Szekeres Viktor
Gettómilliomos - 2008 legjobb filmje?
Jamal, a nincstelen indiai srác a helyi vágópistával ül szemben és a Legyen ön is milliomos 20 milliós kérdésénél tart. Hogy került oda? Csalt? Zseni? A sors keze van a dologban?
Az Oscar-díjátadó eredményét ismerve, ma már mindenki kívülről fújhatja a Gettómilliomos címét, azonban ellentétben a vetélytársakkal, Danny Boyle filmje nem azért került év végén a mozikba, mert a forgalmazója meg volt róla győződve, hogy ekkora tarolást fog véghez vinni a kedves, szívhezszóló, életigenlő mese. Már csak azért sem gondolhattak ilyesmit, mert a film eredeti gazdája első nekifutásra csak DVD-n akarta kiadni a végeredményt, de a Gettómilliomos, akárcsak a filmben, ezúttal is megmutatta, hogy vesztett állásból lehet igazán nagyot kaszálni. (Aki pedig a Warnernél visszautasította a friss Oscaros-filmet, azóta már más állás után nézett...)
Vikas Swarup nemrég idehaza is megjelent könyve (Semmit és mindent - Gettó milliomos, eredetiben Q&A) alapján készült film belecsap a kellős közepébe, sőt, inkább a végébe és a helyi Legyen ön is milliomos 20 milliós kérdésével kezd, hogy utána visszaemlékezésekkel és idősík-váltásokkal mesélje el nekünk az élete legfontosabb válasza előtt álló Jamal élettörténetét. Azt az élettörténetet, mely tudjuk, hogy ideiglenesen hol fog végződni, sőt, azt is tudjuk, hogy a Gettómilliomosnak csak egyféle befejezése lehet, s mégis vászonra tapadt szempárokkal nézzük végig az indiai Vágóval szembeni székbe vezető utat.
Érdekes hibrid lett a Gettómilliomos, hiszen egy angol rendező indiai szerző művéből forgatott egy kvázi autentikusnak tetsző indiai filmet, mely azonban próbálja magát távol tartani az évente Hollywoodnál is több száz filmet termelő Bollywoodra jellemező legtipikusabb vonásokat (a film végén a kikacsintás persze remek), s figyel arra, hogy mégse másolja a klasszikus indiai stílust.
A Gettómilliomos egy szép, hosszú, olykor banálisnak mondható élettörténet jó pár remek pillanattal megtámogatva, s persze vastagon megszórva az indiai kultúra feltárásával, melynek végleteit megismerhetjük a gyerekprostítúciótól kezdve a fényűzésig. A Gettómilliomos igazi szegénylegényes népmese, mely annak ellenére képes végig optimista és felemelő maradni, hogy testközelből láthatjuk az emberek nyomorát, kiszolgáltatottságát, fájdalmát, csalódását, szenvedését, a lét megannyi szörnyűségét. Kissé naiv is ilyen szempontból Jamal története, de ezen túltesszük magunkat, hiszen valamiért mégis csak nagyon jó nézni.
Jó nézni, még akkor is, ha némi fejingatás kíséretében sokszor hitetlenkednünk kell, mert bár a néző tudja, hogy a tévéműsorral kapcsolatban nem feltétlenül úgy zajlik minden, ahogyan azt interpretálják neki, de a szórakozásért, az élményért cserébe még ilyen pontatlanságok felett is hajlandó szemet hunyni. A Gettómilliomos kiváló film lett, az embert moziba csábító, remek vizuális élmény szuper zenével (ami persze csak a hollywoodi kommerszen nevelkedett újszülötteknek új, de, ha egyszer az Akadémia is díjazta...), nagyszerű gyerekszereplőkkel. A nagy kérdés, hogy klasszikussá válik-e. Nem egyszerű a válasz, de hiába vérpofi a végeredmény, talán mégsem lép be a legnagyobbak közé, inkább ott marad az ajtóban toporogva.
