Két atomerőművi egység építését tervezi évente 2007-től Oroszország. Az ország vezető atomenergiaügyi illetékese szerint, aki Putyin elnökkel is tárgyalt a nukleáris energetikai fejlesztés kérdéseiről, az új erőműveket az ország világpiaci energetikai versenyképessége érdekében építik majd.
Szergej Kirijenko orosz sajtóforrások szerint elmondta azt is, hogy más alternatív energiaforrások fejlesztése is folyik majd párhuzamosan, ugyanakkor a geológiai kutatásokra és az uránium kinyerésére fordítandó (állami) pénzt megháromszorozzák.
A RIAN hírügynökség szerint Putyin elnök kijelentette, hogy országa kész a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése mellett nukleáris üzemanyaggal kapcsolatos szolgáltatásokat, urándúsítást végző nemzetközi központot építeni.
LOL Az nem úgy van, h szélcsend sztán nincs áram. Több terület összedolgozik hálózatban. Országok is.
Meg 1értelmûen nem egy energiaforrásra kell ráállni, hanem több lábon kell állni, de legalábbis törekedni rá. A légmozgásokban kegyetlen sok energia van, pl elektromos is, nem azt mondom h holnap már mindenki azzal az E-vel utazzon, de legalább vizsgálják! A BigBrotheres marhaságoktól néhány millió€t igazán átirányíthatnának.
A Föld mélyén is óriási energiák: termikus (szinte kéznél van), tektonikus stb..
Valahol el kell kezdeni. De persze ez kényelmes az OPECnek, meg amcsiknak.
Nem olvastad az elõzõ hozzászólásomat. Épp azt akartam megvilágítani, hogy hiába az ingyen üzemanyag, mégis drágább az energiatermelés a szélerõmûvekben. A szélcsendet már nem is említettem.
Egy 250kW-os szélkerék 600 millió forint, és nálunk még szél sincs elég gyakran.
Óriási költséggel épül, és az üzemidõn belül állami hozzájárulás nélkül biztosan nem térül meg.
Egy ilyen kerékhez több ezer tonna fémet kell elõállítani, amit csak környezetszennyezõ technológiával lehet megtenni.
Ausztria legnagyobb szélparkja is csak 100 MW teljesítményû, a paksi erõmû pedig negyedannyi területen 3600 MW energiát állít elõ.
Nem is beszélve a 2-szeres hõteljesítményrõl, ami akár több város távfûtését is el tudná látni.
Hazánk villamosenergiaszükséglete pedig 9000 MW.
Ha 50 % lenne a szélerõmûvek összteljesítménye hazánkban - 10000 milliárdos befektetés után persze - akkor
egy szélcsendes idõben hazavágja az ellátórendszert.
Nem mondom, hogy nincs lobby a megújuló energia ellen, mert van. Lásd Bõst. Mindegy.
Ami a gazdaságosságot illeti az sok tényezõbõl áll össze. Elõszöris az üzemanyagköltségek. Azután a bér, és egyébb járulékos költségek. Meg az adót sem szabad kihagyni, a környezet-szennyezési bírsággal együtt. Azután ott a haszon kérdése is, mert ingyen csak cirkuszolni szoktak.
Ez a szélerõmûnél a legkevesebb, a szél ingyen van, ha van, azon kívül meg némi kenõanyag kell még. Mivel a legtöbb szélerõmû gyakorlatilag autómata mûködésû, ezért minimális a bérköltség. Ugyanez vonatkozik a napelemes erõmûre is, csak a napsütésssel.
Vízerõmû. A leginkább kiforrott technikájú, megújuló energiaforrású erõmû. Talán az egyik legrégebben használt energiaforrás. A víz is ingyen van, de a felhasználásához nagyon nagy beruházásra van szükség. Nem lehet akárhova telepíteni, és számos más tényezõt is figyelembe kell venni építése elõtt. A víztározóját folyamatosan karban kell tartani, a lerakódó hordalékot kotorni is kell, különben elõbb-utóbb használhatatlan lesz.
