SG.hu·
A magyar fiataloknak van a legtöbb virtuális barátja
Passzivitás, a virtuális kapcsolatok túlsúlya, önbizalomhiány, irreális jövôkép jellemzi leginkább a 13-19 éves magyar tinédzsereket - derül ki a GfK Roper Jelentésbôl.
Régiós sajátosság a büntetésnek a legfontosabb alapértékek közötti markáns megjelenése. A 13-19 éves magyar fiatalokat bizonyos társadalmi problémák jobban aggasztják, mint a 30-40 éveseket, vagy akár nyugat-európai társaikat. Jellemzôen eltartottként nem a napi megélhetés, az anyagi létbiztonság vagy a gazdasági instabilitás foglalkoztatja ôket, inkább a bűnözés és törvénytelenség, valamint a kábítószerfogyasztás problémája jelenti számukra a legfôbb félelmeket. Ezt követi a környezetszennyezés és a terrorizmus miatti aggodalom és a sorban ötödik az inflációtól való félelem. A magyar tizenéveseket leginkább aggodalommal eltöltô tíz probléma közé tartozik az AIDS, a sort pedig a megválasztott állami képviselôk korrupciója zárja.
A fiatalok számára az olyan alapértékek, mint a család védelme, anyagi biztonság alapvetô, ám mindezen túl a magyar fiataloknál - a régióban élô más fiatalokkal szemben - markáns értékként jelenik meg a büntetés. Kelet-európai sajátosság, hogy a büntetés és igazságosság a legfontosabb értékek között jelenik meg, és hazánkban már a tizenévesek értékrendjében is elôkelô helyen szerepel - pedig e fiatalok a rendszerváltás után születtek...
Igen erôs az önbizalomhiány és a befolyásolhatóság a mai tizenévesek körében. Az iskolai követelmények mellett egyrészrôl az iskolatársak, barátok által támasztott elvárásoknak való megfelelni akarás, másrészrôl a túlzott információmennyiség állítja igen komoly kihívások elé a mai fiatalokat - és könnyen önbizalomvesztéshez vezethet, ha valamelyik terepen sérül a fiatal. A magyar fiatalok negyede (24,6 százalék) úgy érzi, nem tud beilleszkedni a közösségbe, szemben a Közép- és Kelet-Európában jellemzô 21 százalékkal. Fôként a különbözô zenei irányzatokhoz kapcsolódó szubkultúrák felé fordulnak, így remélve barátokat, ismerôsöket szerezni. Ellentétben a korábbi generációkkal, elsôsorban a szülôktôl és közvetlen környezetüktôl várnak iránymutatást, tanácsokat.
A magyar tizenévesek 85 százaléka érzi úgy, hogy túlzott a rájuk nehezedô nyomás, viselkedésüket túlzott mértékben akarják a felnôttek kontrollálni. Kelet- és Közép-Európában ez az arány csak 76 százalék. Mindazonáltal Magyarországon tízbôl hat tinédzser mondja azt, hogy a "saját módján teszi a dolgait", vagyis nem úgy, ahogy azt mások mondják meg neki. A magyar fiatalokból erôteljesen hiányzik a reális jövôkép: szüleikénél jobb életre vágynak; úgy érzik, joguk van a sok pénzhez és gazdagsághoz, ám terveik között már a jobb életmódhoz vezetô, proaktivitást és önállóságot igénylô lépések nem szerepelnek.
Fontos ok lehet persze az is, hogy sok esetben hiányzik a példamutató szülôi minta. A magyar tinik közel 60 százaléka egyszerűen nagyon gazdag szeretne lenni - ez az arány régiós átlagban az 50 százalékot sem éri el. Minden harmadik magyar fiatal szeretné körbeutazni a világot, de alig 13 százalékuk lenne híres sportoló. Közel minden ötödik szeretne befolyásos üzletemberré válni, de csak a tizedük ábrándozik a művészvilágról - a világot jelentô deszkákra alig 5 százalékuk vágyik, híres tudós, mérnök vagy matematikus pedig még ennél is kevesebb fiatal szeretne lenni.
A magyar tizenévesek a legkevésbé aktívak a régióban, szinte minden szabadidôs tevékenység gyakorlásában elmaradnak a kelet- és közép-európai átlagtól. Inkább a nem társas szórakozási formák jellemzôk körükben: zenehallgatással, számítógépes és videojátékokkal töltik az idôt. A 13-19 évesek intenzív internet-használók, de elsôsorban szórakozásra használják az internetet, számukra fôként a játék- és a zeneletöltés eszköze a világháló. A régióban a magyar fiatalok rendelkeznek a legtöbb virtuális, azaz olyan ismerôssel, akivel valójában soha nem találkoztak még, csak chat-szobákban, fórumokon, esetleg blogokon "futottak össze".
A GfK NOP Roper Jelentése 1997 óta évente mintegy 30 országban készül és 30.000, a 13 éves és ennél idôsebb korosztály körében végzett személyes interjú eredményét összegzi. A tanulmány átfogóan elemzi a globális fogyasztói trendeket és bepillantást enged a globális fogyasztó életmódjába, attitűdjeibe, értékeinek világába és viselkedésébe. Magyarországon a városi lakosságot reprezentáló mintán készült a felmérés.