Utólag belegondolva nem semmi, amit Danny Boyle véghez vitt. Szinte Ridley Scottként lubickol a műfajok között, s gyártja a kultikus mozikat. A tökéletes Sekély sírhanttal való kezdést nem sokan hitték volna, hogy lehet fokozni a Trainspottinggal (lehetett), s mindezek után mind a 28 nappal később című zombihorror, mind a sci-fi Napfény emlékezetes maradt. Az amerikai stúdiófilmnek számító A Partban is megvolt az az egyedi íz, amiért szeretjük az angol rendezőt. Csak így tovább, a következőnél is ott leszünk.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Az Oscar-díjátadó eredményét ismerve, ma már mindenki kívülről fújhatja a Gettómilliomos címét, azonban ellentétben a vetélytársakkal, Danny Boyle filmje nem azért került év végén a mozikba, mert a forgalmazója meg volt róla győződve, hogy ekkora tarolást fog véghez vinni a kedves, szívhezszóló, életigenlő mese. Már csak azért sem gondolhattak ilyesmit, mert a film eredeti gazdája első nekifutásra csak DVD-n akarta kiadni a végeredményt, de a Gettómilliomos, akárcsak a filmben, ezúttal is megmutatta, hogy vesztett állásból lehet igazán nagyot kaszálni. (Aki pedig a Warnernél visszautasította a friss Oscaros-filmet, azóta már más állás után nézett...)
Vikas Swarup nemrég idehaza is megjelent könyve (Semmit és mindent - Gettó milliomos, eredetiben Q&A) alapján készült film belecsap a kellős közepébe, sőt, inkább a végébe és a helyi Legyen ön is milliomos 20 milliós kérdésével kezd, hogy utána visszaemlékezésekkel és idősík-váltásokkal mesélje el nekünk az élete legfontosabb válasza előtt álló Jamal élettörténetét. Azt az élettörténetet, mely tudjuk, hogy ideiglenesen hol fog végződni, sőt, azt is tudjuk, hogy a Gettómilliomosnak csak egyféle befejezése lehet, s mégis vászonra tapadt szempárokkal nézzük végig az indiai Vágóval szembeni székbe vezető utat.
Érdekes hibrid lett a Gettómilliomos, hiszen egy angol rendező indiai szerző művéből forgatott egy kvázi autentikusnak tetsző indiai filmet, mely azonban próbálja magát távol tartani az évente Hollywoodnál is több száz filmet termelő Bollywoodra jellemező legtipikusabb vonásokat (a film végén a kikacsintás persze remek), s figyel arra, hogy mégse másolja a klasszikus indiai stílust.
A Gettómilliomos egy szép, hosszú, olykor banálisnak mondható élettörténet jó pár remek pillanattal megtámogatva, s persze vastagon megszórva az indiai kultúra feltárásával, melynek végleteit megismerhetjük a gyerekprostítúciótól kezdve a fényűzésig. A Gettómilliomos igazi szegénylegényes népmese, mely annak ellenére képes végig optimista és felemelő maradni, hogy testközelből láthatjuk az emberek nyomorát, kiszolgáltatottságát, fájdalmát, csalódását, szenvedését, a lét megannyi szörnyűségét. Kissé naiv is ilyen szempontból Jamal története, de ezen túltesszük magunkat, hiszen valamiért mégis csak nagyon jó nézni.
Jó nézni, még akkor is, ha némi fejingatás kíséretében sokszor hitetlenkednünk kell, mert bár a néző tudja, hogy a tévéműsorral kapcsolatban nem feltétlenül úgy zajlik minden, ahogyan azt interpretálják neki, de a szórakozásért, az élményért cserébe még ilyen pontatlanságok felett is hajlandó szemet hunyni. A Gettómilliomos kiváló film lett, az embert moziba csábító, remek vizuális élmény szuper zenével (ami persze csak a hollywoodi kommerszen nevelkedett újszülötteknek új, de, ha egyszer az Akadémia is díjazta...), nagyszerű gyerekszereplőkkel. A nagy kérdés, hogy klasszikussá válik-e. Nem egyszerű a válasz, de hiába vérpofi a végeredmény, talán mégsem lép be a legnagyobbak közé, inkább ott marad az ajtóban toporogva.
Utólag belegondolva nem semmi, amit Danny Boyle véghez vitt. Szinte Ridley Scottként lubickol a műfajok között, s gyártja a kultikus mozikat. A tökéletes Sekély sírhanttal való kezdést nem sokan hitték volna, hogy lehet fokozni a Trainspottinggal (lehetett), s mindezek után mind a 28 nappal később című zombihorror, mind a sci-fi Napfény emlékezetes maradt. Az amerikai stúdiófilmnek számító A Partban is megvolt az az egyedi íz, amiért szeretjük az angol rendezőt. Csak így tovább, a következőnél is ott leszünk.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése