SG.hu·

A magyar fiataloknak van a legtöbb virtuális barátja

Passzivitás, a virtuális kapcsolatok túlsúlya, önbizalomhiány, irreális jövôkép jellemzi leginkább a 13-19 éves magyar tinédzsereket - derül ki a GfK Roper Jelentésbôl.

Régiós sajátosság a büntetésnek a legfontosabb alapértékek közötti markáns megjelenése. A 13-19 éves magyar fiatalokat bizonyos társadalmi problémák jobban aggasztják, mint a 30-40 éveseket, vagy akár nyugat-európai társaikat. Jellemzôen eltartottként nem a napi megélhetés, az anyagi létbiztonság vagy a gazdasági instabilitás foglalkoztatja ôket, inkább a bűnözés és törvénytelenség, valamint a kábítószerfogyasztás problémája jelenti számukra a legfôbb félelmeket. Ezt követi a környezetszennyezés és a terrorizmus miatti aggodalom és a sorban ötödik az inflációtól való félelem. A magyar tizenéveseket leginkább aggodalommal eltöltô tíz probléma közé tartozik az AIDS, a sort pedig a megválasztott állami képviselôk korrupciója zárja.

A fiatalok számára az olyan alapértékek, mint a család védelme, anyagi biztonság alapvetô, ám mindezen túl a magyar fiataloknál - a régióban élô más fiatalokkal szemben - markáns értékként jelenik meg a büntetés. Kelet-európai sajátosság, hogy a büntetés és igazságosság a legfontosabb értékek között jelenik meg, és hazánkban már a tizenévesek értékrendjében is elôkelô helyen szerepel - pedig e fiatalok a rendszerváltás után születtek...

Igen erôs az önbizalomhiány és a befolyásolhatóság a mai tizenévesek körében. Az iskolai követelmények mellett egyrészrôl az iskolatársak, barátok által támasztott elvárásoknak való megfelelni akarás, másrészrôl a túlzott információmennyiség állítja igen komoly kihívások elé a mai fiatalokat - és könnyen önbizalomvesztéshez vezethet, ha valamelyik terepen sérül a fiatal. A magyar fiatalok negyede (24,6 százalék) úgy érzi, nem tud beilleszkedni a közösségbe, szemben a Közép- és Kelet-Európában jellemzô 21 százalékkal. Fôként a különbözô zenei irányzatokhoz kapcsolódó szubkultúrák felé fordulnak, így remélve barátokat, ismerôsöket szerezni. Ellentétben a korábbi generációkkal, elsôsorban a szülôktôl és közvetlen környezetüktôl várnak iránymutatást, tanácsokat.

A magyar tizenévesek 85 százaléka érzi úgy, hogy túlzott a rájuk nehezedô nyomás, viselkedésüket túlzott mértékben akarják a felnôttek kontrollálni. Kelet- és Közép-Európában ez az arány csak 76 százalék. Mindazonáltal Magyarországon tízbôl hat tinédzser mondja azt, hogy a "saját módján teszi a dolgait", vagyis nem úgy, ahogy azt mások mondják meg neki. A magyar fiatalokból erôteljesen hiányzik a reális jövôkép: szüleikénél jobb életre vágynak; úgy érzik, joguk van a sok pénzhez és gazdagsághoz, ám terveik között már a jobb életmódhoz vezetô, proaktivitást és önállóságot igénylô lépések nem szerepelnek.

Fontos ok lehet persze az is, hogy sok esetben hiányzik a példamutató szülôi minta. A magyar tinik közel 60 százaléka egyszerűen nagyon gazdag szeretne lenni - ez az arány régiós átlagban az 50 százalékot sem éri el. Minden harmadik magyar fiatal szeretné körbeutazni a világot, de alig 13 százalékuk lenne híres sportoló. Közel minden ötödik szeretne befolyásos üzletemberré válni, de csak a tizedük ábrándozik a művészvilágról - a világot jelentô deszkákra alig 5 százalékuk vágyik, híres tudós, mérnök vagy matematikus pedig még ennél is kevesebb fiatal szeretne lenni.

A magyar tizenévesek a legkevésbé aktívak a régióban, szinte minden szabadidôs tevékenység gyakorlásában elmaradnak a kelet- és közép-európai átlagtól. Inkább a nem társas szórakozási formák jellemzôk körükben: zenehallgatással, számítógépes és videojátékokkal töltik az idôt. A 13-19 évesek intenzív internet-használók, de elsôsorban szórakozásra használják az internetet, számukra fôként a játék- és a zeneletöltés eszköze a világháló. A régióban a magyar fiatalok rendelkeznek a legtöbb virtuális, azaz olyan ismerôssel, akivel valójában soha nem találkoztak még, csak chat-szobákban, fórumokon, esetleg blogokon "futottak össze".

A GfK NOP Roper Jelentése 1997 óta évente mintegy 30 országban készül és 30.000, a 13 éves és ennél idôsebb korosztály körében végzett személyes interjú eredményét összegzi. A tanulmány átfogóan elemzi a globális fogyasztói trendeket és bepillantást enged a globális fogyasztó életmódjába, attitűdjeibe, értékeinek világába és viselkedésébe. Magyarországon a városi lakosságot reprezentáló mintán készült a felmérés.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© bakagaijin2008. 03. 11.. 09:36||#12
Szerintem az a para, hogy eszerint a tizenéves (legalábbis 20%) azon álmodozik, hogy 50 éves gyermekkel nem rendelkezõ (milyen kifezés ez már, Freud befigyel? 😊) üzletember legyen. De hogy hogyan, miért vagy egyáltalán, arról semmi nincs. Az álmodozást pl. hol olvastad a cikkben? Ugyanis pontosan ennek a hiányáról ír, zéró álom, valamit elérni akarás, valamit tenni akarás. Kõgazdag akarok lenni, pont, és itt ki is fújt.

