Hunter

Novára várva, avagy a betlehemi csillag nyomában

Az év ezen részében a csillagászat kedvelői leginkább a betlehemi csillag eredetén töprengenek.

Ez a csillag jó 2000 évvel ezelőtt jelent meg a valaha feljegyzett égi események egyik legismertebbjeként. A kérdés, hogy mi is volt ez a jelenség valójában. Talán egy szokatlan bolygóegyüttállás, vagy egy üstökös, egy nova, esetleg valami természetfeletti?

Legalább négy lehetőséget körvonalaznak a csillagászok. Az egyik szerint a horizonton áthaladó, szokatlanul fényes tűzgömb lehetett egy meteor, ez a jelenség azonban csupán másodpercekig tart, tehát messze nem felel meg annak a vezércsillag szerepnek, melyet a Biblia említ. Szintén valószínűtlen, de azért jóval nagyobb eséllyel pályázik a karácsonyi csillag címre egy fényes üstökös. Ezek az égitestek akár szabad szemmel is nyomon kísérhetők hajnalban vagy szürkületkor, heteken át.

Ezek tehát már megfelelnének a leírásnak, sőt a Hailey üstökös elvileg i.e. 11-ben látható volt az égbolton augusztusban és szeptemberben is. Itt azonban sántít a dátum, márpedig hasonlóan fényes üstökösről nem szól a fáma december környékén, tehát ez a szál sem nevezhető egyértelműnek. No meg azt sem szabad elfeledni, hogy az üstökösöket rossz ómennek tartották és inkább a halálhoz kötötték, mint egy megváltó születéséhez.

A legegyszerűbb válasz a nova lenne. Egy "új csillag" hirtelen fellángol egy olyan területen, ahol előtte nem volt fényesebb csillag. Bár valójában ezek haldokló csillagok, melyek még egyszer régi fényükben felizzanak, mielőtt megkezdenék a pusztulás felé vezető hosszú útjukat, vannak olyan példányok is, melyek többször is átmennek ezen a torzuláson.

Köztük is akad egy bizonyos, aminél ez régóta esedékes és bármikor bekövetkezhet. Ez a T Pyxidis, a halovány déli Pyxis csillagképben. Bolygónktól körülbelül 6000 fényévnyire fekszik és a kataklizmikus változócsillagok egy kicsi, látszólag "egyedi" csoportjának tagja, melyeket ismétlődő nováknak neveznek. Ennek a csoportnak jelenleg kevesebb mint 10 megfigyelésekkel is megerősített tagja van.

A T Pyxidis bináris rendszer, egy sűrű fehér törpéből és egy közeli kísérő csillagból tevődik össze. Amikor a kísérő csillagból a fehér törpe felszínére áramló anyag hőmérséklete és sűrűsége eléri a hidrogén nukleáris gyulladáspontját, kitörés jön létre. Bár az anyag ilyenkor hevesen lövell ki minden irányba, a fehér törpe maga nem szakad szét és hamarosan újra elkezdi felhalmozni kísérője anyagát, hogy évekkel később újra megismételje a kataklizmát.


Egy földi távcső és a Hubble által készített felvételeken jól látható, hogy a fehér törpe túléli a robbanást

A csillagászok már több, mint 20 éve várják a T Pyxidis következő kitörését. Általában ez a csillag 14-es magnitúdóval rendelkezik - ez azt jelenti, hogy ezerszer halványabb, mint a szabad szemmel még éppen látható csillagok fényereje. Öt alkalommal azonban, 1890-ben, 1902-ben, 1920-ban, 1944-ben és 1967-ben ugrásszerűen megnőtt a magnitúdója. Ezekben az években 6,5-7 körüli értékeket regisztráltak, ami ezerszeres erősödést jelent, azaz már szabad szemmel is láthatóvá vált.

Átlagban valamivel több mint 19 évente következnek be ezek a kitörések, a leghosszabb intervallum 24 év volt. Az idei decemberrel azonban elértünk az utolsó kitörés óta eltelt 40. évhez. Utoljára 1966. december 7-én észlelte egy új-zélandi amatőr csillagász, Albert Jones. Akkor a csillag megduplázta fényességét, elérve a 12,9 magnitúdót, majd két nappal később már négy magnitúdóval volt fényesebb, egy hónap múlva pedig elérte a 6,3-mas értéket, majd lassan elkezdett visszahalványodni.

Senki nem tudja most miért hallgat ilyen sokáig a T Pyxidis. Az általános nézet szerint valószínűsíthető, hogy minden eddiginél vastagabb nukleáris üzemanyag-burkot gyűjtött maga köré, melynek következtében előbb vagy utóbb - talán ma éjszaka - a korábbiaknál jóval nagyobb fényjelenséggel robbantja ki a felszíne körül felhalmozott anyagait az űrbe.

