Sikeres a számítógépes zongorista

A linzi Johannes Keppler Egyetem Számítógépes Érzékelési Intézete által kifejlesztett rendszer sikeresen szólaltatott meg Mozart- és Chopin-műveket.

Az intézmény a számítógépes zongoristával komoly sikereket ért el a Szapporóban megrendezett Performance Rendering Contest (Rencon) nevű nemzetközi viadalon, ahol a különböző mesterséges zenészeknek teljesen élethűen kellett előadniuk a szakemberek által előzetesen kiválasztott kompozíciókat. A verseny célja az volt, hogy a résztvevők ne csak egyszerűen és szárazon, hanem teljes átéléssel (úgy mintha hús-vér előadók lennének) szólaltassák meg a műveket.

Egy ember ugyanis nem monoton módon, hanem érzéssel, például a zenei tempó és a hangerő változtatásával játszik le egy zenei darabot. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó számítógépes kutatók ezt a jelenséget a legendás zongorista, Vladimir Horowitz után Horowitz-faktornak nevezték el. Az YQX nevű rendszert a Gerhard Widmer professzor, az intézet vezetője által irányított kutatócsoport alkotta meg. A tudósok célja egy olyan új, intelligens számítógépes módszer kidolgozása volt, amelynek segítségével a gépek megérthetik a művészi viselkedést.

"Ahhoz, hogy ezeket a dolgokat vizsgálhassuk, először is azt kell megértenünk és megmérnünk, hogy mit csinálnak játék közben a zongoristák. Emellett figyelnünk kell arra is, hogy megnézzük, miben különbözik az előadás- és játékmódjuk. Ezek a kutatások óriási adatmennyiséget eredményeztek, amit mi a számítógépek segítségével elemeztünk" - jelentette ki Gerhard Widmer. A szakemberek a fejlesztések során felhasználták a gépi tanulás legújabb módszereit. A számítógépes program lassan megismerte az emberi előadásmódokat és megpróbálta ezeket utánozni játéka közben.

A YQX előadásáról videó is készült és a program sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Japánban zajló megmérettetésen elnyerte a Rencon, a Rencon Technical és a Rencon Performance Rendering Contest fődíjakat.