Régiós sajátosság a büntetésnek a legfontosabb alapértékek közötti markáns megjelenése. A 13-19 éves magyar fiatalokat bizonyos társadalmi problémák jobban aggasztják, mint a 30-40 éveseket, vagy akár nyugat-európai társaikat. Jellemzôen eltartottként nem a napi megélhetés, az anyagi létbiztonság vagy a gazdasági instabilitás foglalkoztatja ôket, inkább a bűnözés és törvénytelenség, valamint a kábítószerfogyasztás problémája jelenti számukra a legfôbb félelmeket. Ezt követi a környezetszennyezés és a terrorizmus miatti aggodalom és a sorban ötödik az inflációtól való félelem. A magyar tizenéveseket leginkább aggodalommal eltöltô tíz probléma közé tartozik az AIDS, a sort pedig a megválasztott állami képviselôk korrupciója zárja.
A fiatalok számára az olyan alapértékek, mint a család védelme, anyagi biztonság alapvetô, ám mindezen túl a magyar fiataloknál - a régióban élô más fiatalokkal szemben - markáns értékként jelenik meg a büntetés. Kelet-európai sajátosság, hogy a büntetés és igazságosság a legfontosabb értékek között jelenik meg, és hazánkban már a tizenévesek értékrendjében is elôkelô helyen szerepel - pedig e fiatalok a rendszerváltás után születtek...
Igen erôs az önbizalomhiány és a befolyásolhatóság a mai tizenévesek körében. Az iskolai követelmények mellett egyrészrôl az iskolatársak, barátok által támasztott elvárásoknak való megfelelni akarás, másrészrôl a túlzott információmennyiség állítja igen komoly kihívások elé a mai fiatalokat - és könnyen önbizalomvesztéshez vezethet, ha valamelyik terepen sérül a fiatal. A magyar fiatalok negyede (24,6 százalék) úgy érzi, nem tud beilleszkedni a közösségbe, szemben a Közép- és Kelet-Európában jellemzô 21 százalékkal. Fôként a különbözô zenei irányzatokhoz kapcsolódó szubkultúrák felé fordulnak, így remélve barátokat, ismerôsöket szerezni. Ellentétben a korábbi generációkkal, elsôsorban a szülôktôl és közvetlen környezetüktôl várnak iránymutatást, tanácsokat.
A magyar tizenévesek 85 százaléka érzi úgy, hogy túlzott a rájuk nehezedô nyomás, viselkedésüket túlzott mértékben akarják a felnôttek kontrollálni. Kelet- és Közép-Európában ez az arány csak 76 százalék. Mindazonáltal Magyarországon tízbôl hat tinédzser mondja azt, hogy a "saját módján teszi a dolgait", vagyis nem úgy, ahogy azt mások mondják meg neki. A magyar fiatalokból erôteljesen hiányzik a reális jövôkép: szüleikénél jobb életre vágynak; úgy érzik, joguk van a sok pénzhez és gazdagsághoz, ám terveik között már a jobb életmódhoz vezetô, proaktivitást és önállóságot igénylô lépések nem szerepelnek.
Fontos ok lehet persze az is, hogy sok esetben hiányzik a példamutató szülôi minta. A magyar tinik közel 60 százaléka egyszerűen nagyon gazdag szeretne lenni - ez az arány régiós átlagban az 50 százalékot sem éri el. Minden harmadik magyar fiatal szeretné körbeutazni a világot, de alig 13 százalékuk lenne híres sportoló. Közel minden ötödik szeretne befolyásos üzletemberré válni, de csak a tizedük ábrándozik a művészvilágról - a világot jelentô deszkákra alig 5 százalékuk vágyik, híres tudós, mérnök vagy matematikus pedig még ennél is kevesebb fiatal szeretne lenni.
A magyar tizenévesek a legkevésbé aktívak a régióban, szinte minden szabadidôs tevékenység gyakorlásában elmaradnak a kelet- és közép-európai átlagtól. Inkább a nem társas szórakozási formák jellemzôk körükben: zenehallgatással, számítógépes és videojátékokkal töltik az idôt. A 13-19 évesek intenzív internet-használók, de elsôsorban szórakozásra használják az internetet, számukra fôként a játék- és a zeneletöltés eszköze a világháló. A régióban a magyar fiatalok rendelkeznek a legtöbb virtuális, azaz olyan ismerôssel, akivel valójában soha nem találkoztak még, csak chat-szobákban, fórumokon, esetleg blogokon "futottak össze".
A GfK NOP Roper Jelentése 1997 óta évente mintegy 30 országban készül és 30.000, a 13 éves és ennél idôsebb korosztály körében végzett személyes interjú eredményét összegzi. A tanulmány átfogóan elemzi a globális fogyasztói trendeket és bepillantást enged a globális fogyasztó életmódjába, attitűdjeibe, értékeinek világába és viselkedésébe. Magyarországon a városi lakosságot reprezentáló mintán készült a felmérés.