Hunter

Egy kijavított hibára két újjal felelt a Hubble

Újabb akadályba ütközött a Hubble űrtávcső újjáélesztési kísérlete, ami további csúszást jelent a műszer tudományos munkájában, a NASA maratoni javításra készül.

A NASA mérnökeinek szerdán sikerült áthidalniuk egy meghibásodást, felébresztve a SIC&DH fedélzeti tartalékegységét 18 éves hibernációjából. A telemetriai adatok tanúsága szerint minden tökéletes rendben zajlott le, az űrtávcső azonban csütörtökön visszaállt készenléti üzemmódba, amikor a Hubble tudományos műszereit kalibrációs célból bekapcsolták. A távcső jelenlegi főkamerájaként szolgáló ACS (Advanced Camera for Surveys) egységének szoftvere rendellenesen alacsony feszültségi szintet észlelt a kamerában, ezért leállította a műszert, jelentette be pénteken a NASA.

A mérnökök még fel sem eszméltek, amikor néhány órával az ACS leállása után egy újabb hiba jelentkezett, ami a távcső tudományos műszereinek fő vezérlő egységét érintette és az egész űrtávcsövet "safe" módba állította. A két probléma oka még ismeretlen, a szakértők arra sem tudtak választ adni, hogy a meghibásodások összefüggésben állnak-e egymással, közölte az újságírókkal Art Whipple, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának Hubble program igazgatója. "Az elmúlt 24 órában letöltött adathegy feldolgozásának korai szakaszában vagyunk" - tette hozzá Whipple.


A mérnökök itt még a SIC&DH tartalékegységére való átkapcsoláson dolgoznak

A NASA azt remélte, hogy a földi beavatkozással péntekre sikerül újraindítaniuk a tudományos megfigyelések nagy részét, pillanatnyilag azonban nehéz megmondani mikor válik újra működőképessé az űrtávcső, ami szeptember vége óta áll, akkor a tudományos műszerek adatait begyűjtő és feldolgozó egység mondott csütörtököt. A NASA tájékoztatása szerint bár mérnökeik egész hétvégén dolgoznak a problémák beazonosításán, az űrügynökség a Hubble kapcsán maratoni munkálatra készíti fel önmagát, ahol nem a gyorsaságra, hanem a minőségre helyezik a hangsúlyt.

Mint arról korábban is beszámoltunk a meghibásodás miatt elhalasztották a régóta várt űrsiklóval végrehajtandó szerviz küldetést. Az űrsikló repülést februárra irányozták elő, amikor a korábban megszabott feladatok mellett a meghibásodott számítógép cseréjét is elvégzik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Deus Ex #15
    .. meg nehéz, mint az istennyila. A mobil fúziós reaktortól picit messze vagyunk, és előreláthatólag az sem könnyűsúlyú bajnok lesz.
  • kvp #14
    Egy egyszeru egylepcsos rendszert mar ma is ossze lehetne hozni, csak nuklearis hajtast kellene alkalmazni. Alsolegkorben ramjet-es, felsolegkorben scramjet-es, majd az urbe kierve ionsugaras megoldassal. Ezt elvileg tudna biztositani ugyanaz a hajtomu, mas-mas uzemmodba kapcsolva. Az egyetlen baja, hogy veszelyes ha valami nem mukodik jol.

    Viszont ha sikerul osszehozni egy fuzios reaktort, akkor alapvetoen megoldodik a biztonsag problemaja is. Egy tiszta fuzios robbanas nem okoz akkora szennyezodest mint egy ugyanakkora teljesitmenyu fisszios rendszer.
  • NEXUS6 #13
    Ja ja, nekem is ez ugrott be, hiszen pont az a gáz a mai anyagokkal, hogy grammra pontosan tartani kellene a szerkezeti tömeget, ha egylépcsős újrafelhasználható eszközt akarnak építeni.
  • Deus Ex #12
    .. cserébe volt még közel egy tucat küldetés, ami majdnem katasztrófával végződött, a Challenger balesete előtt a startrakéták miatt, volt egy főhajtómű leállás miatti Abort to Orbit típusú megszakítás, s korábban rendszeresen előforduló részleges hőpajzs sérülést sem vették olyan komolyan, mint ma, s a számos starthalasztás sem a megbízhatóság ismérve.
    Az STS rendszer eredetileg egy lépcsőfok akart lenni a valóban teljes egészében többször felhasználható eszközök felé. Nem az a baj, hogy olyan a megbízhatósága, amilyen, hanem az, hogy harminc évvel a szolgálatba állítását követően sincs helyette előrelépést jelentő szállítóeszköz. Nem kívánok flémet indítani ezzel a hozzászólással, fontos lépcsőt jelentett a rendszer, de kellene az előrelépést jelentő utódja. Egyre inkább az a benyomásom, azért nem kapkodják el a valóban teljes mértékben többször felhasználható és a jelenlegihez képest csökkentett karbantartásigényű új hajó fejlesztését, mert adnak még egy generációnyi időt a nanotechnológia gyakorlati alkalmazásainak beérésére. Valószínűsítem, ez lesz az űrhajózás igazi aranykorának alapanyaga.
  • Thrawn #11
    Kicsi az esély, hogy menteni kellene. A Columbia balesete óta úgy beszélnek a shuttle megbízhatóságáról, mintha az lett volna a harmadik küldetés, amiből kettő katasztrófával végződöt.
  • Thrawn #10
    A Webb tükre 6,5. méter átmérőjű, a Hubble tükre 2.4, a fénygyűjtő felület bőven több, mint hatszoros.
  • Deus Ex #9
    A szívem szakad meg a Hubble-ért, de lassan én is azt mondom, érdemesebb volna befejezni a működését, mintsem kockázatos szervizküldetéssel pofozgatni rajta, nem kizárva egy olyan meghibásodás lehetőségét, amely véglegesen üzemképtelenné teszi ezt az ősrégi szerkezetet. Mellesleg, ha menteni kell az űrsikló személyzetét, és egy hajó elvész, az az űrsikló és jó eséllyel az űrállomás program végét jelenti.

    Valaki tudja, hogyan kavarták át a maradék, űrállomás építésére szolgáló utakat a késés miatt?
  • szasz85 #8
    Hát a James Webb teleszkóphoz biztos nem fognak szerelőket küldeni.
  • kvp #7
    Igy elso ranezesre (vegigolvasva a nasa dokumentaciojat) ez tapellatasi gondnak tunik. Egyszeruen nincs eleg elektromos energia az osszes rendszer bekapcsolasara. Ez vagy az ellatasi rendszer hibaja miatt van, vagy valamelyik egyseg tul sok aramot fogyaszt (rovidzar, stb.). Most az igazi kerdes az, hogy tovabb probalkoznak a tavoli kapcsolgatassal, vagy felkuldenek egy siklot egy uj 'alaplappal'. Jelenleg a teljes elektronika csereje tunne az egyszerubb megoldasnak. Persze ez csak akkor eri meg, ha a fomuszerek jok. Ez utobbiakat ugyanis nem lehet maradektalanul bolygokoruli palyan kicserelni.
  • brueni #6
    hát ez így ebben a formában konkrétan nem igaz.