SG.hu·
Másként viselkednek az őssejtek az űrben
Meglepően másként fejlődnek az őssejtek a világűr súlytalanságában, mint a Földön, állapította meg egy új tanulmány, ami újabb rossz hír az emberi mélyűr-expedíciókat szorgalmazók számára.
A kutatást ausztrál tudósok hajtották végre egy NASA által kifejlesztett bioreaktorral, melyben emberi embriói őssejtekből próbáltak sejteket termelni. Az őssejtek bármilyen sejttípussá fejlődhetnek a test három elsődleges rétege, az ektoderma, az endoderma és a mezoderma számára, ami több mint 220 különböző sejttípust jelent. A csapat eredményei szerint az őssejtek fehérjéinek 64 százaléka nem volt jelen a szimulált súlytalanság közegében növesztett mintákban, ugyanakkor a bioreaktorban fejlődő sejtek számos olyan proteint tartalmaztak, melyek a csont lebontásában és a kalcium szabályzásában játszanak szerepet. Ezek egyike sem található meg a földi gravitációban növesztett őssejtekben.
"Tudtommal ez az első tanulmány, ami a szimulált súlytalanság az embriói őssejt vonalra gyakorolt hatását vizsgálja, és a súlytalanság eredményeként jelentős eltérést mutatott az emberi sejtfunkciókban" - írja a kutatást vezető Elizabeth Blaber, az Ausztrál Asztrobiológiai Központ kutatója a múlt hónapban Houstonban tartott asztrobiológiai konferencián is ismertetett tanulmányában. "Ezek az előzetes felfedezések az asztronauták egészségére, ezáltal a küldetések sikerére is potenciálisan hátrányos hatásokra világítanak rá" - összegez a tanulmány, ami egy újabb utalás arra, hogy a hosszú űrutazásoknál biztosítani kell a mesterséges gravitációt az űrhajókon.
Őssejtek pásztázó elektronmikroszkóp alatt
A NASA orvosainak becslése szerint az űrhajósok havonta csontjaik ásványi sűrűségének megközelítőleg 1 százalékát vesztik el az űrben. Az erőteljes napi edzésprogramon felül az űrhajósok részt vesznek egy tanulmányban, hogy lássák, a csontépítő gyógyszerek szedése képes-e meggátolni a leépülést. A súlytalanság hatással van az emberi test izomtömegének csökkenésére, valamint a szív- és érrendszerben, továbbá az immunrendszerben bekövetkező változásokra is. "A kutatók egyfajta sejtszintű gén átkapcsolódást sejtenek az általunk látott állapotok kialakulása mögött" - nyilatkozott a Discovery News Mike Duncan, a NASA repülőorvosa.
Az űrügynökség nem vett részt az ausztrál embriói őssejt kutatásban, azonban más őssejt típusokkal maguk is kísérleteztek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Egyik ilyen kutatásuk az egér őssejtek fejlődését és regenerálódását vizsgálta a súlytalanságban. Az emberi őssejteket alkalmazó kutatások mind az űrtudományokban, mind a sejtbiológiában kulcsfontosságú, írja Blaber, kiemelve, hogy eredményeiknek nem csupán az űrutazás jövőére lehetnek hatásai, de több földi gyógyászati problémát is megoldhatnak.
A kutatást ausztrál tudósok hajtották végre egy NASA által kifejlesztett bioreaktorral, melyben emberi embriói őssejtekből próbáltak sejteket termelni. Az őssejtek bármilyen sejttípussá fejlődhetnek a test három elsődleges rétege, az ektoderma, az endoderma és a mezoderma számára, ami több mint 220 különböző sejttípust jelent. A csapat eredményei szerint az őssejtek fehérjéinek 64 százaléka nem volt jelen a szimulált súlytalanság közegében növesztett mintákban, ugyanakkor a bioreaktorban fejlődő sejtek számos olyan proteint tartalmaztak, melyek a csont lebontásában és a kalcium szabályzásában játszanak szerepet. Ezek egyike sem található meg a földi gravitációban növesztett őssejtekben.
"Tudtommal ez az első tanulmány, ami a szimulált súlytalanság az embriói őssejt vonalra gyakorolt hatását vizsgálja, és a súlytalanság eredményeként jelentős eltérést mutatott az emberi sejtfunkciókban" - írja a kutatást vezető Elizabeth Blaber, az Ausztrál Asztrobiológiai Központ kutatója a múlt hónapban Houstonban tartott asztrobiológiai konferencián is ismertetett tanulmányában. "Ezek az előzetes felfedezések az asztronauták egészségére, ezáltal a küldetések sikerére is potenciálisan hátrányos hatásokra világítanak rá" - összegez a tanulmány, ami egy újabb utalás arra, hogy a hosszú űrutazásoknál biztosítani kell a mesterséges gravitációt az űrhajókon.
Őssejtek pásztázó elektronmikroszkóp alatt
A NASA orvosainak becslése szerint az űrhajósok havonta csontjaik ásványi sűrűségének megközelítőleg 1 százalékát vesztik el az űrben. Az erőteljes napi edzésprogramon felül az űrhajósok részt vesznek egy tanulmányban, hogy lássák, a csontépítő gyógyszerek szedése képes-e meggátolni a leépülést. A súlytalanság hatással van az emberi test izomtömegének csökkenésére, valamint a szív- és érrendszerben, továbbá az immunrendszerben bekövetkező változásokra is. "A kutatók egyfajta sejtszintű gén átkapcsolódást sejtenek az általunk látott állapotok kialakulása mögött" - nyilatkozott a Discovery News Mike Duncan, a NASA repülőorvosa.
Az űrügynökség nem vett részt az ausztrál embriói őssejt kutatásban, azonban más őssejt típusokkal maguk is kísérleteztek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Egyik ilyen kutatásuk az egér őssejtek fejlődését és regenerálódását vizsgálta a súlytalanságban. Az emberi őssejteket alkalmazó kutatások mind az űrtudományokban, mind a sejtbiológiában kulcsfontosságú, írja Blaber, kiemelve, hogy eredményeiknek nem csupán az űrutazás jövőére lehetnek hatásai, de több földi gyógyászati problémát is megoldhatnak.