belső váz és a köpeny súlya, csökkentve a kapacitást.

    "A többletfogyasztásokról annyit, hogy a legjobb fogyasztási mutatóval rendelkező repülőgépek (pl A380) fogyasztanak egy utasra számítva 3.5-7x annyit, mint egy léghajó"

    Utánanéztem kicsit. Az A380 és a Hindenburg lényegében ugyanannyit fogyaszt 100 kilométeren utasonként: 3 litert. Persze a Hindenburg 80 évvel ezelőtti technika, szóval felezhető, harmadolható a fogyasztás. Az A380 7,5-szer gyorsabban repül, mint a Hindenburg tette. Ezen bukik meg sajnos a léghajó. Hiába építesz olyat, ami ötöd annyi költséggel szállít ugyanoda mint egy repülőgép, ha ötször annyi ideig tart az út. Ez árúnál még elmehet, személyszállításnál már nehezebben. Bár ha a repülőgépnél a becsekkolást is beleveszed némileg javul az arány.
  • remark #45
    Neked is ajánlom tanulmányozásra ezt.
  • remark #44
    Fractional-reserve banking
  • shamanist #43
    Szia!

    Szerintem nem tudtad rosszul, csak nem mindegy, hogy 20 mach, hol 20 mach...