SG.hu·
Kínai csillagászoké lehet az első kvarkcsillag
Egy új csillagtípus rejtőzhet egy közeli szupernóva robbanás maradványai között. Ha sikerül megerősíteni, az úgynevezett "kvarkcsillag" friss betekintést nyújthat a világegyetem legelső pillanataiba.
Eddigi ismereteink szerint, amikor a szupernóvák felrobbannak, vagy egy fekete lyukat, vagy egy sűrű magot, egy neutroncsillagot hagynak maguk után. A legújabb számítások alapján azonban egy harmadik lehetőség is felmerülhet, a kvarkcsillag, ami akkor alakul ki, amikor a nyomás nem elegendő egy fekete lyuk létrehozásához. A csillagászok szerint ezek a neutroncsillag fázis után jönnek létre, amikor a szupernóva belsejében a nyomás olyan magasra nő, hogy a neutronok alkotórészeikre, kvarkokra esnek szét. A kvarkok a neutronoknál is sűrűbb csillagot hoznak létre.
Egy kvarkcsillag megfigyelése fényt deríthet az ősrobbanás utáni pillanatokra, mivel elméletileg a nagy bumm után a világegyetemet sok ezer milliárd fokos kvarkanyag sűrű tengere öntötte el. Több csoport is jelezte már, hogy kvarkcsillagot talált, azonban eddig egyetlen felfedezés sem nyert megerősítést. A legújabb eredményeket a Hong Kong Egyetem kutatócsoportja prezentálta. Kwong-Szang Cseng és munkatársai szerint a képen is látható SN 1987A szupernóvában jött létre egy kvarkcsillag. A szóban forgó szupernóva nagy előnye, hogy egyike a Naprendszerhez legközelebb eső szupernóváknak.
Egy neutroncsillag születését egy neutrínó kitörés kíséri. Amikor a kínai csapat szemügyre vette két neutrínó detektor, a japán Kamiokande II és az amerikai Irvine-Michigan-Brookhaven adatait, két elkülönülő kitörésre bukkantak. "Jelentős időeltolódás van a két detektor által rögzített kitörések között" - magyarázta Cseng, aki szerint az első kitörést egy formálódó neutroncsillag bocsátotta ki, míg a több másodperccel később bekövetkezett másodikat egy kvarkcsillagba történő összeomlás gerjesztette. Az eredményeket az Astrophisical Journalban tették közzé.
"A modell érdekes és ésszerű" - mondta Jong-Feng Huang, a kínai Nancsing Egyetem szakértője. "Ez magyarázatot adna az SN 1987A számos jellegzetességére". Vannak azonban jóval szkeptikusabbak is, mint például a Princeton kutatója, Edward Witten. "Remélem igazuk van. Ennek ellenére az első reakcióm az, hogy egy kicsit mellé trafáltak" - kommentálta a felfedezést szűkszavúan.
A kibontakozó vitát a nagy felbontású röntgen obszervatóriumok zárhatják rövidre, a neutroncsillagok ugyanis teljesen máshogy néznek ki a röntgensugarak hullámhosszain, mint a kvarkcsillagok, tette hozzá Cseng. Erre azonban még várnunk kell, az első a ilyen eszköz a következő évtizedben hagyja el a Földet.
Eddigi ismereteink szerint, amikor a szupernóvák felrobbannak, vagy egy fekete lyukat, vagy egy sűrű magot, egy neutroncsillagot hagynak maguk után. A legújabb számítások alapján azonban egy harmadik lehetőség is felmerülhet, a kvarkcsillag, ami akkor alakul ki, amikor a nyomás nem elegendő egy fekete lyuk létrehozásához. A csillagászok szerint ezek a neutroncsillag fázis után jönnek létre, amikor a szupernóva belsejében a nyomás olyan magasra nő, hogy a neutronok alkotórészeikre, kvarkokra esnek szét. A kvarkok a neutronoknál is sűrűbb csillagot hoznak létre.
Egy kvarkcsillag megfigyelése fényt deríthet az ősrobbanás utáni pillanatokra, mivel elméletileg a nagy bumm után a világegyetemet sok ezer milliárd fokos kvarkanyag sűrű tengere öntötte el. Több csoport is jelezte már, hogy kvarkcsillagot talált, azonban eddig egyetlen felfedezés sem nyert megerősítést. A legújabb eredményeket a Hong Kong Egyetem kutatócsoportja prezentálta. Kwong-Szang Cseng és munkatársai szerint a képen is látható SN 1987A szupernóvában jött létre egy kvarkcsillag. A szóban forgó szupernóva nagy előnye, hogy egyike a Naprendszerhez legközelebb eső szupernóváknak.
Egy neutroncsillag születését egy neutrínó kitörés kíséri. Amikor a kínai csapat szemügyre vette két neutrínó detektor, a japán Kamiokande II és az amerikai Irvine-Michigan-Brookhaven adatait, két elkülönülő kitörésre bukkantak. "Jelentős időeltolódás van a két detektor által rögzített kitörések között" - magyarázta Cseng, aki szerint az első kitörést egy formálódó neutroncsillag bocsátotta ki, míg a több másodperccel később bekövetkezett másodikat egy kvarkcsillagba történő összeomlás gerjesztette. Az eredményeket az Astrophisical Journalban tették közzé.
"A modell érdekes és ésszerű" - mondta Jong-Feng Huang, a kínai Nancsing Egyetem szakértője. "Ez magyarázatot adna az SN 1987A számos jellegzetességére". Vannak azonban jóval szkeptikusabbak is, mint például a Princeton kutatója, Edward Witten. "Remélem igazuk van. Ennek ellenére az első reakcióm az, hogy egy kicsit mellé trafáltak" - kommentálta a felfedezést szűkszavúan.
A kibontakozó vitát a nagy felbontású röntgen obszervatóriumok zárhatják rövidre, a neutroncsillagok ugyanis teljesen máshogy néznek ki a röntgensugarak hullámhosszain, mint a kvarkcsillagok, tette hozzá Cseng. Erre azonban még várnunk kell, az első a ilyen eszköz a következő évtizedben hagyja el a Földet.
