SG.hu·

Évszázados melegrekordok dőlnek meg

Jó esély van arra, hogy 2007 legyen a második legmelegebb év az időjárási feljegyzések kezdete, azaz 1860 óta - vélik az ENSZ meteorológiai szervezete, a World Meteorological Organisation (WMO) szakértői.

A szervezet adatai szerint a legforróbb év 1998 volt a világon, és az elmúlt másfél évszázad tíz legmelegebb éve az elmúlt évtizedre esik. Az Egyesült Államok illetékes hivatala, a National Aeronautics and Space Agency némileg eltérő adatokat használva 2005-öt tartja a legmelegebb évnek, náluk 1998 csak a második helyen áll, így az idei év a harmadik lehet a hőségrangsorban.

A kutatók az év eddig eltelt szakaszában bekövetkezett szokatlanul erős viharokkal, árvizekkel és hőhullámokkal igazolják, hogy 2007 rekordközeli átlaghőmérsékletet hoz. Június utolsó hetében ötszázan haltak meg a pakisztáni, afganisztáni és indiai viharok, illetve áradások miatt. Görögországban 46 fokos forróságot mértek a Dél-Európát elárasztó hőhullámban. Kína egyes részein szintén extrém meleg van, miközben Franciaországban és Németországban áradásokhoz vezetett a sok eső. Heves zivatarok söpörtek végig Anglián és az USA Texas államán, Austin városa történetének legesősebb évét éli.

Szakértők szerint a világnak jobban fel kell készülnie az időjárási katasztrófákra. Nem egyszerűen az a gond, hogy ezek valószínűségét növeli a klímaváltozás, hanem számolni kell a világ népességének 6,6 milliárdra növekedésével is, ami tovább bonyolítja a helyzetet. A városokban lakók és a szárazságnak jobban kitett térségekbe vándorlók számának növekedése súlyosbítja a természeti csapások hatását.

Egyes jelentések szerint már több száz halálos áldozatot követelt a példátlanul hosszan tartó hőhullám Európában, de a legszigorúbban csak a közvetlenül a hőség okozta eseteket figyelembe véve is legalább 46 embert vitt el a kánikula, ebből 29-et Romániában, ahol a hőmérséklet többször is meghaladta a 45 fokot. Ugyanekkora volt a hőség Olaszország déli részén, Törökországban és Görögországban, s ennek nyomán mindenütt lángra kaptak az erdők - Athénban hamueső esett.

Bukarestben utcai elsősegély-állomásokat állítottak fel és rendőrök osztottak vizet az utcákon. A görög hadsereg felfüggesztett minden gyakorlatot és délutánra bezártak a közhivatalok, Törökország hét tartományában a fogyatékos, illetve terhes közalkalmazottakat többnapos szabadságra küldték. Bulgáriában egyes helyeken 30 kilométer/órára csökkentették a vonatok haladási sebességét a sínek deformálódása miatt, és kitiltották a legmelegebb órákra a közutakról a nehéz-tehergépkocsikat.

Tíz amerikai szövetségi államban pusztítottak áldozatokat is követelő erdőtüzek, amelyek a rendkívül száraz tél után a helyenként 38 fok fölé emelkedő hőségben lobbantak fel. Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó hűsölőket nyittatott meg, ahol legalább ideiglenesen menedéket találhatnak a kánikulától szenvedők, a villamos művek viszont arra szólítottak fel a lakosságot, hogy ha nem akarnak áram nélkül maradni, állítsák magasabb hőfokra légkondicionálóikat a fogyasztás csökkentése és a hálózat túlterheléstől való védelme érdekében. New Yorkban mind a 290, nyugdíjasklubokban és középületekben lévő hűsölőt megnyitották, de a szakértők szerint ez korántsem elégíti ki a szükségleteket. Tavaly a metropolisban a hőhullám közvetve és közvetlenül legalább száz ember halálát okozta.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© BiroAndras2007. 07. 24.. 20:11||#112
"Csernobil. Valóban virágzik az élet. Kár hogy egyes fajoknak nem adatik meg hosszabb távon a túlélés."

A vizsgálatok azt mutatják, hogy az élõlények meg se érzik a sugárzást.

"Genetikai károsodás meg ilyenek, mely több generáción át csak halmozódik."

Az embernél igen. Más élõlényeknél az evolúció kiszelektálja a káros génhibákat.
Egyébként az ember számára veszélyes terület sem túl nagy.

"A vegyi szennyezõdésekkel kapcsolatban csak arra lennék kíváncsi, hogy pl. egy több tízezer hektárra kiterjedõ ólomszennyezés után mikor lesz az embernek hosszútávon egészségkárosodást nem okozó lakhelye az adott terület?"

Hát rohadt soká. Ezért mondtam, hogy a vegyi szennyezés sokkal rosszabb.
© Madve2007. 07. 23.. 02:42||#111
Ehhez csak annyi hozzáfûzni valóm van, hogy majd' 90font az nem 3000ft.
© szivar2007. 07. 21.. 04:15||#110
A külszíni bányászattal kapcsolatban igazat kell hogy adjak neked.

