További változtatásokkal sújtja az európai légiutasokat az USA

Európai parlamenti képviselőket kerestek meg amerikai lobbisták, illetve a politikusokat behívták a helyi követségre is. A cél az volt, hogy szavazzák meg az Európai Unió és az USA közötti legújabb légiutas-adatátadási megállapodást.

Az Egyesült Államok ugyanakkor nem várta meg a szerződésről szóló szavazást, hanem bejelentette, hogy az európai uniós tagországok állampolgárainak az USA-ba való beutazásuk előtt három nappal meg kell venniük a repülőjegyüket, s annak árát bank- vagy hitelkártyájukkal kell kifizetniük. Mindez azt jelenti, hogy pontosan nyomon követhető egy európai uniós személy útja, az elutazás előtti napoktól a tengerentúlról való hazaérkezéséig.

Az első Passanger Name Records (PNR) szerződést 2003-ban kötötte meg az EU és az USA, s azóta rendre meghosszabbítják, ráadásul mindig új elemekkel bővül ki. A mostani hosszabbítás azonban közel sem megy zökkenőmentesen, ugyanis sok EP-képviselő szemét szúrja, hogy az Egyesült Államok egyre több adatot követel az európai légiutasoktól.

A mostani megkeresések során Ernst Strasser, az Osztrák Néppárt európai parlamenti delegációjának vezetője az USA bécsi nagykövetével találkozott és cseppet sem rejtette véka alá a véleményét. A téma elvileg a két ország transzatlanti kapcsolatának minősége volt. Strasser megkérdezte a nagykövettől, hogy miután az Egyesült Államok egyoldalúan 14 dolláros díj megfizetésére kötelezi a beutazó európai uniós állampolgárokat, milyen transzatlanti partnerségről beszélünk?

A plusz összegre vonatkozó rubrika bekerült az Utazási Engedély Elektronikus Rendszerének (ESTA) nyomtatványába is. A dokumentumot 78 órával az utazás kezdete előtt kell kitölteni és a 14 dollárt kötelező bank- vagy hitelkártyával befizetni. A megoldásnak köszönhetően a banki adatok birtokában bármikor nyomon követhető az adott személy amerikai tartózkodása, kideríthető, hogy melyik hotelben szállt meg, mikor mit rendelt. Független attól, hogy valaki melyik utazási irodában vette meg a repülőjegyét, adatai bekerülnek az amerikai belbiztonsági minisztérium alárendeltségébe tartozó hivatalok tengerentúli rendszereibe.

Jörg Leichtfried EP-képviselő úgy vélte, hogy az amerikai díj mintájára az USA-ból érkező turistákra is ki kellene vetni egy hasonló vámot. A politikus szerint ugyan ez a megoldás nem jó két partner között, de könnyen lehet, hogy a mostani változás komoly hatással lesz az amerikai turisztikai bevételekre. Évente ugyanis 13 millió európai uniós polgár utazik az Egyesült Államokba, így amennyiben ez a szám nem változik, akkor az új díj körülbelül 180 millió dolláros bevételt jelentene a washingtoni büdzsének. Az összegen alighanem a belbiztonsági minisztérium, a titkosszolgálatok és a turisztikai hivatal osztoznának.

Edward Hasbrouck utazási témákkal foglalkozó amerikai újságíró éppen a napokban nyilatkozott arról, hogy harcot indított az USA kabinetjének adatgyűjtései ellen és többször kikérte a róla tárolt információkat. A kapott pontatlan és hiányos, ráadásul számos helyen kisatírozott válaszból kiderült: még azt is rögzítették róla, hogy kivel utazott együtt, az illető férfi vagy nő volt, továbbá hogy a két repülőút közötti éjszakát egy- vagy kétágyas szobában töltötték-e.