A cikkbõl nekem legalábbis ez jött le. Valóságtartalmáról fogalmam sincs, arról Te tudsz mondani valamit 😊.
© exatly2008. 03. 09.. 12:50||#11
akinek 2-300 felett vannak az ismerõsei, a többi az kamu mert tele van ilyen meg olyan csoportokkal ami mögött nincs ismert személy. vagypedig olyanokat is bejelöl, akire egyszer ránézett.
szóval sztem az alapján hogy milyen szám van valaki neve mellett az iwiw-en nem lehet semmi következtetést levonni a kamuregek miatt(ezt egy statisztikagyártó nem nagyon tudja leszûrni). meg én mondjuk 300-nál több nevet meg se tudnék jegyezni 😊

Exen: nem csak a felsõoktatás káosz, hanem inkább majd ha kilépsz belõle. sajnálatosnak tartom, hogy a felnõttek nem túlzottan foglalkoznak a fiatalok beillesztésével egy munkahelyre és elsõdleges az õk saját pozíciójuk és fizetésük ugye.

"magyar tizenévesek ...minden szabadidôs tevékenység gyakorlásában elmaradnak a kelet- és közép-európai átlagtól"
no én ezt párhuzamba vonnám a társadalmi problémákkal. mert hogy néz ki egy iskolás hétköznapja aki mondjuk szeretne valamit elérni: hazajön kettõkor csinál házit 2-3 órán át, ezután természetes, hogy nem sok kedve van már másba belefogni, úgyhogy marad az msn meg a tv sorozatok.
© Ford Prefect2008. 03. 08.. 14:06||#10
A cikk nem ferdít - a netes ismeretségek nem sokat érnek, gyak. szinte semmit, legfeljebb az iwiw ismerõsök az áhított 1000-es határ fölé tornászására jó, ami kétes dicsõség mert rengeteg bratyizós, jópofizós haver sem ér fel néhány igazi baráttal.

Whoa
😊
© Dying Soul2008. 03. 06.. 21:49||#9
ha az igazi kapcsolatok rovására megy, akkor baj.
© Exen2008. 03. 06.. 15:13||#7
Áh, ez nagyon el van ferdítve! Nemsoká leszek 18, szóval javában beletartozom ebbe a korosztályba. Ha belegondolok, hogy a cikk alapján most mit gondolhat egy gyerekkel nem rendelkezõ 50 éves üzletember a mai fiatalságról, hát az elég tré lehet... Egyrészt miért baj az, ha nem tartozunk az átlaghoz? Én pl. rühellnék mindenben átlagos lenni, az az egyik legrosszabb életforma szerintem.

Bár elég sok hibája van a mai oktatásnak, és úgy általában az emberekbe nevelt világképnek, akár a jelen politikai, gazdasági, stb. helyzete akár a múlt miatt, de Én azért hiszek ebben a generációban. Épp a cikkben oly bûnnke tartott sok netenzés miatt, ugyanis épp ennek köszönhetjüök sok ember szélesebb látókörét és kreativitásának egy részét, illetve a végeredményeit.

Jah, és hogy "álmodozunk, de konkrét terveink nincsennek". Ez azért nem teljesen igaz, a felsõoktatás jelenleg egy kisebb fajta káosz, és Én is egy fél éve tudom hogy villamosmérnök leszek, de ez nem baj, mert mire választanom kellett, addigra sikerült eldöntenem tök egyszerûen. A világképünk a jövõre pedig nem ennyire gyerekes, mint azt afelmérés mutatja. Álmodozni pedig nem árt, hiszen álmok nélkül soha nem jutnánk sehová.
© juzosch2008. 03. 06.. 11:56||#6
Ez önmagában nem baj, ha nem más kárára történik. De sajan általában igen.
© raingun2008. 03. 06.. 11:49||#5
"terrorizmus miatti aggodalom és a sorban ötödik az inflációtól való félelem"
Miért parázik egy tizenéves ezek miatt, mert ha tényleg akkor komolyan el van baszva valami.
(persze ez a terrorizmus is egy eléggé felfújt dolog)
© Csaba422008. 03. 06.. 11:49||#4
Én sem értem, ez miért lenne baj. Elõbb-utóbb úgyis találkoznak, vagy ha nem, az sem baj. Az a lényeg, hogy jól kijönnek egymással (szerintem ez a fontos), és nem akarják egymás torkát átharapni.
© Ajnasz2008. 03. 06.. 10:53||#3
Az emberi kapcsolatokon sokat változtathat akár egyetlen való életbeli találkozás is. Az internetnek megvan az az elõnye és egyben hátránya, hogy anélkül lehet mondani bármit is, lehet hazudni, hogy a másik szemébe kellene nézni. Gyakran még a valódi nevet sem kell felvállalni és sokszor teljesen más ember benyomását is lehet kelteni a személyes kontaktus hiányának köszönhetõen.
A személyes kontaktus legtöbbször meggátolja az embert abban, hogy orbitális hazugságokat mondjon. Ilyenkor az ember viselkedése teljesen más, mint egy chatszobában ülve.
© gabore2008. 03. 06.. 09:35||#2
"Magyarországon a városi lakosságot reprezentáló mintán készült a felmérés."
A vidéken élõkrõl nem készitenek statisztikát, pedig lehet h javitana az eredményeken (Mizu, vidéki vagy??) <#vigyor2>