Csernobil. Valóban virágzik az élet. Kár hogy egyes fajoknak nem adatik meg hosszabb távon a túlélés. Ezen fajok között az ember is szerepel. Genetikai károsodás meg ilyenek, mely több generáción át csak halmozódik. Persze mindez csak feltételes módban, mert csak az esély növekszik meg rá, hogy kipusztul||átalakul a faj.

A vegyi szennyezõdésekkel kapcsolatban csak arra lennék kíváncsi, hogy pl. egy több tízezer hektárra kiterjedõ ólomszennyezés után mikor lesz az embernek hosszútávon egészségkárosodást nem okozó lakhelye az adott terület?

Lehetne még sorolni, de nem érdemes.
© BiroAndras2007. 07. 20.. 22:51||#109
"Élõ példa a külszíni bányászat, a nehézfémek feldolgozása (és áldásos mellékhatásai), nukleáris balesetek||kisérletek||támadások,stb. Az ilyen beavatkozások évezredekre terméketlenné||veszélyessé tehetik az adott környéket"

Nos, ez nem egészen így van. A Külszíni bányászat nyomai jól eltûntethetõk, ha utólag helyreállítják a talajt (úgy tudom már jó ideje ez a szokás). A nukleáris kísérletek/balesetek sem olyan rettenetesek ám. Pl. Csernobil környékén virágzik az élet, sõt néhány terület kivételével (a reaktorok közvetlen környezete, hulladék lerakó helyek) az emberek számára is biztonságos (bár nem feltétlen egészséges ott élni). Inkább a vegyi szennyezõdések tudnak csúnyák lenni, de ma már nem szokás úgy kiönteni a vegyszereket, mint régebben.
© babajaga2007. 07. 20.. 12:45||#108
Jellemzõ mikor ostoba emberek hónapokra elõre akarnak elõrejelzést mikor egy hétre elõre se lehet, most bebizonyosodott már ezredszer.
© szivar2007. 07. 19.. 13:24||#107
Végezd el a következõ kisérletet:

Egy 5 literes duncosüveget tölts meg csurig 4C°os vízzel, és hagyd felmelegedni 20-25C°ra. Meg fogsz lepõdni...

És ez egy óceánnyi víztömegre számítva sok centiméter emelkedést jelent, és ebben még nincs benne a szárazföldön található jég elolvadása miatti emelkedés.
© Epikurosz2007. 07. 19.. 12:12||#106
Ha a jégkocka már korábban a vízben volt, akkor természtesen a vízszint nem nõ, de a gleccserek korábban nem voltak az óceánokban, így ha elolvadnak, a tengerszintek nõnie kell.

Végezd el a colával otthon kísérletet úgy, hogy 1. benne van a jégkocka 2. kívülrõl teszed bele a jégkockát.
No?
© who am I 72007. 07. 19.. 12:05||#105
Megnõttek az igények, viszont a technológiát nem erõltetik környezetbarátra"úgymond... 😞 mivel, ha nem foglalkoznak az ezirányú fejlesztéssel jóval több lé marad meg :óóó
© Kornan2007. 07. 19.. 11:57||#104
Afrikába szállítanak élelmet európai és más országok is,lehet nem annyit amennyit kéne,és szerintem olcsóbban.Ha nem tennék akkor az ottaniak a helyi természeti adottságokat használnák fel jobban,pl állatokat megtizedelnék,esõerdõket mégjobban irtanák.Amíg el nem fogynának.Ezt pedig nem akarjuk.Egy átlagember nem gondolkozik távlatokban,és eléggé szûk látókörû.A gond az,hogy ha megnézünk pl egy indiai vagy afrikai családot akkor szerintem több mint 4 gyerek van egy családban annak ellenére ,hogy a megélhetésükért küzdenek sok helyen.Ez pedig nem jól van így.Lehet szabályozni kéne mint kínában,akkor talán több élelem is jutna.Sokmindent lehetne tenni,hogy jobbá tegyük bolygónkat,de ahhoz kollektív gondolkodásra van szükség és jó vezetõkre.Megvan a lehetõség ,hogy akár "édenné" varázsoljuk ezt a bolygót,de amíg az emberek hozzáállása ilyen addig nem lesz semmi,vagy csak baromi lassan.A kétségbeesés és a félelem talán változtat valamit,ami most kezd megjelenni.Az új technológiák is sokat változtathatnak a helyzeten,illetve rajtunk.Pl az internet ilyen technológia.Azért látni tenni akarást,a kormányok részérõl,a kérdés csak az,hogy elég-e?
© who am I 72007. 07. 19.. 11:56||#103
Nem a felfogáson van a baj, hanem az emberi alap tulajdonsággal az önzõséggel 😊 csak emiatt nem gondolkodunk elõre...jó mi? 😄