Végül vessünk egy röpke pillantást a negyedik lehetőségre, egy vagy több fényes, szabad szemmel is látható bolygóra. Azonban ennek sem igazán nagy a valószínűsége, nem sok esély van ugyanis, hogy a korabeliek összetévesszék az ismert bolygókat, hacsak nem egy különösen látványos együttállásról lenne szó. És volt ilyen, i.e. 7-ben kiemelkedő égi látványosság lehetett a Jupiter és a Szaturnusz bolygók háromszori együttállása. A rendkívül ritka jelenség a Halak csillagképben következett be, ami a születés és a Messiás csillagképe volt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #245
    Nekem egyszer eltörött egy csontom, és egy darabkája nem forrt össze a többivel. Ma is magamban hordom a kiválasztottság eme jelét.
    :-)
  • sonicXX #244
    A kígyó szimbolikája talán az összes állati szimbólum között az egyik legösszetettebb. A kígyó leginkább mint uralkodói szimbólum ismeretes (a jogar is ha jól tudom ebből táplálkozva alakult ki), főleg azért mert titkos tudásokat társítanak hozzá, emellett anyagiasságot, ösztöniséget, bizonyos értelemben a "mindentudó" tudatalatti birodalmát, a kígyó is fallikus szimbólum valóban, társítják az ehhez köthető dolgok közül is sokhoz bár bizonyos értelemben véve aszexuális is (a saját farkába harapó kígyó amely a végtelenség egyik szimbóluma), voltaképp a kígyó szimbolikusan kifejezi magát a fizikai létsíkot is, a megpróbáltatásokat de úgy általában véve próbatételeket is (lásd Biblia mikor Évát megkísérti a kígyó - valójában a tudás és a birtoklás vágya). Egy könyvet lehetne megtölteni a kígyóhoz társított szimbolikai jelentésekkel...
  • Epikurosz #243
    Bizony, bizony. A szüzek előszeretettel álmodnak szarvasokkal.
    A trópusokon meg kígyókkal. :-)
  • sonicXX #242
    A táltosfog ha jól tudom azt jelenti, hogy az illetőnek két sor foga van. Továbbá majdnem lényegtelen, mert táltos a néphagyomány eltorzult értelmében ma bárki lehet, akinek többletcsontja van (+1 ujj vagy +fogak esetleg +borda, stb). Régebbi hagyomány szerint a táltos eleink vérvonala arról volt ismeretes, hogy (asszem a bal) kezükön 6 ujj volt.

    A szarvaknak szimbolikai jelentéstartamuk van minden mitológiai lény esetében. A szarvak száma, alakja, minősége, színe és a lény maga is meghatározó hogy egy adott szarv mit jelent azon a lényen, de a szarv maga alapvetően fallikus szimbólum, ha megfigyeled, akkor mitikus szarvas/agancsos (néha szent) állatok leggyakrabban teremtéstörténetekben (emberiekben, népiekben - nem kell messzire menni, lásd Csodaszarvas) szerepelnek vagy termékenységgel állnak kapcsolatban. Az, ha egy ilyen mitikus lény felöklel egy szűzet és kiontja a vérét, általában inkább kifejez egy aktust mintsem egy vérengzést, de a történet további szimbolikája megtévesztő lehet (néha meg valóban erről van szó).

    Kicsit zavarosak a szarvak, no ;)
  • totya4 #241
    Aki távcsövekről beszél hogy lehet ennyire földhözragadt? :)
  • Epikurosz #240
    Nem érted. Hinni a templomban kell (állítólag), vágyakozni este, az ágyikóban. Ez nem kívánságműsor, ahogy akár Gates is elképzelte: Hová akarsz menni ma?
  • totya4 #239
    Én inkább elugranék más civilizációkhoz hétvégére mintsem hogy legyen bejárónőm :)
  • Epikurosz #238
    Nekem meg kellene egy palota Budán, bejárónővel, sofőrös Mercivel, és nyaralóval Fiuméban.
  • totya4 #237
    Ilyen orbitális távcsövek helyett azt kéne megoldani hogy oda lehessen menni gyorsan, ahova az ember akar :) 50 fényévvel odébb egy jóval kisebb távcsővel is jóval jobb minőségű képet lehet nézni egy közeli objektumról.
  • Epikurosz #236
    A COROT egyébként olyan magasan lesz, amiről Anettka mégcsk nem is álmodhat: 827 km. Súlya: 668 kg (itt megint überolja Anettkát!)


    Hossza: 4.1 m; átmérője (mert hengeres a lelkem): 2,0 m (tehát nagyobb, mint Anettka)

    Energiaellátásnak teljesítménye: 380 W
    Pointing accuracy: 0.5 arcsec (ezt lehet, hogy tudná magyarul Anettka)
    Telemetria: 900 Mbit/nap (kisebb DVD-re ráférne)
    Adattároló kapacitás: 2 Gbit (nem sok!)
    Delta V: 120 ms-1 (ezt megint Anettkától kellene megkérdezni)

    Műszerek:
    A detektorok: 4 CCD 2048 x 2048 széles, (EEV 4280).

    No, és a küldetés:
    - új, kisebb exobolygók felfedezése (tellúrikus bolygók, ahol ET lakhat). Kisebbek, mint az eddig felfedezett Jupiter-szerű bolygók, de jaj, még mindig párszor nagyobbak, mint a Föld, de kőzetbolygók. (Kérdés, hogy egyáltalán léteznek-e ilyenek, ugyanis a Föld és a legközelebbi gázbolygó a Neptunusz között nincs átmenet. Talán az aszteroidaöv helyett régesrégen egy ilyen nagy kőzetbolygó volt? Bummm!)
    - asztroszeizmológia - tessék ízlelgetni a kifejezést, mert a Napon kívül ilyen nem volt: csillagrengések észlelése. Megáll az ész!
    -