Hõerõmûvek(szén, gáz, kõolaj, biomassza).
Sok üzemanyagot igényelnek, ezért lehetõleg a lelõhelyek közelébe építik, hogy csökkentsék a szállítási költségeket. Ehhez jön a kitermelési (biomasszánál a mezõ, vagy erdõgazdasági termelés és begyüjtés) költsége. Ráadásul magas a károsanyag-kibocsátási szintje. Nem csak a széndioxidé, de másé is(kénsav, nitrogénoxid, szervesanyagok, kátrány, korom, stb.).
Atomerõmû. A nagy mumus. Üzemanyag-szükséglete ugyan minimális, de a járulékos költségek igen magasak. Ráadásul komoly biztonsági intézkedéseket igényel, mert egyesek nem akarják megérteni, ez veszélyes üzem, csak a kiképzett személyzet tudja, hogy hol lehet baleset nélkül tartózkodni. Hozzájárul még az atomfegyverektõl való rettegés, és persze a hirhedtebb balesetek következményei. A sötét, vagy méregzöldek kedvenc célpontjai, mint amikor néhány greenpeace-aktivista csak azért utazott ide Franciaországból, hogy hozzáláncolja magát a paksi erõmû kerítéséhez. Tiszta hülyeség, náluk több erõmû van ehhez, mint nálunk.
Persze hogy drágább MA a szél mint a maghasadás(ból nyert áram), de ha nem lenne olyan erõs lobby a megújulók ellen és kiforrott technológiák lennének nagyobb gyártási volumennel, akkor simán olcsóbb lenne és nem kéne sóbányákba többkilométer mélyen baxottnagy termeket ásni robotokkal..
Azt hiszem, tévedsz. Az atomerõmûvi hulladék feldolgozását már régen kidolgozták. Csak a zöldek gyakran hisztérikus ellenkezése miatt nehéz több tárolót(temetõt) építeni. Ami meg a költségeket illeti, azt beleépítik az áram fogyasztói árába. pl. Pakson az áramot 8,87 ft/kwh-ért termelték 2004-ben. Ebbõl 2,14 forint volt a hulladék-elhelyezés költsége, és csak 0,74 forint a fûtõanyagé.
Amit te írsz a gazdaságosságról, pont a szélerõmûvekre igaz. Mindennel együtt az EU-ban átlag 2,47 eurocent/kwh-ba kerül az atomerõmûvi áram. Ez szénnél 3,26, fánál(energiafûnél) 3,96, szélnél 5 eurocent/kwh. Legalábbis az EU 2005-ös hivatalos statisztikája szerint.
Azért az erõmûvek fenntartása nem olyan kifizetõdõ ám, a hulladék elhelyezéssel is rakás gond van..
Mo-n a geotermikus és szélgenerátorokat kéne erõltetni.
Persze Pakssal eddig jól jártunk, de tovább kéne lépni.
Nameg a #3-ashoz visszatérve ma már a nyomottvizes reaktor is elavult technika, pl a golyóhalmos sokkal korszerûbb.
A gázt sem szabadna erõmûvekben felhasználni, mert ha hamar elfogy,
akkor a városi lakosság nem tud mivel fûteni.
Faluhelyen könnyû, mert mi ,,biomasszával'' fûtünk, a saját cserépkályhánkban.
De vízmelegítésre gázmelegítõt használok...
Én azt mondom, hogy ahol csak lehet, megújuló-vagy villamosenergiát kell használni,
a villamosenergiát pedig mindenképpen atomenergiából kell kinyerni.
Meg kell oldani, hogy az (atom)erõmûvek távhõellátása minél messzebbre eljuthasson,
hogy legalább a városok gázfüggõsége csökkenhessen le nagy mértékben.